Back to top

Évi 55 milliárd forint kárt okoz a túl sok, vagy túl kevés víz

A Budapesten sorra kerülő Víz Világtalálkozón ezúttal a víz három drámájával (sok, kevés, szennyezett) foglalkoznak a szakemberek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara számára kiemelten fontos, hogy az eseményen víz- és az élelmiszerbiztonsági szempontból is konszenzusos és kedvező javaslatok, ajánlások, elhatározások szülessenek.

A magyar kormány – Áder János köztársasági elnök fővédnöksége mellett – immár harmadik alkalommal rendezi meg a budapesti Víz Világtalálkozót, amelynek mottója: „Megelőzni a vízválságot”. A 2019. október 15-17. közötti rangos rendezvény tematikája a víz három drámájára (sok, kevés, szennyezett) fókuszál.

A világtalálkozón tartják meg a Digitális és Természetközeli Fenntartható Megoldások című vízipari szakkiállítást, amelyen bemutatkoznak a vízválság kezeléséhez hozzájáruló innovatív vízipari megoldások.

Zalában a belvíz okoz gondot
Zalában a belvíz okoz gondot
Fotó: MTI- Varga György
Globálisan és Magyarországon is az agrárgazdasági ágazat az egyik jelentős vízfelhasználó. A klimatikus változások hatására a vízháztartás idő- és térbeli változékonysága, szélsősége, intenzitása fokozatosan nő, ennek következtében Magyarország egyre kitettebb a belvíz és az aszály veszélyének, mivel a termőterület alig 2 százalékán van kiépítve az ezt ellensúlyozó vízi infrastruktúra. A mezőgazdasági kibocsátás tartóssága a klímaszélsőségek ilyen mértékű jelenléte miatt nem biztosított.

Az agrárágazat vízhiányból és víztöbbletből származó átlagos kárvesztesége évente 55 milliárd forint, ebből az aszálykár 40 milliárdra, a belvízkár 15 milliárdra tehető.

Agrárszakmai szempontból nem lehet megkérdőjelezni a klímaváltozást. Az éghajlati anomáliák miatt a víz három drámája egyre inkább kihat a hazai termelésbiztonságra, ezáltal a társadalom létfontosságú feladatainak ellátására. Ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara számára kiemelten fontos, hogy a Víz Világtalálkozón víz- és az élelmiszerbiztonsági szempontból is konszenzusos és kedvező javaslatok, ajánlások, elhatározások szülessenek.

Forrás: 
NAK sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hazai méhlegelők 14. rész - Idegenhonos fás hordásnövények VI.

Európa nagy részének és így hazánknak is a mindmáig egyik legelterjedtebb parkfája, díszfája a közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum), vagy más nevén a fehér bokrétafa. Napjainkban sok veszélyes károsítója van, melyek - különösen az idősebb példányait - erősen tizedelik. Méhészeti értékét sokan vitatják, kétségbe vonják a magas szaponintartalmú, méhekre mérgezőnek vélt virágpora miatt.

A pontyot és az afrikai harcsát termelték legnagyobb arányban tavaly

A NAIK AKI közreadta a 2019-ről szóló lehalászás jelentését. A szakstatisztika célja, hogy átfogó képet adjon az ország aktuális halállományáról, halászati tevékenységéről.

Minél több lehetőséget kell teremteni erdeink felfedezésére

Az Agrárminisztérium az erdők és a fával borított területek gyarapítása érdekében indította el az Országfásítási Programot, amelynek részeként a Településfásítási Programban mintegy 470 település részére biztosítottunk sorfákat, hogy belterületi ültetésekkel is felhívjuk a figyelmet az erdők fontosságára - mondta el Nagy István a „Muzsikál az erdő” - Mátrai Művészeti Napok megnyitóján, Gyöngyöspatán.

Erdészet a Bakony fővárosában

Magyarország legmagasabban fekvő városa, Zirc története több mint 800 évre tekint vissza. A Ciszterci Apátsághoz köthető, Bakony fővárosaként is emlegetett településen gazdálkodik a VERGA Zrt. Zirci Erdészete.

Óriási érdeklődés kísérte az Online Erdei Iskola sorozatot

Közel 120 ezren tekintették meg az Országos Erdészeti Egyesület által indított Online Erdei Iskola sorozat videóit az interneten. A május elején, a Madarak és fák napján kezdődött sorozat az állami és magán erdőgazdaságok rendhagyó erdei iskolai foglalkozásait mutatta be a járványhelyzet miatt otthon lévő iskolás gyerekeknek.

Csak a kiváló minőségű méz versenyképes

A Gyöngyös-patak mentén, Kőszegtől néhány kilométerre sok szempontból ideális a környezet a méhészkedéshez, amit az is bizonyít, hogy Balogh Ferenc jelenleg 180 méhcsaláddal már 15 éve sikeresen folytatja a mesterséget itt.

Esznek ők eleget!

Főleg nyáron, a nyaralások során a legjellemzőbb a vízimadarak etetése. Bármennyire is kedves, édes jószágnak tűnnek, higgyék el, esznek ők eleget! Legyen szó hattyúról, récéről, szárcsáról, lúdról vagy sirályról, a nevükben kérném meg önöket, hogy sehol és semmivel ne etessék őket!

Emlékerdőt avattak

Az "Egy a természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás alkalmából az Egererdő Zrt.-nél Felsőtárkány közelében egyhektáros emlékerdővel gyarapítják a fásított területeket. Az emlékerdő újabb állomása lehet a környékbeli kirándulásoknak.

Hazai méhlegelők (13. rész): fehér eper

Évtizedeken át jellegzetes fája volt a hazai tájnak a nem őshonos fehér eper. Mára szinte teljesen eltűnt, pedig több okból érdemes lenne ültetését újból felkarolni: kérge, levele, termése a gyógyászatban használatos, faanyaga kiváló szerszámnak, pálinkáshordónak és nem utolsósorban virágait látogatják a méhek a virágporáért

Csütörtöktől vetítik a mozik a Vad erdő, vad bércek című díjnyertes természetfilmet

Az észak-magyarországi erdőségek változatos növény- és állatvilágát mutatja be Mosonyi Szabolcs operatőr és Bagladi Erika forgatókönyvíró-producer Vad erdők, vad bércek - A fantom nyomában című díjnyertes természetfilmje, amelynek kibővített változata július 2-tól látható a mozikban.