Back to top

Kevesebb szőlő, alacsony árak Szlovákiában

Szlovákiában az idén nagyjából két héttel később kezdődött a szőlőszüret, mint például 1 évvel ezelőtt. Az előzetes becslések szerint 15 százalékkal gyengébb termés várható.

Mindez válságba sodorhatja a szlovákiai szőlőtermesztőket, és a helyzetet tovább nehezíti a bor alacsony ára, valamint az abból természetszerűleg eredő gyatra szőlőfelvásárlási ár, figyelmeztetett Jaros­lava Kaňuchová Pátková, a Szlovákiai Szőlőtermesztők és Borgyártók Szövetségének (ZVVS) igazgatója. „A világpiacon óriási a túlkínálat borból, ennek a következménye az is, hogy Szlovákiában ennyire alacsony a bor ára” – mutatott rá a borgyártók szövetségének igazgatója.

A szlovákiai szőlőtermesztők már 3 éve egyre kevesebb támogatást kapnak
A szlovákiai szőlőtermesztők már 3 éve egyre kevesebb támogatást kapnak

Jaroslava Kaňuchová Pátková szerint a világpiaci túlkínálat az Európai Unió megfontolatlan szabályozása miatt 2009-ig rendszeres volt.

Abban az időben a költségvetésnek egészen a 75 százalékát, vagyis a támogatásra szánt mintegy 1,1 milliárd eurót a bortúlkínálat felszámolására fordították, ráadásul öt tagállamban: Franciaországban, Spanyolországban, Olasz­országban, Görög­országban és Németországban.

A világ bortúlkínálata jelenleg meghaladhatja az 5 milliárd litert, és a szlovákiai borgyártók szövetsége szerint ez a trend marad a következő 10–12 évben is.

„A hazai szőlőtermesztők már a harmadik egymást követő évben kevesebb támogatást kapnak. 2017-ben az erős fagyok a termés mintegy 40 százalékát tönkretették, tavaly a rekordtermés nyomta le a szőlő árát, az idén pedig csaknem 15 százalékos terméskiesés csökkenti a bevételeiket” – nyilatkozta az igazgató. Az átlagos szőlőhozam külföldön eléri a 10 tonnát hektáronként, de Szlovákiában csak valamivel több mint a felét.

„Az esetleges szeptemberi esőzések jelentősen befolyásolhatják a szőlő minőségét. Szeptember első hetében a termés még jónak mutatkozott. Hogy jobb-e a tavalyinál? Ez relatív, a válasz ugyanis attól függ, hogy mely borvidékről és melyik szőlőfajtáról van szó. Azt mondanám, hogy jó átlagos termés várható. Ez az évjárat a fehér szőlőfajtáknak kedvezett jobban, nem a vöröseknek” – mondta lapunknak Korpás András szőlőnemesítő.

A bortúlkínálat a szakember szerint főleg régiónkra, elsősorban Közép-Európára vonatkoztatható.

A Szlovákiában termett szőlőt tisztességes áron fel lehetne dolgozni, de mivel mindenhol a pénz beszél, mindenki az olcsó szőlőt és mustot keresi, ami féláron, sőt még kevesebbért is megvásárolható, mint a belföldi boralapanyag. Tehát egyértelműen hiányzik a szolidaritás, hogy a hazai termesztőknek tisztességes árat fizessenek.

„Sajnos, Szlovákiában ma még nincs alaposan kiépítve a borászat. A borászaink közül sokan úgy gondolkodnak, hogyha meg tudják venni olcsón a szőlőt, akkor minek kínlódjanak a termesztésével.

Ma annak érdemes szőlőt termesztenie, aki azzal számol, hogy saját maga fel is dolgozza, és borként juttatja piacra. Nagy gond továbbá, hogy sok az igénytelen fogyasztó, akiknek a 1,5 eurós bor is megfelel, még ha köze sincs a szőlőhöz” – vázolta az elkeserítő helyzetet Korpás András.

A borgyártók szövetségének igazgatója a továbbiakban kifejtette, hogy a ZVVS kár­enyhítési támogatást kért a mezőgazdasági minisztériumtól a 2017-es fagykárokra. Tavaly augusztusban azzal álltak elő a borgyártók, hogy az integrált termelés dotációját hektáronként 100 euróval növelje a minisztérium.

A szőlőtermesztésbe ezáltal évi 550 euróval több pénz jutott volna, ami igencsak jelentős injekciót jelentene a szlovákiai termesztőknek. Csakhogy az ügyintézés felettébb bonyolult, a döntés joga Brüsszelben van, és csak valamikor 2 év múlva valósulhat meg a támogatás.
Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

„A 2014–2020-as évekre vonatkozó vidékfejlesztési program ötödik módosítása elbírálás alatt van. Abban benne foglaltatik, hogy az integrált szőlőter­mesztés jelenleg hektáronként 483 eurós támogatását 590 euróra növeljük a termő szőlészetekben, a fiatal gyümölcsösökben pedig 367-ről 449 euróra” – közölte a szlovák agrártárca.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/41 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Baglyok vigyáznak a szőlőtőkékre

A szőlészeknek különös figyelmet kell fordítaniuk a talajra, az csapadékra, a hőmérsékletre és a napsütésre. Azonban az olyan rágcsálók mint a hörcsög vagy az egér óriási károkat tudnak okozni az ültetvényeken. A rágcsálóírtó vegyszerek alternatívájaként a kaliforniai Humboldt Állami Egyetem végzős diákjai azt vizsgálják, mennyire hatékony természetes megoldást jelentenek a baglyok a termelők számára.

Új típusú oktatási szemlélet

A szakmák Európa-, illetve világbajnokságának nevezett EuroSkills és WorldSkills versenyek az elmúlt négy évben átírták a parképítő középiskolai képzést.

Minikivi-ültetvény akár száz évre

Van Dabason egy rendhagyó ültetvény, amelyet hazánkban különlegességnek számító gyümölcsből, minikiviből hoztak létre öt évvel ezelőtt. E növény annak ellenére nem terjedt el a Kárpát-medencében, hogy megfelelő hozzá az éghajlat. Dabason is sok kísérletezés kellett a megvalósításig, mert a minikivi termesztésének szinte nincs szakirodalma.

Drágább lesz a dísznövény, árat emelnek a kertészetek

Mélyebben a zsebébe kell nyúlniuk azoknak, akik valamilyen fával, cserjével szeretnék beültetni kertjüket, vagy otthonuk belső terét tennék komfortosabbá egy-egy dísznövénnyel. Az energiapiaci válság ugyanis a kertészeteket sem kerülte el, a dísznövényneveléssel foglakozó vállalkozások költségei pedig alaposan megugrottak az elmúlt hetekben.

Növénybazárból nyári bevétel

Sok hazai egynyári- és balkonnövény-termesztő kertészet szembesül a nyári bevételhiánnyal. A tavaszi értékesítési idény egyre hamarabb fejeződik be, sokak szerint a kereslet egyik napról a másikra hagy alább, és az őszi értékesítés is visszafogottabb. Lenne rá megoldás, hogy nyáron is bevételhez juthassanak a termelők.

A kerti tavak szerepe

Magyarországon az emberek majdnem háromnegyede városokban él. Az elvárosiasodás következtében rohamosan pusztulnak a természetes vizes élőhelyek. A parkokban, magánkeretekben eredetileg esztétikai céllal létrehozott dísztavak jelentős szerepet töltenek be a meglévő természetes életközösségek fenntartásában, afféle biohűtőként működnek, ezáltal elviselhetőbbé teszik a városi klímát.

Bortermő vidék lesz a Kis-Küküllő mente

Románia jelenlegi területén és azon belül Erdélyben is több évezredes történelme van a szőlőtermesztésnek. Hérodotosz ógörög történész említi, hogy már a római hódítás előtt is foglalkoztak vele, bár azt még nem sikerült kideríteni, hogy milyen fajtát, vagy hogy bor is készült-e belőle. Minden valószínűséggel igen.

Betakarítónap a helyi termékekért

Egyre inkább visszatérnek a termelésbe az olyan gazdák, akik nemcsak minél finomabb és jobb, hanem egyben egészséges termékeket akarnak kínálni az embereknek, és ez egyre inkább bekerül a köztudatba. A Reziben tartott Gyümölcsoltó és –betakarító Nap évek óta kiváló alkalmat nyújt, hogy olyan gazdálkodók is bemutatkozzanak a nagyközönségnek, akik egyelőre kicsiben termelnek.

Mi legyen a lehullott levelekkel?

Őszi lombhullás idején felmerül a kérdés, mit kezdhetünk a lehullott levelekkel. A zsenge hajtásokról, a gyepről ajánlott összegereblyézni, mert alatta a fű kirohadhat, a fényhiány miatt pedig barna foltok képződhetnek.

Tüske nélkül - A szeder a kertünkben

Hazánkban is őshonos növény a szeder, szúrós, vékony indái belekapaszkodnak az erdőjárók ruhájába, nyár végén viszont cserébe elszopogathatjuk nedvdús, kissé fanyar gyümölcsét. Nemesített változatai sokkal erősebb növekedésű és tüske nélküli fajták, a gyümölcsük sokszorosan nagyobb, mint az erdei szederé, és az ízük is sokkal kellemesebb.