Back to top

Kevesebb szőlő, alacsony árak Szlovákiában

Szlovákiában az idén nagyjából két héttel később kezdődött a szőlőszüret, mint például 1 évvel ezelőtt. Az előzetes becslések szerint 15 százalékkal gyengébb termés várható.

Mindez válságba sodorhatja a szlovákiai szőlőtermesztőket, és a helyzetet tovább nehezíti a bor alacsony ára, valamint az abból természetszerűleg eredő gyatra szőlőfelvásárlási ár, figyelmeztetett Jaros­lava Kaňuchová Pátková, a Szlovákiai Szőlőtermesztők és Borgyártók Szövetségének (ZVVS) igazgatója. „A világpiacon óriási a túlkínálat borból, ennek a következménye az is, hogy Szlovákiában ennyire alacsony a bor ára” – mutatott rá a borgyártók szövetségének igazgatója.

A szlovákiai szőlőtermesztők már 3 éve egyre kevesebb támogatást kapnak

Jaroslava Kaňuchová Pátková szerint a világpiaci túlkínálat az Európai Unió megfontolatlan szabályozása miatt 2009-ig rendszeres volt.

Abban az időben a költségvetésnek egészen a 75 százalékát, vagyis a támogatásra szánt mintegy 1,1 milliárd eurót a bortúlkínálat felszámolására fordították, ráadásul öt tagállamban: Franciaországban, Spanyolországban, Olasz­országban, Görög­országban és Németországban.

A világ bortúlkínálata jelenleg meghaladhatja az 5 milliárd litert, és a szlovákiai borgyártók szövetsége szerint ez a trend marad a következő 10–12 évben is.

„A hazai szőlőtermesztők már a harmadik egymást követő évben kevesebb támogatást kapnak. 2017-ben az erős fagyok a termés mintegy 40 százalékát tönkretették, tavaly a rekordtermés nyomta le a szőlő árát, az idén pedig csaknem 15 százalékos terméskiesés csökkenti a bevételeiket” – nyilatkozta az igazgató. Az átlagos szőlőhozam külföldön eléri a 10 tonnát hektáronként, de Szlovákiában csak valamivel több mint a felét.

„Az esetleges szeptemberi esőzések jelentősen befolyásolhatják a szőlő minőségét. Szeptember első hetében a termés még jónak mutatkozott. Hogy jobb-e a tavalyinál? Ez relatív, a válasz ugyanis attól függ, hogy mely borvidékről és melyik szőlőfajtáról van szó. Azt mondanám, hogy jó átlagos termés várható. Ez az évjárat a fehér szőlőfajtáknak kedvezett jobban, nem a vöröseknek” – mondta lapunknak Korpás András szőlőnemesítő.

A bortúlkínálat a szakember szerint főleg régiónkra, elsősorban Közép-Európára vonatkoztatható.

A Szlovákiában termett szőlőt tisztességes áron fel lehetne dolgozni, de mivel mindenhol a pénz beszél, mindenki az olcsó szőlőt és mustot keresi, ami féláron, sőt még kevesebbért is megvásárolható, mint a belföldi boralapanyag. Tehát egyértelműen hiányzik a szolidaritás, hogy a hazai termesztőknek tisztességes árat fizessenek.

„Sajnos, Szlovákiában ma még nincs alaposan kiépítve a borászat. A borászaink közül sokan úgy gondolkodnak, hogyha meg tudják venni olcsón a szőlőt, akkor minek kínlódjanak a termesztésével.

Ma annak érdemes szőlőt termesztenie, aki azzal számol, hogy saját maga fel is dolgozza, és borként juttatja piacra. Nagy gond továbbá, hogy sok az igénytelen fogyasztó, akiknek a 1,5 eurós bor is megfelel, még ha köze sincs a szőlőhöz” – vázolta az elkeserítő helyzetet Korpás András.

A borgyártók szövetségének igazgatója a továbbiakban kifejtette, hogy a ZVVS kár­enyhítési támogatást kért a mezőgazdasági minisztériumtól a 2017-es fagykárokra. Tavaly augusztusban azzal álltak elő a borgyártók, hogy az integrált termelés dotációját hektáronként 100 euróval növelje a minisztérium.

A szőlőtermesztésbe ezáltal évi 550 euróval több pénz jutott volna, ami igencsak jelentős injekciót jelentene a szlovákiai termesztőknek. Csakhogy az ügyintézés felettébb bonyolult, a döntés joga Brüsszelben van, és csak valamikor 2 év múlva valósulhat meg a támogatás.
Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

„A 2014–2020-as évekre vonatkozó vidékfejlesztési program ötödik módosítása elbírálás alatt van. Abban benne foglaltatik, hogy az integrált szőlőter­mesztés jelenleg hektáronként 483 eurós támogatását 590 euróra növeljük a termő szőlészetekben, a fiatal gyümölcsösökben pedig 367-ről 449 euróra” – közölte a szlovák agrártárca.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/41 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Duális képzés és ágazati képzőközpontok

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztató fórumot szervezett a szakképzési törvényben foglalt ágazati képzőközpontokról. Kialakításuk a duális szakképzés továbbfejlesztését szolgálja.

Dísznövénypiac a brexit után

Világszerte folyamatosan nő a kereslet a holland dísznövényekre, az októbertől októberig tartó egyéves időszakban összességében 35 százalékkal nőtt a kiviteli érték. Matthijs Mesken, a holland virágexportőrök szövetségének (VGB) elnöke azonban óvatosan tekint a jövőbe.

Több tízmilliárd forintból fejleszthetnek a borászok

A Vidékfejlesztési Program keretében eddig 35 milliárd forint beruházási támogatást ítéltek meg a borászatok számára - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a XVIII. András-napi bormester-találkozón, pénteken, Somlójenőn.

Sok pocok, kevés hörcsög várható jövőre

Ha alaposan áttekintjük, miként alakult a károsítóhelyzet 2019-ben, nagyjából előre lehet jelezni, hogy ez milyen várható következményeket von maga után a következő növényvédelmi szezonban. Mezei pocokból sok volt az idén, a jövő évi kilátások pedig nagyrészt azon múlnak, hogy csapadékos lesz-e a tél, a hörcsög ugyanakkor régóta nem okozott már komoly problémát, és várhatóan jövőre sem fog.

Washington állam szőlőtermesztőinek szembe kell nézni a filoxérával

A washingtoni Walla Walla völgy szőlőtermesztői az idén ősszel vették észre, hogy a növények gyökerén hemzsegnek a gyökértetvek. Az állami egyetem szaktanácsadója szerint csak most akadtak rá a kártevőre, de valószínűleg már évek óta károsít. Michelle Moyer arra biztatja a szőlőtermesztőket, hogy keressék a karantén kártevőt, mert csak az ellen lehet védekezni, amit ismerünk.

A világ legnagyobb városi tetőfarmját építik Párizsban

Napi egy tonna gyümölcsöt és zöldséget termelnek majd a 2020-ban nyíló tetőkerti farmon. A Paris Expo Porte de Versailles területén, a most épülő 6-os pavilon lapostetejének hasznosításával két futballpályányi méretű tetőkertet alakítanak ki - írja az agripolis.eu nyomán az epiteszforum.hu.

Nem tanít meg fütyülni, mint a sárgarépa, de ugyanolyan egészséges

A tarlórépa (Brassica rapa) egy gyökérzöldség, ami a keresztesvirágúak családjába tartozik épp úgy, mint a kínai kel és a kelbimbó. Ezeket a növényeket a világ legfontosabb zöldségeiként tartják számon, hiszen nem csak az állatok, hanem az emberek számára is táplálékként szolgálnak. A tarlórépa kiváló kiegészítője lehet az egészséges táplálkozásnak, és számos betegség megelőzésében segíthet.

2,4 milliárd forint támogatásról született döntés a Zártkerti Programban

Az idei évben is nagy volt az érdeklődés a zártkerti területek infrastruktúrafejlesztésére kiírt pályázat iránt, a rendelkezésre álló forrás több mint kétszeresére érkezett igény az önkormányzatok részéről.

Semmit, ami keserű

Ha vannak olyan zöldségek, amelyektől annyira undorodunk, hogy inkább meg sem kóstoljuk, az még nem jelenti feltétlenül azt, hogy nagyon válogatósak vagyunk. Egy amerikai kutatásból az is kiderült, főként a káposztafélék váltanak ki ilyen hatást, és ennek genetikai okai lehetnek, olvasható a freshplaza.fr cikkében.

Már kapható a kiváló minőségi hazai Mikulásvirág

A kedvező időjárásnak köszönhetően kiváló minőségben kapható az időszak kedvenc dísznövénye, a mikulásvirág. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara piaci körképe szerint a legtöbb vásárló a 12-13 cm-es cserépben lévő virágot veszi, a piros fellevelűek mellett pedig egyre népszerűbbek a rózsaszínűek, a fehérek és az extrább színűek is. Hazánkban nagyságrendileg mintegy száz termelő foglalkozik mikulásvirág-termesztéssel.