Back to top

A szőlő és a bor szerelme

Sok borászatot jellemeznek családi üzemként, ahol a família több tagja is dolgozik a szőlőművelésben, borkészítésben, értékesítésben, a Gál Szőlőbirtok és Pincészet pedig mintapéldája ennek, hiszen Gál Csaba, felesége, Dignisz Éva és két gyermekük együtt dolgoznak, és végeznek minden munkafolyamatot Szigetcsépen, a családi pincészetben.

Gálné Dignisz Éva volt az első női borász, aki elnyerte a szigorú szakmai grémium által adományozott Év Bortermelője címet 2013-ban.

Nem tudom, egy lánynak a fejében hogyan fordul meg, hogy a borászatot válassza, akkor, amikor ezt a szakmát a férfiak uralták.
Fotó: Csatlós Norbert

Lehet már kislánykorban arról álmodozni, ha nagy leszek, borász leszek? Kiderült, hogy inkább az orvosi és a tanári pályáról gondolkodott, de a biológia szeretete miatt végül a Kertészeti Egyetemre ment. Az édesapja mindig művelt szőlőt a ház körül és egy kis Balatonhoz közeli telken, és az esztergályos foglalkozását szívesen cserélte volna szőlészetre vagy borászatra, ezért örült lánya pályaválasztásának. Éva tehát szőlésznek jelentkezett, de akkor a felvételinél a fiúkat részesítették előnyben, így az élelmiszeripari karra került, ahol a borászatot választotta.

Szerencsére az egyetem utolsó évében megismerte Gál Csabát, aki viszont szőlészként végzett.

Házasságuk mindenképpen szerencsésnek mondható, és ezt követően együtt haladtak a pályájukon. Csaba a szigetcsépi egyetemi tangazdaságnál helyezkedett el. Éva a gyerekek születése után pedig a borászati üzem főborásza lett. A rendszerváltás után saját ültetvényt is telepítettek, amely 2002-ben kezdett termőre fordulni, akkor gondolták úgy, hogy legyen egy kis családi pincészet is. Eleinte kételkedtek abban, hogy valóban prosperálni fog, de mindenképpen meg szerették volna próbálni. Egy lerobbant telephelyet varázsoltak élvezettel újjá Szigetcsép mellett, ahol ma már borkóstoló terem, modern palackozó és tartályos feldolgozó található. A 2004-es szüret már itt indult, a Gál Pincészetben.

Fotó: Csatlós Norbert
Akkor kezdték el a borászkodást, amikor sokan abbahagyták, főként az alföldi területen.

Kicsiben indultunk, 2005 áprilisában került ki az első palack bor a pincészetből. A vendégeket, később a vevőket személyesen fogadták, beszélgettek a borokról és szájról szájra terjedt a pince híre. Két év alatt nagyon gyorsan ismertté vált. A bor minőségére mindig különösen figyeltek, komolyan vették a szakmai megmérettetéseket, kezdetektől sok hazai és külföldi versenyre benevezték a borokat, ahol szép sikerrel szerepeltek. Területeik egy része a Kunsági borvidékhez tartozik, de ők ezt büszkén vállalják, végül is a szakértelem, majd pedig az elkészült és megízlelhető borok bizonyítottak. A pincészet másik szőlőültetvénye pedig a Balaton-felvidéken, Lesencefalun található.

A világ legjobb Chardonnay-ja

A Franciaországban, Burgundiában megrendezett Chardonnay du Monde a Chardonnay borok világversenye, ahol idén 697-en versenyeztek 36 országból. A Gál Pincészet 2017-es bora bekerült az első 10 közé, egyedüli magyarként. A tíz legjobb között hat francia – köztük két pezsgő –, egy kanadai, egy brazil és egy dél-afrikai tétel található Gálék bora mellett. Az eredmény feljogosítja a pincészetet arra, hogy használhatja „a világ TOP 10 Chardonnay borának egyike” elnevezést.

A szőlő a Balaton-felvidéki területükön termett, és Szigetcsépen dolgozták fel. A 2017-es kiemelkedően jó évjárat volt, fantasztikus szép gyümölcs termett, ezért nagyon odafigyeltek a feldolgozásra. Acéltartályban erjesztették, utána négy hónapra fahordóba került, ahol egy hónapig batonázsolták, utána hagyták lenyugodni és egy darabig a seprőn érlelődni. Ezt követően tartályban tartott borral házasították össze. Így megmaradt a gyümölcsössége, a fajtajellege nem veszett el, a háttérben pedig visszaköszön a fahordó pozitív jellegzetessége, egy kis vajasság és a teltebb érzet. 

Hogy csak a legutóbbi sikert említsük, a 2017-es Chardonnay borukat a francia Chardonnay-világverseny TOP 10 bora közé választották.

Éva azt mondja, ebben a sikerben már a gyerekek is benne vannak. Szerencsésnek tartják magukat, amiért a fiuk is a kertészeti egyetemet választotta, a lányuk ugyan nem, de mégis nélkülözhetetlen tagja a pincészetnek.

Csaba, a kísérletező

Milyen lehet a szülőkkel együtt dolgozni? Ifjú Gál Csaba tapasztalata szerint nincs komoly feszültség, hiszen egy húron pendülnek, akkor is, ha szakmai kérdésekről van szó.

Amikor az édesapjával együtt mennek metszeni a szőlőbe, egyformán gondolkodnak, ugyanazokat a vesszőket vágják le, és ugyanazokat hagyják meg.

Örül annak is, hogy hagyják a szülei kibontakozni kísérletező kedvét.

Csaba sem azt gondolta gyerekkorában, hogy szőlész lesz majd belőle, de ebben nőtt fel, ezért úgy tervezte, hogy hobbiként néha majd szőlészkedik egy kicsit a szülei mellett. A gimnázium vége felé viszont már látta, hogy ez egész embert kívánó hivatás. A család részéről nem volt nyomás, de ő is követte példájukat és a kertészeti egyetemre jelentkezett, amit egyáltalán nem bánt meg.

Először kertészmérnök-szőlészként végzett alapképzésen, majd megszerezte a növényorvosi mesterdiplomát.

Most már el sem tudná képzelni, hogy mással foglalkozzon, ezért az idén a szőlész-borász mesterképzésbe is belevágott. Ha ezt is elvégzi, akkor komplex szőlész-borász-növényorvos tudással rendelkezik majd, ami nagyon ideális, hiszen ez a három szakma egymásra épül, így látszanak igazán az ok-okozati összefüggések. A tervek között szerepel külföldi szakmai tapasztalatszerzés és sok izgalmas kísérletezés a borokkal.

Zsuzsi, a kakukktojás

A szülők szabad utat adtak a gyerekeknek, hogy kialakuljon az érdeklődési körük, és Zsuzsinak ez a nyelvészet lett. A német, francia, angol, latin és az olasz nyelvbe, valamint a francia irodalomba is beásta magát. Végül bölcsészdiploma birtokosa lett, francia nyelvész és tanár végzettséggel. A diplomaosztóhoz közeledve is az volt a terve, hogy tanárként fog elhelyezkedni, és szívesen belekezdene egy nyelvész doktori programba. Míg ő az iskolapadban ült, a családi cég fejlődött, növekedett, egyre több volt az intéznivaló, ezért a szünetekben, és az egyetem mellett is levett egy keveset a szülők válláról.

Fotó: Csatlós Norbert

Mindig élvezte a borfesztiválokat, a borbemutatókat és a rendezvényeket, ahol részt vettek.

Kiderült, hogy az egyetemi évek alatt a bölcsészet mellett azért a kertészeti egyetem borászati kurzusára is futotta érdeklődéséből, és egy borkóstoló kurzust is elvégzett. Úgyhogy mire a diplomamunkához érkezett, a két érdeklődés összeért, ezért a téma a francia szőlőfajtanevek eredete lett. Zsuzsi nem lett tanár, egyelőre, jelenleg egy francia férfi felesége, fiatal anyuka és lelkesen belevetette magát a pincészet marketing-, kereskedelmi ügyeibe és a vendéglátásba. Ez a változatos munka éppen neki való, teljesen beszippantotta a pincészet világa, mondja.

 

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2019/9-10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Melegedés miatt fajtaváltás: klímaváltozás és a szőlőtermesztés

A klímaváltozásnak a szőlőtermesztésre és a borászati technológiára gyakorolt hatását boncolgatták az idei, immár harmadik Szőlész-Borász Konferencia előadói a Szent István Egyetem budai campusán.

Neves nemzetközi borászati elismerésben részesítették Szepsy Istvánt

Magyar borászként elsőként érdemelte ki Szepsy István a Walter Scheel életműdíjat. A rangos nemzetközi kitüntetés, a magyar bor szempontjából is hatalmas siker.

Dögöljön meg a szomszéd … is? Miért nem szövetkezünk?

Lengyelországban, Németországban vagy Hollandiában járva ámulatba ejti az embert, hogy a gazdák mennyire nyitottak az együttműködésre, a szövetkezésre. Nálunk valamiért ez nagyon nehezen megy. Miért? – tettük fel a kérdést Szabó G. Gábornak, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Központja főmunkatársának.

Magyarország az egyik utolsó nagy hagyományú bortermelő ország

A díjnyertes Exotic Wine Travel borturistáknak szánt kalauzt készül kiadni Magyarországról. A világjáró borszakértők „Fedezd fel a magyar bort: kalauz borturistáknak” című könyve több praktikus szempontból közelíti meg a magyar bor témáját.

4,2 millió mázsa szőlő termett idén

Körülbelül 4,2 millió mázsa szőlő termett idén, amiből 2,9-3,1 millió hektoliter bor készülhet - mondta Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára szerda reggel az M1 aktuális csatornán.

Újra kell gondolni a szőlővédelmet – Beszámoló a BASF szőlő VIP rendezvényéről

Bár még mindig a lisztharmat a szőlő leggyakoribb károsítója hazánkban, az utóbbi évek időjárása felhívta a figyelmet arra, hogy a másik két betegség, a peronoszpóra és a szürkepenész elleni védekezést is átgondoltabban kell megtervezni. Időben, a lehető leghatékonyabb készítményekkel védekezzünk, javasolták a BASF fejlesztőmérnökei a cég Villányban rendezett szőlőtermesztési VIP napján.

Csökkenő hazai pálinkafogyasztás

Januártól a népegészségügyi termékadó – a neta - is utólérte a pálinkát, a szőlő- és borágazatban ugyancsak komoly változásoknak lehettünk tanui. Ezeket a területeket járta körbe a közelmúltban a Parlament Mezőgazdasági bizottság Szőlő-, bor-, pálinka albizottsága.

12 millió euróval segítik a magyar borok értékesítését

Az elmúlt évben 10-15 százalékkal emelkedtek az unióban a borkészletek, ami nem könnyíti meg az ágazatban dolgozók helyzetét. A világ borpiaca telített, ezért a magyar borok értékesítésének támogatására 12 millió euró értékben borpromóciós programot indít az agrártárca – jelentette be Feldman Zsolt a Magyar Bor 2019/2020 című kötetet is bemutató sajtótájékoztatón.

Tokajban a kistermelők is hozzáférnek a korszerű technológiához

Közösségi borászatok készültek el a Tokaji borvidéken a kormány 8,2 milliárd forintos támogatásából. Hercegkútra, Bodrogkisfaludra és Tállyára vihetik a szőlőjüket feldolgozásra azok a kistermelők, akik eddig nem tudtak saját maguk bort készíteni. A borvidék hegyközségi tanácsa programjában szerepelt, hogy közösségi megoldásokkal kell segíteni a sok kistermelőt, akiknek nincs elég forrásuk a technológiájuk korszerűsítéséhez.

Újabb ötévnyi bizalom

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) küldöttülése a főtitkárválasztás során újabb öt évre bizalmat szavazott Dr. Brazsil Dávidnak. „Nem az elmúlt négy év folytatása, hanem új öt év indítása a célom” - ígéri Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa újraválasztott főtitkára.