Back to top

Kevesebb szőlő, alacsony árak Szlovákiában

Szlovákiában az idén nagyjából két héttel később kezdődött a szőlőszüret, mint például 1 évvel ezelőtt. Az előzetes becslések szerint 15 százalékkal gyengébb termés várható.

Mindez válságba sodorhatja a szlovákiai szőlőtermesztőket, és a helyzetet tovább nehezíti a bor alacsony ára, valamint az abból természetszerűleg eredő gyatra szőlőfelvásárlási ár, figyelmeztetett Jaros­lava Kaňuchová Pátková, a Szlovákiai Szőlőtermesztők és Borgyártók Szövetségének (ZVVS) igazgatója. „A világpiacon óriási a túlkínálat borból, ennek a következménye az is, hogy Szlovákiában ennyire alacsony a bor ára” – mutatott rá a borgyártók szövetségének igazgatója.

A szlovákiai szőlőtermesztők már 3 éve egyre kevesebb támogatást kapnak
A szlovákiai szőlőtermesztők már 3 éve egyre kevesebb támogatást kapnak

Jaroslava Kaňuchová Pátková szerint a világpiaci túlkínálat az Európai Unió megfontolatlan szabályozása miatt 2009-ig rendszeres volt.

Abban az időben a költségvetésnek egészen a 75 százalékát, vagyis a támogatásra szánt mintegy 1,1 milliárd eurót a bortúlkínálat felszámolására fordították, ráadásul öt tagállamban: Franciaországban, Spanyolországban, Olasz­országban, Görög­országban és Németországban.

A világ bortúlkínálata jelenleg meghaladhatja az 5 milliárd litert, és a szlovákiai borgyártók szövetsége szerint ez a trend marad a következő 10–12 évben is.

„A hazai szőlőtermesztők már a harmadik egymást követő évben kevesebb támogatást kapnak. 2017-ben az erős fagyok a termés mintegy 40 százalékát tönkretették, tavaly a rekordtermés nyomta le a szőlő árát, az idén pedig csaknem 15 százalékos terméskiesés csökkenti a bevételeiket” – nyilatkozta az igazgató. Az átlagos szőlőhozam külföldön eléri a 10 tonnát hektáronként, de Szlovákiában csak valamivel több mint a felét.

„Az esetleges szeptemberi esőzések jelentősen befolyásolhatják a szőlő minőségét. Szeptember első hetében a termés még jónak mutatkozott. Hogy jobb-e a tavalyinál? Ez relatív, a válasz ugyanis attól függ, hogy mely borvidékről és melyik szőlőfajtáról van szó. Azt mondanám, hogy jó átlagos termés várható. Ez az évjárat a fehér szőlőfajtáknak kedvezett jobban, nem a vöröseknek” – mondta lapunknak Korpás András szőlőnemesítő.

A bortúlkínálat a szakember szerint főleg régiónkra, elsősorban Közép-Európára vonatkoztatható.

A Szlovákiában termett szőlőt tisztességes áron fel lehetne dolgozni, de mivel mindenhol a pénz beszél, mindenki az olcsó szőlőt és mustot keresi, ami féláron, sőt még kevesebbért is megvásárolható, mint a belföldi boralapanyag. Tehát egyértelműen hiányzik a szolidaritás, hogy a hazai termesztőknek tisztességes árat fizessenek.

„Sajnos, Szlovákiában ma még nincs alaposan kiépítve a borászat. A borászaink közül sokan úgy gondolkodnak, hogyha meg tudják venni olcsón a szőlőt, akkor minek kínlódjanak a termesztésével.

Ma annak érdemes szőlőt termesztenie, aki azzal számol, hogy saját maga fel is dolgozza, és borként juttatja piacra. Nagy gond továbbá, hogy sok az igénytelen fogyasztó, akiknek a 1,5 eurós bor is megfelel, még ha köze sincs a szőlőhöz” – vázolta az elkeserítő helyzetet Korpás András.

A borgyártók szövetségének igazgatója a továbbiakban kifejtette, hogy a ZVVS kár­enyhítési támogatást kért a mezőgazdasági minisztériumtól a 2017-es fagykárokra. Tavaly augusztusban azzal álltak elő a borgyártók, hogy az integrált termelés dotációját hektáronként 100 euróval növelje a minisztérium.

A szőlőtermesztésbe ezáltal évi 550 euróval több pénz jutott volna, ami igencsak jelentős injekciót jelentene a szlovákiai termesztőknek. Csakhogy az ügyintézés felettébb bonyolult, a döntés joga Brüsszelben van, és csak valamikor 2 év múlva valósulhat meg a támogatás.
Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

„A 2014–2020-as évekre vonatkozó vidékfejlesztési program ötödik módosítása elbírálás alatt van. Abban benne foglaltatik, hogy az integrált szőlőter­mesztés jelenleg hektáronként 483 eurós támogatását 590 euróra növeljük a termő szőlészetekben, a fiatal gyümölcsösökben pedig 367-ről 449 euróra” – közölte a szlovák agrártárca.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/41 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A piros alma az igazi alma

A magyarok szeretik és eszik is az almát, ráadásul a legtöbben a piros almát tekintik az „igazinak”. Még aki másikat választ, az is főleg azt szereti, ha a piros valamelyik árnyalata azért színezi – mondja Nyirő József, aki pakodi birtokán termeszt almát immár negyed évszázada.

Megállják a helyüket

A piaci igények mellett a hazai éghajlati feltételekhez is illeszkednek a Syngenta Kft. új káposztafajtái, amelyeket az ócsai szakmai rendezvényen bemutattak. Az érdeklődő termelők azt is láthatták, hogy mennyivel nagyobb termést értek el a Malagrow Kft. biostimulátor-kombinációjával kezelt állományokban.

A fejes káposzta piaca

Az Európai Unióban évente átlagosan 3,6-3,7 millió tonna káposztát takarítanak be. Lengyelország a Közösség legnagyobb káposztatermelője, a termés a 2015–2020 közötti időszakban 0,8-1,0 millió tonna között mozgott, ami az unió termelésének 27 százalékát tette ki. A KSH adatai szerint Magyarországon fejes káposztából az elmúlt évtized legkisebb mennyisége termett tavaly.

Nagy utazás - Günzer Tamás 30 éve a borászatban

Különös borkóstolóra, kisfilm bemutatóra invitálta Günzer Tamás barátait, a pincészet kedvelőit. Harminc évvel ezelőtt készítette el első borát, s a jubileumi alkalomból Áthallások című kisfilmmel kedveskedett a Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen résztvevőknek.

Lesz elég csokoládé alapanyag

Az időjárási körülmények kedvezők voltak a múlt héten Elefántcsontpart legtöbb kakaótermesztő régiójában, ami kifejezetten jót tett a betakarítás előtt álló termésnek - közölték a gazdák a héten.

Kertészek kezében a zöld jövő

Sok dísznövényágazatban érdekelt vállalat számára a fenntarthatóságra törekvés nemcsak elvi vagy erkölcsi szempontból fontos, hanem az üzleti döntéseket is befolyásolja. Szeptember végén a Kertészeti Termelők Nemzetközi Szövetsége (AIPH) több tucat ágazati szakértővel közösen tartott tanácskozást, hogy megvitassák a dísznövénytermesztés fenntarthatóságának legfontosabb kérdéseit.

Fenntarthatóság és precíziós gazdálkodás

A mezőgazdaság precizitást igénylő szakma, állítja Szabadhegӱ Kristóf, a 4600 hektáron gazdálkodó Keve Zrt. vezérigazgatója. A gyakorlatban használt módszereikről a BASF fenntartható mezőgazdaságról szervezett konferenciáján osztotta meg tapasztalatait.

Választékbővítés évelőkkel

A kiültetett évelők sok szezonon át díszítenek, gondozásuk többnyire egyszerű, a nagy faj- és fajtagazdagságuk, változatos megjelenésük, valamint eltérő igényeik miatt széles körűen felhasználhatók. Mindezeknek köszönhetően az évelők népszerűsége folyamatosan növekszik, miközben a vásárlói igények is változnak.

A pandémia alatt még az is kapát, ásót fogott a kezébe, aki addig nem tette

Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki valamilyen fával, cserjével szeretné beültetni a kertjét vagy otthona belső terét tenné zöldebbé. Az energiapiaci válság ugyanis a kertészeteket sem kerülte el, a dísznövényneveléssel foglalkozó vállalkozások költségei pedig alaposan megugrottak az elmúlt hetekben.

Lezárult a szezon, de a puszpángmoly-hernyók még rágnak – Növényvédelmi előrejelzés 43. hét

Egy-két megkésett hernyórágást és levéltetvet leszámítva véget ért a kártevők idei szezonja, kivéve a selyemfényű puszpángmoly hernyóit, amelyek még a hidegben is aktívan rágnak. A bizonytalan kimenetelű védekezési kísérletek helyett érdemes inkább a bukszus leváltásával elejét venni a bajnak.