Back to top

Veszélyben a vadgerlék

Németországban a kihalás veszélye fenyegeti az arrafelé ritkának számító vadgerléket, ezért a Német Természetvédelmi Szövetség 2020-ra az év madarának választotta - számolt be a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A 309 vadgerle fajtából csak 4 fordul elő Németországban, de ebbe nem számítanak bele a házigalambok, és a tenyésztett, például postagalambok. A vadgerle költöző madár, így az európai telet a szubszaharai régióban tölti a Szenegál és Egyiptom közötti területeken, majd április közepétől májusig tér vissza európai, ázsiai és észak-afrikai költőhelyére.

Az 1900-as évek közepéig a vadgerle gyakori költőmadár volt Közép- és Dél-Németországban, most azonban már egyre kevesebb madár tér vissza, és rak fészket

egyébként jellemzően fákon és magasabb sövényeken. 2005 és 2009 között 25.000-45.000 gerlepárt tartottak számon Németországban, a természetvédelmi szövetség friss becslése szerint megfeleződött az állomány, és 12.500-22.000 párra tehető mindössze.

A cikkben összehasonlításképpen megjegyzik, hogy az örvösgalambok száma ezzel szemben 3 millió.

1980 óta csaknem 90 százalékkal esett vissza a vadgerleállomány, és a Németországban veszélyeztetett madarak "vörös listáján" magasabb, vagyis a veszélyeztetettebb kategóriába került ez a gerlefaj. Nagy-Britanniából is hasonló visszaesést regisztráltak, mivel 1970 és 2010 között 93 százalékkal csökkent az állomány.

 

Forrás: 
Frankfurter Allgemeine Zeitung

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A juhászok rémálma - Farkasok Franciaországban

Hazánkban a háziállatainkat veszélyeztető ragadozófajok csak kismértékben vannak jelen, ám a sok helyen megjelenő aranysakál vadban okozott kártétele egyre jelentősebb, és az ország északi régióiban már megjelent a farkas, medve is. Ellenben Franciaországban a helyzet mára sokkal válságosabb, és tanulságul szolgálhat a magyar gazdáknak a károk enyhítése és a védekezés megszervezése szempontjából.

Nagy a baj Szibériában

Oroszországban egy hét alatt kétszeresére nőtt az a terület, amelyen erdőtüzek tombolnak. Az elmúlt időszakban akkora térség égett le, ami megfelel Görögország méretének. Az idei erdőtüzek minden idők legsúlyosabb tűzkatasztrófáját okozhatják az országban.

Legyen a szúnyogprojekt részese!

Az Ökológiai Kutatóközpont várja a tigrisszúnyog észleléseket az ország minden tájáról. Az utóbbi öt évben három inváziós csípőszúnyog faj jelent meg hazánkban. Ezek az általuk terjesztett kórokozók miatt jelentős veszélyforrásnak tekinthetők, és a tigrisszúnyog közülük az egyik legrosszabb…

Tisztább levegőn jobban termelnek a napelemek

Egy új kutatásnak köszönhetően számszerűsíthető ténnyé vált, amit eddig sejteni lehetett: az áramtermelésre befogott napenergia teljesítmény a tisztább égbolt hatására növekszik. Az azonban így is új, hogy Újdelhiben és Torontóban nagyjából ugyanez a helyzet.

Fokozottan védett fajt telepítenek vissza hazánkba

A rákosi vipera Magyarország egyetlen endemikus gerincese (azon fajok, amelyek a természetben csak egy adott elterjedési terület határain belül élnek), mely 1974 óta védett, ’88-tól pedig fokozottan védett. A faj megóvása érdekében a szakemberek olyan rezervátumok kialakításán dolgoztak, ahová a Rákosivipera-védelmi Központban gondozott közel 500 egyedet szabadon engedhetik.

Varázslatos csillagos esték Magyarországon

A csillagképek, meteorok, hullócsillagok varázslatos világába kalauzolnak el a Magyar Nemzeti Parkok. Olyan különleges helyszínek és programok ezek, ahol zavaró fények nélkül lehet kémlelni az égboltot, emellett az élővilág is háborítatlan. A rendezvények színvonalas megvalósításához hazánk nemzetközileg is elismert három csillagoségbolt-parkja is hozzájárul.

Szükség van rá

Az erdő jóval több, mint a fák összessége. Élettér, ahol állatok és növények élnek egymással kölcsönhatásban, egyben hosszú időn átívelő kortörténet, ahogy a csemetékből koros állomány fejlődik. Az erdei ökoszisztéma fenntartásához az erdő- és vadgazdálkodás összehangolt munkájára van szükség, amelynek fontos eleme a területen élő vad állománysűrűségének felmérése és a vadlétszám szabályozása.

Az egyiptomi piramisoknál is idősebbek az alföldi földpiramisok

Az Alföld végtelennek ható síkján meg-megjelenő tévesen kunhalomként ismert földpiramisokat kb. Kr.e. 3300-3500 évvel ezelőtt építették. Ezek a hatalmas földkupacok gonddal odahordott termőföldből „épültek” és a „halott házát” jelképezik, egykoron temetkezési célt szolgáltak. S bár funkciójuk megegyezik, többsége fél évezreddel az egyiptomi piramisok előtt épült.

Újabb szúnyogirtás 394 településen

Ezen a héten összesen 394 településen, közel 133 ezer hektáron földről és levegőről is megkezdődik a szúnyogirtás, minekután az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerint az ország több területén továbbra is tömegesen vannak jelen a szúnyogok.

2100 – a jegesmedvéknek vége

Egy új kutatás szerint a még sebezhető természetvédelmi besorolású jegesmedve a klímaváltozás miatt 2100-ra teljesen kihalhat. A zsugorodó tengeri jég következtében az állatoknak kevesebb lehetőségük van fókára vadászni, az emiatt lesoványodott jegesmedvéknek így kisebb esélyük van túlélni az északi-sarkvidéki telet – írja a Nature Climate Change című folyóiratban publikált kutatási eredmény.