Back to top

Csökkenteni kell az élelmiszer-veszteséget és pazarlást

Világszerte 820 millió ember éhezik, és kétmilliárd fő szenved az alultápláltságtól. Az éhezők számának csökkentéséhez először az élelmiszer-veszteséget és pazarlást kell mérsékelni, amellyel ráadásul a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodáshoz is hozzájárulunk - hangsúlyozta Zsigó Róbert Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a Világ Élelmezés Biztonsági Bizottság 46. ülésén Rómában.

Az ülés keretében megemlékeztek az Élelmezési Világnapról is, melynek témája idén: Tetteink alakítják a jövőt, Egészséges táplálkozás az éhezésmentes világért. Az ülésen az Agrárminisztériumot Zsigó Róbert államtitkár képviselte, aki felszólalásában elmondta, hogy a világ népességének növekedésével párhuzamosan nő az élelmiszerek iránti igény, ezért kizárólag a termelés növelése nem tekinthető megoldásnak. Mint fogalmazott: Magyarország 2018-ban a Fenntartható Fejlődési Célok megvalósítására 12 millió dollár támogatást fordított 40 fejlesztési együttműködési projekt keretében.

2019-ben elindult Magyarország eddigi legnagyobb nemzetközi fejlesztési programja az Ugandai Köztársaságban, amely révén hazánk hozzájárul az ugandai lakosság élelmiszer-ellátásának biztosításához.

Zsigó Róbert felhívta a figyelmet, hogy a mélyszegénységben élők és éhezők legnagyobb része mindenhol vidéken él, létfenntartásuk a mezőgazdaságon alapul, ezért fontos a helyi közösségek szükségletein és kapacitásain alapuló megközelítés. A munkahelymegtartás és teremtés, az oktatás és a szolgáltatások biztosítása hozzájárul a vidéki élet vonzóbbá tételéhez, különösen a fiatalok számára. Magyarországon a helyi kistermelők termékeiket közvetlenül juttatják el a helyi iskolákba, óvodákba, biztosítva ezzel a közétkeztetésben résztvevők változatos, egészséges étrendjét. A kutatás és innováció szintén fontos szerepet játszik, hiszen ezek is javítják a vidéki területek életminőségét, lehetőséget teremtve arra is, hogy a fiatalabb generáció belépjen az ágazatba – tette hozzá.

A Világnapról számos országban, így Magyarországon is megemlékeznek a FAO megalapításának napján, október 16-án.

A világnap létrehozása magyar kezdeményezésre született meg, 1979-ben az akkori agrárminiszter a FAO Konferencián vetette fel az élelmezésnek és az élelmezést biztosító gazdáknak dedikált világnap létrehozásának ötletét.

Így, az idei Élelmezési Világnap hazánk számára különleges jelentőséggel bír és az Agrárminisztérium bízik abban, hogy a világ élelmezésbiztonsága érdekében megfogalmazott közös elkötelezettségünk felgyorsítja közös céljaink elérését.

Forrás: 
AM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az alma a nyerő

Az optimisták szerint a beregi táj hamarosan a határ mindkét oldalán egységes arcot mutat. Merész álmainkban a térség mindkét részén szakszerűen gondozott, bőven termő gyümölcsösök húzódnak majd, és a jövőben ilyenek alkotják a kultúrtáj jelentős részét. Természetesen sok még a teendő, mire eljutunk idáig, rengeteg kihívással kell szembenézni, állítják a kárpátaljai gazdák.

Hamisított mézekkel is neveztek a nemzetközi versenyre

Az idei, Montrealban megrendezett nemzetközi méhészeti kongresszuson, az Apimondia mézversenyén a mézeknek csaknem a felét kizárták. Ennek nem más volt az oka, mint hogy ezek hamisítványok voltak, vagy olyan szermaradványokat tartalmaztak, melyek nem megengedettek.

Az alföldi erdészek eredményes munkája is hozzájárul az erdők fennmaradásához

Az Alföldön dolgozó erdész közösségnek a történelem során kedvezőtlenebb természeti körülmények között is sikerült komoly eredményeket elérniük. De a mai kor alföldi erdei sem maradnának fenn az ott dolgozó erdőgazdálkodók munkája nélkül - mondta el Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár az Alföldi Erdőkért Egyesület 2019. évi kutatói napján Lakiteleken.

Magyarország a vidékfejlesztés terén is segíti a Nyugat-Balkán európai integrációját

A Délkelet-Európai Regionális Vidékfejlesztési Állandó Munkacsoport (RRD SWG) minden évben magas szintű ülést tart a régió országainak tárcavezetőivel. Az idei ülésre november 12-én került sor a koszovói Mezőgazdasági, Erdészeti és Vidékfejlesztési Minisztérium szervezésében, Pristinában, ahol az Agrárminisztériumot Kis Miklós vidékfejlesztésért felelős államtitkár képviselte.

Megvédjük a növényvédelmet?

Elméleti számítások szerint a növényvédelem elhagyásával évente akár 400-500 ezer ember is éhenhal hatna. Nem véletlen, hogy sokan aggódva tekintenek az uniónak a kémiai védekezést szinte ellehetetlenítő nyilatkozataira. A radikális rendelkezések helyett inkább az ésszerű, kontrollált növényvédelemre kellene fókuszálni. Ezek a gondolatok is előkerültek az Agrya Tiszadobon tartott tanácskozásán.

Néhány egyetemista rájött, hogyan lehet "műmézet" készíteni méhek nélkül

Az Izraeli Műszaki Egyetem (Technion) diákjai kifejlesztettek egy új technológiát, amellyel méhek közreműködése nélkül készítettek mézhez nagyon hasonló terméket egy genetikailag módosított baktérium felhasználásával.

Bárki elérheti a hiánypótló új adatbázist

Elkészült Magyarország ökoszisztéma alaptérképe, amely hazánk természeti rendszereinek állapotát mutatja be bárki számára hozzáférhető módon. Az adatbázis az Európai Unió Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását célzó projekt részeként, számos hazai intézmény részvételével jött létre.

Stratégiai megállapodást kötött az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A hazai agrár- és élelmiszerszektor erősítése, érdekeinek érvényesítése csak egy széleskörű társadalmi összefogás keretében valósulhat meg – jelentette ki Nagy István Agrárminiszter az agrártárca és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Között létrejött partnerségi megállapodás aláírását követően, hétfőn, Budapesten.

Elsőként térképezték föl a batátavírusokat hazánkban

A korábban alig ismert meleg igényes édesburgonya fokozatosan beépül a hazai szántóföldi kultúrák közé. Emellett rohamosan terjed a dísz batátaváltozatok felhasználása is. A növényt leginkább a vírusok betegítik, és a gyakori látens fertőzések miatt feltételezhető, hogy a szaporítóanyagok fertőzöttsége sokkal nagyobb, mint gondolnánk. Ezért is nagy jelentőségűek a hazai virológiai vizsgálatok.

A kormány 100 millió forinttal segíti a kóbor ebek ivartalanítását

Magyarországon jelenleg az egyik legnagyobb probléma a kóbor ebek magas száma, melyet a nem kívánt szaporulatok megelőzésével, az ivartalanítás támogatásával lehet a legelfogadhatóbb módon csökkenteni. A kormány elkötelezett amellett, hogy a programnak köszönhetően újabb mérföldkőhöz érkezzünk az állatvédelem és a felelős állattartás terén.