Back to top

Kevesebb szőlő, alacsony árak Szlovákiában

Szlovákiában az idén nagyjából két héttel később kezdődött a szőlőszüret, mint például 1 évvel ezelőtt. Az előzetes becslések szerint 15 százalékkal gyengébb termés várható.

Mindez válságba sodorhatja a szlovákiai szőlőtermesztőket, és a helyzetet tovább nehezíti a bor alacsony ára, valamint az abból természetszerűleg eredő gyatra szőlőfelvásárlási ár, figyelmeztetett Jaros­lava Kaňuchová Pátková, a Szlovákiai Szőlőtermesztők és Borgyártók Szövetségének (ZVVS) igazgatója. „A világpiacon óriási a túlkínálat borból, ennek a következménye az is, hogy Szlovákiában ennyire alacsony a bor ára” – mutatott rá a borgyártók szövetségének igazgatója.

A szlovákiai szőlőtermesztők már 3 éve egyre kevesebb támogatást kapnak

Jaroslava Kaňuchová Pátková szerint a világpiaci túlkínálat az Európai Unió megfontolatlan szabályozása miatt 2009-ig rendszeres volt.

Abban az időben a költségvetésnek egészen a 75 százalékát, vagyis a támogatásra szánt mintegy 1,1 milliárd eurót a bortúlkínálat felszámolására fordították, ráadásul öt tagállamban: Franciaországban, Spanyolországban, Olasz­országban, Görög­országban és Németországban.

A világ bortúlkínálata jelenleg meghaladhatja az 5 milliárd litert, és a szlovákiai borgyártók szövetsége szerint ez a trend marad a következő 10–12 évben is.

„A hazai szőlőtermesztők már a harmadik egymást követő évben kevesebb támogatást kapnak. 2017-ben az erős fagyok a termés mintegy 40 százalékát tönkretették, tavaly a rekordtermés nyomta le a szőlő árát, az idén pedig csaknem 15 százalékos terméskiesés csökkenti a bevételeiket” – nyilatkozta az igazgató. Az átlagos szőlőhozam külföldön eléri a 10 tonnát hektáronként, de Szlovákiában csak valamivel több mint a felét.

„Az esetleges szeptemberi esőzések jelentősen befolyásolhatják a szőlő minőségét. Szeptember első hetében a termés még jónak mutatkozott. Hogy jobb-e a tavalyinál? Ez relatív, a válasz ugyanis attól függ, hogy mely borvidékről és melyik szőlőfajtáról van szó. Azt mondanám, hogy jó átlagos termés várható. Ez az évjárat a fehér szőlőfajtáknak kedvezett jobban, nem a vöröseknek” – mondta lapunknak Korpás András szőlőnemesítő.

A bortúlkínálat a szakember szerint főleg régiónkra, elsősorban Közép-Európára vonatkoztatható.

A Szlovákiában termett szőlőt tisztességes áron fel lehetne dolgozni, de mivel mindenhol a pénz beszél, mindenki az olcsó szőlőt és mustot keresi, ami féláron, sőt még kevesebbért is megvásárolható, mint a belföldi boralapanyag. Tehát egyértelműen hiányzik a szolidaritás, hogy a hazai termesztőknek tisztességes árat fizessenek.

„Sajnos, Szlovákiában ma még nincs alaposan kiépítve a borászat. A borászaink közül sokan úgy gondolkodnak, hogyha meg tudják venni olcsón a szőlőt, akkor minek kínlódjanak a termesztésével.

Ma annak érdemes szőlőt termesztenie, aki azzal számol, hogy saját maga fel is dolgozza, és borként juttatja piacra. Nagy gond továbbá, hogy sok az igénytelen fogyasztó, akiknek a 1,5 eurós bor is megfelel, még ha köze sincs a szőlőhöz” – vázolta az elkeserítő helyzetet Korpás András.

A borgyártók szövetségének igazgatója a továbbiakban kifejtette, hogy a ZVVS kár­enyhítési támogatást kért a mezőgazdasági minisztériumtól a 2017-es fagykárokra. Tavaly augusztusban azzal álltak elő a borgyártók, hogy az integrált termelés dotációját hektáronként 100 euróval növelje a minisztérium.

A szőlőtermesztésbe ezáltal évi 550 euróval több pénz jutott volna, ami igencsak jelentős injekciót jelentene a szlovákiai termesztőknek. Csakhogy az ügyintézés felettébb bonyolult, a döntés joga Brüsszelben van, és csak valamikor 2 év múlva valósulhat meg a támogatás.
Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

„A 2014–2020-as évekre vonatkozó vidékfejlesztési program ötödik módosítása elbírálás alatt van. Abban benne foglaltatik, hogy az integrált szőlőter­mesztés jelenleg hektáronként 483 eurós támogatását 590 euróra növeljük a termő szőlészetekben, a fiatal gyümölcsösökben pedig 367-ről 449 euróra” – közölte a szlovák agrártárca.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/41 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Borászat a Márton-hegy szívében

A főapátság a második világháborút követő politikai döntés nyomán vesztette el azt a lehetőséget, hogy tovább folytassa az évszázadok során magas színvonalra emelt szőlő- és bortermelést. Tizenöt éve újra elkezdődött a borkészítés a Pannonhalmi Főapátság pincészetében.

A pazar dáliák

A júliustól októberig nyíló szabadföldi dáliák ékei a kerteknek, pazar virágzásuk a korai fagyokig eltart. A virágágyakat mozgalmassá teszik, méghozzá nem is akárhogyan, hiszen a virágok mérete, formája és színe rendkívül változatos. Szédítően gazdag árnyalataik miatt színkirályoknak is nevezik őket.

Támadnak a meztelencsigák – Növényvédelmi előrejelzés 35. hét

Kevés ép növény marad a kertünkben, ha nem védekezünk a csapadékos időt kihasználva felszaporodott meztelencsigák, főleg a spanyolcsiga ellen. Léteznek „szelíd” módszerek is, érdemes kipróbálni. Rohamosan szaporodnak továbbá a zöld vándorpoloskák, de itt az ideje egyebek között a foltosszárnyú muslica elleni védelemnek is. A folyamatosan érő gyümölcsök mellett inkább vörösboros illatcsapdával gyérítsük, mint vegyszerrel.

Közkedvelt a világpiacon a magyar csemegekukorica

A korai fajtákkal elindult a csemegekukorica betakarítása Magyarországon. A kedvezőtlen időjárási körülmények miatt idén a tavalyi 500 ezer tonnás termésmennyiségnél valamivel kevesebbre számítanak a 28 ezer hektáros termőterületről a szakemberek. A Syngenta hagyományos csemegekukorica szakmai rendezvényén elhangzott: a kihívások ellenére Magyarország tovább őrzi vezető szerepét a csemegekukorica területén.

Útmutatóval segíti a NAK az öntözésfejlesztést

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara útmutatót készített az öntözést támogató hazai és uniós ösztönzőkről, ezzel is segítve az öntözési közösségek létrejöttét.

Fügét mutattak? Meglepetést hozott az esztendő

A hazai fügefák és -bokrok idén valóban fügét mutattak, mert a mostani telünk és a fagyos tavasz nem tette próbára e mediterrán gyümölcsfajt. Az óvatos tulajdonosok védték a téltől a vesszőket, de meglepetésre kiderült, hogy túlzott volt a félelmük.

Sok a feketerothadás

Az idén sok szőlőtermesztőt nehéz helyzet elé állító betegség, a feketerothadás volt a BASF Lakiteleken rendezett növényvédelmi tanácskozása középpontjában. A betegséget éppen azon a környéken, Kecskemét mellett találták meg hazánkban először, 1999-ben.

Ősszel tárgyalhatja a parlament az új bortörvényt

Ősszel az Országgyűlés elé kerülhet az új bortörvény, amelynek szükségességét a Világgazdaságnak az agrárminiszter azzal indokolta, hogy az ePincekönyv-rendszer bevezetése az összes hatósági eljárás felülvizsgálatát magával vonja, így alapjaiban változik meg a szőlő-bor ágazat adminisztrációja.

Mikulásvirág: az eltarthatóság a fő cél

A mikulásvirág az egyik legfontosabb szobanövény, bár sokan kifogásolják tartósságát, és ez mindenképpen rontja a megítélését. A nemesítők hosszú ideje dolgoznak azon, hogy a növények eltarthatóságát növeljék, ez azonban komoly kihívások elé állítja a szakembereket.

Málnatermesztés napelemekkel

Egy kísérleti tanulmány szerint a napelemek alatti klíma stabilabb, mint a hagyományos fóliasátrakban.