Back to top

Évi 55 milliárd forint kárt okoz a túl sok, vagy túl kevés víz

A Budapesten sorra kerülő Víz Világtalálkozón ezúttal a víz három drámájával (sok, kevés, szennyezett) foglalkoznak a szakemberek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara számára kiemelten fontos, hogy az eseményen víz- és az élelmiszerbiztonsági szempontból is konszenzusos és kedvező javaslatok, ajánlások, elhatározások szülessenek.

A magyar kormány – Áder János köztársasági elnök fővédnöksége mellett – immár harmadik alkalommal rendezi meg a budapesti Víz Világtalálkozót, amelynek mottója: „Megelőzni a vízválságot”. A 2019. október 15-17. közötti rangos rendezvény tematikája a víz három drámájára (sok, kevés, szennyezett) fókuszál.

A világtalálkozón tartják meg a Digitális és Természetközeli Fenntartható Megoldások című vízipari szakkiállítást, amelyen bemutatkoznak a vízválság kezeléséhez hozzájáruló innovatív vízipari megoldások.

Zalában a belvíz okoz gondot
Zalában a belvíz okoz gondot
Fotó: MTI- Varga György
Globálisan és Magyarországon is az agrárgazdasági ágazat az egyik jelentős vízfelhasználó. A klimatikus változások hatására a vízháztartás idő- és térbeli változékonysága, szélsősége, intenzitása fokozatosan nő, ennek következtében Magyarország egyre kitettebb a belvíz és az aszály veszélyének, mivel a termőterület alig 2 százalékán van kiépítve az ezt ellensúlyozó vízi infrastruktúra. A mezőgazdasági kibocsátás tartóssága a klímaszélsőségek ilyen mértékű jelenléte miatt nem biztosított.

Az agrárágazat vízhiányból és víztöbbletből származó átlagos kárvesztesége évente 55 milliárd forint, ebből az aszálykár 40 milliárdra, a belvízkár 15 milliárdra tehető.

Agrárszakmai szempontból nem lehet megkérdőjelezni a klímaváltozást. Az éghajlati anomáliák miatt a víz három drámája egyre inkább kihat a hazai termelésbiztonságra, ezáltal a társadalom létfontosságú feladatainak ellátására. Ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara számára kiemelten fontos, hogy a Víz Világtalálkozón víz- és az élelmiszerbiztonsági szempontból is konszenzusos és kedvező javaslatok, ajánlások, elhatározások szülessenek.

Forrás: 
NAK sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Melegedés miatt fajtaváltás: klímaváltozás és a szőlőtermesztés

A klímaváltozásnak a szőlőtermesztésre és a borászati technológiára gyakorolt hatását boncolgatták az idei, immár harmadik Szőlész-Borász Konferencia előadói a Szent István Egyetem budai campusán.

Sokkal több élelmet biztosíthatnak az óceánok

A vízi élelmiszertermelés általában kisebb hatással van az éghajlatra, mint a földművelés, emellett az óceánból kinyert táplálék tápanyagokban gazdag.

Számos tévhit övezi a húsmarhatenyésztést és a marhahúsfogyasztást

Tévhit, hogy 15 ezer liter vízre van szükség egy kilogramm marhahús előállításához, és az sem bizonyítható minden kétséget kizáróan, hogy a vöröshúsfogyasztás növeli a rákos betegségek kialakulásának kockázatát. Mi több, a hús az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, ezért fogyasztása egyértelműen indokolt.

Megfázás, meghűlés megelőzésében és kezelésében nagy segítség a hazai gyógynövény

A hideg idő beköszöntével igen gyakori a megfázás, meghűlés. A betegségek megelőzése és az enyhébb lefolyású meghűléses megbetegedések természetes gyógymódokkal és a Magyarországon termett gyógynövényekkel orvosolhatóak. A hazai fogyasztók nagy kedvencei a kamillavirágzat, a bodza és hársfavirág, valamint a csipkebogyó, amelyek gyűjtése és termesztése a munkaerőhiány miatt komoly veszélybe került.

A gazdálkodók és a természetvédelmi szakemberek együttműködését segíti egy most megjelent kiadvány

A kiadvány hozzásegíti az agrárgazdasági szereplőket: gazdálkodókat, falugazdászokat, szaktanácsadókat, a kifizető szervezetek szakembereit és a természetvédelemben dolgozókat, hogy ugyanarra a szakmai tudásra építsenek, ugyanazt a nyelvet beszéljék a Natura 2000 gyepterületek kapcsán – mondta Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára.

Méhész-gazdálkodóI együttműködéssel is megelőzhető a méhpusztulás

A magyarországi méhpusztulás magyarázatait az illetékes hatóságon kívül a méhészek és a gazdálkodók is keresik-kutatják. A hasonló esetek a jövőben megelőzéssel elkerülhetők, amennyiben az érintett felek kölcsönösen együttműködnek és tekintettel vannak egymás tevékenységére.

Tudósok féltik a ma született gyermekek életét

Az éghajlatváltozás egyre több ember egészségét károsítja, különösen a gyermekekét. Erről tett közzé friss tanulmányt a Lancet Countdown csoport, amely a világ minden tájáról mintegy 100 szakértőt tömörít. A tudósok 35 különféle intézményből és országból érkeztek, valamint az Egészségügyi Világszervezettől (WHO) és különböző egyetemekről.

Ugró nyulakkal lett a magyar fotós az év természetfotósa

Közel 14 ezer kép közül választották ki a Nature Photagrapher of the Year verseny nyertes pályaművét.

Az európai méhészek védelmében - Támogatott magyar javaslat Brüsszelben

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2019. november 18-i ülésén tizenhárom tagállam támogatta a méhészeti ágazat megerősítésére vonatkozó magyar javaslatokat.

Deformáltszárny-vírust találtak poszméhekben is

A varroa atka ellen nem kezelt házi méhek nem csak a méh­állományunkat veszélyeztetik, hanem a vadméheket is.