Back to top

Égi mentők

Erdőn-mezőn túrázó, hegyen-völgyön barangoló embert egy pillanat alatt érhet baleset. Ha nagy a baj, az égiek segítségét kérjük. És a gondviselés „kétkezi” képviselői le is szállnak hozzánk a magasból. Sárga helikopterrel érkeznek, és légimentőknek hívják őket.

A budaörsi légi bázison a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, dr. Gorove László fogad és beavat nagyon is „földi” mindennapjaikba. Mielőtt végigvezetne az épületen, egyenesen a hangárba tartunk, ahol

két bevetés között ezúttal békés nyugalomban várakozik az EC135-ös. Csinos és ügyes masina, kimondottan ilyen célra, mentőhelikopternek fejlesztették ki, és világszerte használják.

A két hajtóműves könnyűhelikopter specialitása a ventilátor kialakítású Fenestron faroklégcsavar, ami kevésbé sérülékeny és balesetveszélyes, mint a hagyományos rotorok. Biztonságos, kis helyen le tud szállni, ezért is alkalmas mentésre, magyarázza Gorove doktor.

Belül a gép zsúfoltnak tűnik, a keskeny hordágy mellett komplett orvosi műszertár kapott helyet. Hátizsákszerű csomagokban a felszerelés: lélegezetőgép, oxigénpalack, infúziós pumpák, monitor, defibrillátor, EKG, ultrahang, szívkompressziós készülék, és minden, amire szükség lehet. A beteg fejénél dolgozik az orvos, aki még bukósisak nélkül sem tudna kiegyenesedve ülni.

Önmagában ez a póz igencsak sportos erőnlétet kíván az orvostól

– jegyzem meg. Talán ők az egyetlen egészségügyi intézmény, ahol az orvosoknak, ápolóknak fizikai tesztet is kell végezniük – válaszol az igazgató. A helikopterek háromfős személyzettel repülnek: a pilóta, az orvos és a mentőápoló egyaránt összetett, magas szintű, speciális képzést kapott.

Magyarországon hét légimentő bázis működik: Miskolcon, Debrecenben, Szentesen, Pécsen, Balatonfüreden és Sármelléken, valamint Budaörsön, ahonnan irányítják őket. A 22 pilóta mellett közel 80 egészségügyi szakember dolgozik azon, hogy az egész országban biztosítsák a légimentést. Szolgálatuk megy minden légi balesethez, a nehezen megközelíthető helyszínekre, a súlyos, tömeges balesetekhez, és akkor is, ha sürgősen orvosra lenne szükség, de nincs orvos 15 percen belül elérhető közelben.

Riasztáskor – akár a 104-es, akár a 112-es számról – a mentésirányítóhoz fut be a hívás. Ő határoz, hogy földi mentőt vagy helikoptert küld, netán mindkettőt.

Ha helikopterre van szükség, a mentésirányító átadja a feladatot a budaörsi bázis légi irányító koordinátorának, aki pontosan tudja, monitoron figyeli, az országban melyik gép, éppen hol van.

De ezt már személyesen is láthatom, mert belépünk a modern, komfortos bázisépületbe. A koordinátori szobában egy fiatalember, Gorove Kristóf ül a monitorok előtt. Gyorsan tisztázzuk, a név nem véletlenül ismerős, ő a doktor úr fia.

A népes családban generációk óta jóformán mindenki az egészségügyet szolgálja.

A képernyők most csendesek, azt mutatják, hogy a hét bázison bevetésre várakoznak a helikopterek. De megesik, hogy egyszerre több megyében is baj történik, és akkor hirtelen több bázis gépeit kell mozgósítani. Ha hívás jön, a koordinátor megnézi, melyik gép van legközelebb az esethez, majd távolságot, irányt ad az induláshoz. Amíg felszálláshoz készülnek, leolvassa a pontos koordinátákat, szükség esetén tárgyal a kórházakkal, és mivel látja a mentőegységekben lévő digitális rádiók helyzetét, tudja hol jár mentőautó, hol helikopter, a munkájuk összehangolásában is segíthet.

Évente több mint háromezerszer szólal meg csengő, tavaly három és félezer riasztás volt.

A falon speciális naptárban, piros pöttyökkel jelölik az eseteket, amik szemmel láthatóan megsokasodnak nyáron. Ennek egyik oka, hogy napkeltétől napnyugtáig repülnek, így nyáron hosszabb az ügyelet. Másrészt az iskolai szünet, a nyaralási kalandok, a meleg miatt lényegesen több a baleset, rosszullét.

Tipikus terepi szezonbalesetek a túrázó, barlangász, sárkányrepülő, sziklamászó szerencsétlenségek. Utóbbiaknál nem csak a lezuhanás veszélyes, előfordul, hogy a kirándulók fejére hullanak kődarabok a sziklamászók miatt.

Az erdei esetek mentése meglehetősen körülményes: ha a bajbajutott vagy kísérője támpontot tud adni a helyzetükről, megpróbálják a GPS koordinátákat megszerezni.

Az adatok alapján a helikopter földeríti, hol a sérült, és ha már látják, leszállóhelyet keresnek. Hegyvidéki, erdős környezetben ez nem könnyű. Meglehet, hogy a sérülttől csak messzebb sikerül leszállni, ilyenkor terepjáróval, mentővel, vagy akár gyalog közelítik meg a helyszínt. A siklóernyősöknek van a Budai-hegyekben egy rajthelye, ami nem ismeretlen a légimentők előtt. Nemrég egy úriember éppen elrajtolt a hegyről, majd elég hamar lezuhant, még fönn a sziklák közt. Megtalálták ugyan a bajbajutottat, de minden igyekezetük ellenére a helikopterrel csak a hegy lábánál lehetett leszállni.

Később tűzoltók, helyi erdész, meg egy falubeli traktoros segítségével jutottak fel a sérülthöz, és lehozásához a honvédség kötéltechnikával fölszerelt gépére is szükség volt.

Kevésbé cifra esetekben, közúti balesetnél, vagy házi rosszullétkor is előfordul, hogy nem tud pont ott leszállni a helikopter – kivált hegyvidéken. Ilyenkor végső megoldásként marad a focipálya. Szerencsére, a legtöbb faluban akad ilyen „alkalmi leszállópálya”. Ha kénytelenek a faluszélen landolni, és onnan gyalogolni a baleset helyszínére, általában percek alatt felajánlja segítségét egy autós – meséli Gorove doktor. Kalandoknak sincsenek híján. Egyszer kiválasztottak egy takaros kis udvart célközelben, ahol sikeresen le is szálltak. Ám akkor kiderült ki, hogy az udvar körbe van kerítve, a kapu pedig zárva. Ilyen helyzetekre tartanak a helikopteren drótvágót! Ha életveszély van, átvágják a kerítést, és később megfizetik a kárt.

Meglepő talán, de leggyakrabban a nyári rovarcsípések miatt fellépő allergiás reakciók okoznak életveszélyt.

Az orvos tapasztalata szerint az emberek egyre érzékenyebbek a méh- és darázsszúrásra, megelőzésük pedig szinte esélytelen. Nemrég épp egy ilyen rosszulléthez mentek, az illető már sokkos állapotban volt. Ha 3 perccel később érkeznek, életét veszti. Szerencsére tudtak rajta segíteni.

Búcsúzóul a magyar légimentés színvonaláról kérdezem az ügyvezető igazgatót. Ezzel a tudással, felszereltséggel, működéssel a fejlett világban hol foglalunk helyet? A válasz határozott:

„A legjobbak között vagyunk! Felszereltségünket és szakmai felkészültségünket illetően egészen biztosan az élvonalban a helyünk. Külföldi mentőszolgálatokhoz is hívnak oktatni, és hozzánk jönnek tanulmányozni, hogyan végezzük a munkánkat.”

És, ha valakinek, hát Gorove doktornak lehet erre rálátása, hiszen 2013 óta vezeti a szolgálatot, és még jóval korábban, 1981-ben, orvostanhallgatóként kezdte a repülést. Magyarországon ő a rangidős, aki a legrégebben dolgozik mentőhelikopteren, és máig részt vesz a mentésben.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gépújdonságok a Magtártól

A Magtár Kft. több mint 30 éve foglalkozik mezőgazdasági gépek forgalmazásával, pótalkatrész ellátással, valamint az értékesített gépek teljes körű szervizelésével. A 33. Bábolnai gazdanapokon a mintegy 600 négyzetméteres kiállítói standjukon a teljes termékpalettájukból kaphattak ízelítőt az érdeklődők.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat folytatása

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk.

A Strabucks kínálata növényalapú termékekkel bővül

A kávélánc csapata elhatározta, hogy szembeszáll a lehetetlennel és egyre több terméket készít vegetáriánusok és vegánok számára. A vállalat növényalapú italokkal és ételekkel egészíti ki jelenlegi kínálatát, az eddig megszokott íz világgal új szendvicsek és kávék érkeznek üzleteikbe.

Ismét időszerű a rókaimmunizálás

Idén ősszel is sor kerül hazánkban a rókák veszettség elleni vakcinázására, amelyhez kapcsolódóan ezúttal is ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A csalétkek repülőgépes kihelyezése 2020. október 3-18. között zajlik majd a déli és keleti megyékben. A rendszeres rókavakcinázás eredményeképpen hazánkban évek óta nem fordult elő veszettség.

Smash, a mezőgazdasági robot

A japán Yanmar kifejlesztett egy autonóm moduláris robotplatformot, amelynek első modelljét elsősorban szőlőültetvényekre optimalizálták.

És ön szavazott már?

Az Ökotárs Alapítvány közreműködésével az idén is megrendezik az Év Fája versenyt, mely a közvetlen környezetünkben élő fákra, valamint a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére hívja fel a figyelmet. A versenyre bárki nevezhetett egy egyedi fát, a kritérium, hogy egy történetet is írjon mellé, amely kifejezi, hogy az adott fa miért fontos az őt nevező közösség számára.

A Michelin és a Camso egy fedél alatt

A Michelin, a világ vezető mul­tinacionális gumiabroncsgyártója 2 évvel ezelőtt vásárolta fel a kanadai Camso vállalatot, amely az ipari és mezőgazdasági gumihevederes járószerkezetek legnagyobb gyártója a világon.

100 éve született a hazai fenntartható erdőgazdálkodás úttörője

Amikor Dr. Madas László, a Pilisi Parkerdőgazdaság egykori alapító igazgatója a Visegrádi-hegységben megkezdte a mai örökerdő-gazdálkodás alapjául szolgáló úgynevezett szálaló erdők kialakítását, még szó sem volt klímaváltozásról.

Amit egy gombagyűjtőnek tudni illik

Szeptember beköszöntével a természetkedvelők előszeretettel töltik szabadidejük jó részét az erdőket járva, nem ritkán gombát is gyűjtve. Cikkünkben összeszedtünk néhány jó tanácsot azok számára, akik kacérkodnak a gombaszedés gondolatával.

Zarándokúton Bedgeburyben

Ezúttal a Bedgebury Nemzeti Fenyőgyűjtemény érdekességeit gyűjtöttük össze. A Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány megalakulásakor kitűzött célok között első helyen szerepel a természetismereti műveltség terjesztése, a szakismereti és alkalmazott botanikai – elsősorban a környezetvédelmi és tájesztétikai –, mai kifejezéssel környezettudatos nevelés.