Back to top

Kevesebb szőlő, alacsony árak Szlovákiában

Szlovákiában az idén nagyjából két héttel később kezdődött a szőlőszüret, mint például 1 évvel ezelőtt. Az előzetes becslések szerint 15 százalékkal gyengébb termés várható.

Mindez válságba sodorhatja a szlovákiai szőlőtermesztőket, és a helyzetet tovább nehezíti a bor alacsony ára, valamint az abból természetszerűleg eredő gyatra szőlőfelvásárlási ár, figyelmeztetett Jaros­lava Kaňuchová Pátková, a Szlovákiai Szőlőtermesztők és Borgyártók Szövetségének (ZVVS) igazgatója. „A világpiacon óriási a túlkínálat borból, ennek a következménye az is, hogy Szlovákiában ennyire alacsony a bor ára” – mutatott rá a borgyártók szövetségének igazgatója.

A szlovákiai szőlőtermesztők már 3 éve egyre kevesebb támogatást kapnak

Jaroslava Kaňuchová Pátková szerint a világpiaci túlkínálat az Európai Unió megfontolatlan szabályozása miatt 2009-ig rendszeres volt.

Abban az időben a költségvetésnek egészen a 75 százalékát, vagyis a támogatásra szánt mintegy 1,1 milliárd eurót a bortúlkínálat felszámolására fordították, ráadásul öt tagállamban: Franciaországban, Spanyolországban, Olasz­országban, Görög­országban és Németországban.

A világ bortúlkínálata jelenleg meghaladhatja az 5 milliárd litert, és a szlovákiai borgyártók szövetsége szerint ez a trend marad a következő 10–12 évben is.

„A hazai szőlőtermesztők már a harmadik egymást követő évben kevesebb támogatást kapnak. 2017-ben az erős fagyok a termés mintegy 40 százalékát tönkretették, tavaly a rekordtermés nyomta le a szőlő árát, az idén pedig csaknem 15 százalékos terméskiesés csökkenti a bevételeiket” – nyilatkozta az igazgató. Az átlagos szőlőhozam külföldön eléri a 10 tonnát hektáronként, de Szlovákiában csak valamivel több mint a felét.

„Az esetleges szeptemberi esőzések jelentősen befolyásolhatják a szőlő minőségét. Szeptember első hetében a termés még jónak mutatkozott. Hogy jobb-e a tavalyinál? Ez relatív, a válasz ugyanis attól függ, hogy mely borvidékről és melyik szőlőfajtáról van szó. Azt mondanám, hogy jó átlagos termés várható. Ez az évjárat a fehér szőlőfajtáknak kedvezett jobban, nem a vöröseknek” – mondta lapunknak Korpás András szőlőnemesítő.

A bortúlkínálat a szakember szerint főleg régiónkra, elsősorban Közép-Európára vonatkoztatható.

A Szlovákiában termett szőlőt tisztességes áron fel lehetne dolgozni, de mivel mindenhol a pénz beszél, mindenki az olcsó szőlőt és mustot keresi, ami féláron, sőt még kevesebbért is megvásárolható, mint a belföldi boralapanyag. Tehát egyértelműen hiányzik a szolidaritás, hogy a hazai termesztőknek tisztességes árat fizessenek.

„Sajnos, Szlovákiában ma még nincs alaposan kiépítve a borászat. A borászaink közül sokan úgy gondolkodnak, hogyha meg tudják venni olcsón a szőlőt, akkor minek kínlódjanak a termesztésével.

Ma annak érdemes szőlőt termesztenie, aki azzal számol, hogy saját maga fel is dolgozza, és borként juttatja piacra. Nagy gond továbbá, hogy sok az igénytelen fogyasztó, akiknek a 1,5 eurós bor is megfelel, még ha köze sincs a szőlőhöz” – vázolta az elkeserítő helyzetet Korpás András.

A borgyártók szövetségének igazgatója a továbbiakban kifejtette, hogy a ZVVS kár­enyhítési támogatást kért a mezőgazdasági minisztériumtól a 2017-es fagykárokra. Tavaly augusztusban azzal álltak elő a borgyártók, hogy az integrált termelés dotációját hektáronként 100 euróval növelje a minisztérium.

A szőlőtermesztésbe ezáltal évi 550 euróval több pénz jutott volna, ami igencsak jelentős injekciót jelentene a szlovákiai termesztőknek. Csakhogy az ügyintézés felettébb bonyolult, a döntés joga Brüsszelben van, és csak valamikor 2 év múlva valósulhat meg a támogatás.
Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

„A 2014–2020-as évekre vonatkozó vidékfejlesztési program ötödik módosítása elbírálás alatt van. Abban benne foglaltatik, hogy az integrált szőlőter­mesztés jelenleg hektáronként 483 eurós támogatását 590 euróra növeljük a termő szőlészetekben, a fiatal gyümölcsösökben pedig 367-ről 449 euróra” – közölte a szlovák agrártárca.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/41 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Könnyen tartható dekoratív pozsgások

A Haworthia nemzetség fajainak magyarul elég sok nevük van: a sávos fűtől a tőrázsán át a szemölcsliliomig… Botanikailag persze sem a liliomokhoz, sem a fűfélékhez nincs közük, csak hogy bonyolultabb legyen a helyzet. Érdemes megpróbálkozni tartásukkal, mert dekoratívak, változatos megjelenésűek, nem növik ki a kisebb lakásokat sem, és igényeik is könnyen teljesíthetők...

Télen nyíló apróságok

Január ugyan a legzordabb hónap szokott lenni hazánkban, de a klímaváltozás hatására mintha enyhült volna az utóbbi években. Már az újév első napjaiban érdemes körülnézni a kertben, mert ha időben elültettük, több lágyszárú növény is megörvendeztet a virágaival az első hónapokban.

A falu múltját őrzi a tájház

A múltunkat nem szabad feledni, és a tárgyi emlékeket is meg kell őriznünk – hangzik Dézsi Attila polgármester vallomása a zalaszántói tájházzal kapcsolatban. Fontosnak tartja, hogy az újabb és újabb nemzedékek is tudják, hogyan, milyen körülmények között éltek, dolgoztak, gazdálkodtak elődeik. A helyi és zalai hagyományokat őrző épület mindezt bemutatja és felidézi.

Permetezőrobotok Szentesen

A robotika egyre nagyobb tért hódít a kertészetben is. Az automatizált klímaszabályozás, tápoldatozás mellett mind több hazai üvegházban hívják segítségül a permezető robotokat, és valószínűleg nem kell sokat várni a szedő robotokra sem.

Hibrid burgonya termesztése - magról

Világszerte hagyományosan gumószaporítással termesztik a burgonyát. A magyar nyelv különbséget tesz aközött, ha valamit generatív úton szaporítunk, mert az maggal történik, míg ha vegetatív úton, akkor ültetést mondunk. Idehaza még szakmai körökben sem teljesen tiszta, hogy a gumó, a burgonya föld alatti módosult szárrésze az nem vetőgumó lenne, hanem ültetőgumó.

Szőlő Szaporítóanyag-előállítási Tudományos Konferencia

Terítéken a szőlő biológiai alapjai, amelyre az ágazat szereplőinek részvételével szerveznek konferenciánt.

Zöldségtermesztés: erősségeink és gyengeségeink

A zöldségtermesztés irányát befolyásolják a fogyasztói igények, fokozhatja vagy ronthatja a termelési kedvet, hogy a felvevőpiac mennyit fizet az adott terményért. A munkaerő-igényes kultúráknál természetesen a munkaerő hiánya is visszafoghatja a termesztést, ahogyan a növényvédelmi nehézségek, valamint a klímaváltozás miatti nagyobb kockázat is.

Japán szuperparadicsom

Japánban az egészségügyi. munkaügyi és jólléti minisztérium engedélyezte a termesztését és forgalmazását a Tsukuba Egyetem és a Sanatech Seeds cég paradicsomújdonságának. A genetikailag módosított fajtán 15 évig dolgoztak a kutatók. Minderre nem sokkal azután került sor, hogy világon elsőként Szingapúrban laboratóriumban készített húst is vásárolhatnak már a fogyasztók.

Keresik a piacot a holland hagymakereskedők

A hagymakereskedelemben kulcsszerepet játszó Hollandiának az egyik fontos felvevőpiaca Szenegál. Az afrikai ország azonban az év végén bezárta a kapuit a holland hagyma előtt, hogy ösztönözze a helyi termesztést. A döntés miatt aggódnak a holland hagymatermesztők és -kereskedők.

Nagyvállalatok és startupok közös munkája ad lendületet a hazai agráriumnak

A Bonafarm, az Axiál és a Syngenta is startupok segítségével kereste a megoldást vállalati kihívásaira a NAK TechLab második inkubációs programjában. A 3 hónapos program során a nagyvállalatok és a startupok összesen 15 együttműködést indítottak el, melyek új agrárszolgáltatások megjelenését alapozták meg.