Back to top

Generációról generációra száll a lovak szeretete

Kicsik és nagyok egyforma lelkesedéssel sürögtek-forogtak a lovak körül a Csilló Lovasiskolában tett látogatásomkor. Többségük szüleik példáját követve csöppent a lovaséletbe, s adja majd tovább nagy valószínűség szerint a lovak szeretetét jó néhány évvel később a saját gyermekeinek is.

 Itt már csak így megy ez, hiszen a lovasiskola kapuja majd’ három évtizede nyitva áll a lovaglás iránt érdeklődők előtt.

Utam a Pest megyei Pilis felé vezetett, amelynek központjához érve, majd onnan alig pár száz métert megtéve festői környezetben találtam magam: innen ered a Tisza vízgyűjtő területéhez tartozó Gerje-patak, amely közel ötven kilométer hosszan határolja a környező településeket, változatos növény- és állatvilágával megannyi felfedeznivalót kínálva a környéken járóknak.

Csilló Rita minden korosztállyal megtalálja a közös nevezőt
Fotó: Szőcs Attila

Sokan közülük lóháton indulnak útnak, ami távolról sem véletlen, a forrásvidék ugyanis otthonául szolgál a Csilló Lovasiskolának is, amely lassan három évtizede, hogy megnyitotta kapuit a mozgalmas kikapcsolódásra vágyók előtt.

Itt találkoztam vendéglátómmal, Csilló Ritával, a Magyar Lovassport Szövetség Szabadidőlovas Szakágának elnökével, akitől megtudtam, e terület az 1800-as években a pilisi gróf Beleznay család tulajdonában állt. A többi között ők húzták fel a máig fennmaradt istállót is, amelyben később – a TSZ-esítés idejében – teheneket tartottak. Eredeti funkcióját a 80-as évek végétől töltötte be ismét, amikor is a birtok a Csilló család tulajdonába került.

Minden a lovak körül forog

„Apránként kezdtük meg a felújításokat, a meglévő épületek mellé pedig elkezdtünk újakat felhúzni. Most négy istállónk van, két pályával és egy fedeles lovardával rendelkezünk, s a többi közt van egy erdei vágtapályánk is” – kezdett bele Csilló Rita, aki szüleivel, öccsével és vőlegényével működteti a lovasiskolát.

A kicsik nagy lelkesedéssel viselik gondjukat az állatoknak
Fotó: Szőcs Attila
A kezdeti szárnypróbálgatásokkal majd’ egy időben, körülbelül huszonöt esztendővel ezelőtt kezdték el megszervezni az első nyári lovastáboraikat, amelyek az évek alatt rengeteg gyereknek jelentettek felejthetetlen élményeket.

Ezen alkalmakkor nem meglepő módon minden a lovak körül forog: a kezdők futószáron gyakorolják az alapokat, a haladók osztályokon belül lovagolnak, s ha pedig a gyerekek épp nem a nyeregben ülnek, akkor a lovak körüli munkákban segédkeznek, vagy éppen az állatok élettani jellemzőivel ismerkednek. Mindezen programok mellett mindig jut idő egy kis kézműves foglalkozásra, illetve a lovas és gyalogos kirándulásokra is. „A lovardát természetvédelmi terület veszi körül, így gyakran járjuk körbe a környéket. Ilyenkor ellátogatunk a közeli horgásztóhoz, benézünk a helyi lovasboltba, illetve szívesen keressük fel a helyi nevezetességeket, köztük a hegyeki pincesort, ahová lovaskocsin szoktunk eljutni” – magyarázta vendéglátóm, aki elmondta, az alkalmanként ötnapos táboraik mellett nagy sikerük van a rövidebb időtartamú, más például sportos táborokat kiegészítő lovas foglalkozásaiknak is.

Sokan a környező településekről érkeznek, ugyanakkor előfordul, hogy jóval messzebbről is érkeznek táborlakók: például Angliából, Franciaországból, Törökországból vagy éppen az Amerikai Egyesült Államokból.

„Hamar nyitottá válnak a gyerekek egymás kultúrája iránt, hisz van egy közös téma: a lovak. Sokszor egy nap alatt szövődnek hosszan tartó barátságok” – mondta Csilló Rita, aki szerint különösen örvendetes ez figyelembe véve azt, hogy a gyerekek több korosztályból érkeznek hozzájuk.

Egészen kis korban kezdték

A Hídvégi lányok egészen kis korukban kezdtek ismerkedni a lovaglással
Fotó: Szőcs Attila
Miközben beszélgettünk, a közelünkben egy egészen kicsi, három év körüli kislány tűnt fel. Megtudtam tőle, Hídvégi Annabellának hívják, és egy éve kezdett ismerkedni a lovaglással, most pedig már ügetni is tud. Két testérével, Aidával és Alizzal érkezett, akik már évek óta gyakori vendégei a lovasiskolának.

„Picik voltunk, amikor anyukánk először hozott le minket ide” – mondta Aida, aki elmondása szerint nagyon megszerette a lovaglást ez idő alatt.

Koblencz Kristóf és Zolnyan Dorina már versenyeken is bizonyítanak
Fotó: Szőcs Attila
Közben észrevettem, igencsak többségben vannak a lányok a fiúk számához képest. Vendéglátóm kérdésemre, miszerint általános-e ez a „jelenség” azt válaszolta, az elmúlt néhány évben jelentősen visszaesett a lovaglása iránt érdeklődő fiúk száma. Hogy ennek hátterében pontosan mi áll, az még számukra sem világos, az azonban bizonyítást nyert: a lányok az esetek nagy részében jobban szívükön viselik a lovak sorsát, illetve jellemzően kitartóbbak is a fiúknál. Kivételek persze akadnak, ezt bizonyítja Koblencz Kristóf példája is, aki két és fél éve kezdett el lovagolni, most pedig már versenyekre jár. „Díjlovas szakágban versenyzek a saját lovammal, amit itt tartok. Legutóbb a Bábolna Nemzeti Ménesbirtokon, egy szabadidős lovasversenyen vettem részt, amin első és második helyezést értem el” – árulta el. A versenyen részt vett a vele egy idős Zolnyan Dorina is, akinek lova a délelőtti edzés fáradalmait pihente épp egy boxban, nem messze tőlünk.

Remek közösség

A Csilló Lovasiskolában jelenleg közel hatvan lovat tartanak – napközben a karámokban, este pedig a boxokban vannak. Csilló Rita hangsúlyozta, fajtáktól függetlenül, a lovasiskola számára legmegfelelőbb egyedeket szerzik be. Lovaik öt és tizenkét éves kor közöttiek, s vannak köztük kisbéri és mezőhegyesi félvérek, angol telivérek és haflingi kislovak is.

Az állatok különböző képzettséggel rendelkeznek, így a kezdő lovasoktól a versenyzőkig bárki találhat magának társat közülük.

Mint azt vendéglátóm kiemelte, remek közösség alakult ki az ide járók között, akik közül sokan vannak, akik rendszeres résztvevői a lovasiskola programjainak. Az idősebbek például már kérés nélkül segítik és tanítják a kicsiket, akik az itt eltöltött idő alatt nemcsak a lovaglás fortélyait sajátítják el. A többi közt erősödik bennük a felelősségtudat, illetve a környezettudatosság is, hiszen a nagyokat követve ők is örömmel tartják rendben maguk és lovuk körül a „portát”, illetve tartják tisztán a lovagláshoz szükséges felszereléseiket. Nyitrai Petra is sokat segít például a kicsiknek. Mint mondta, minden nap meglátogatja itt a saját lovát, mellette pedig kiveszi részét az oktatásból is.

„A kezdőket futószalaggal tanítjuk, a haladóknak pedig magánedzéseket tartunk” – magyarázta.

S ha már oktatás: Csilló Ritától megtudtam, nagy várakozással tekintenek az ősz elébe, hiszen hamarosan kezdetét veheti náluk a szervezett iskolai lovasoktatás. „Eddig szakköri formában, ezentúl pedig tanterv szerint járhatnak hozzánk a gyerekek” – mondta a szakágelnök, aki egyébként maga is pedagógus: egy pilisi általános iskolában tanít hon- és népismeretet, nyelvtant, irodalmat és történelmet.

Bemutatkoztak a Nemzeti Vágtán is

Nincs is annál jobb, mint lóháton felfedezni a vidéket
Fotó: Szőcs Attila
Az év következő időszaka a lovasiskolában versenyzőik edzéseinek személyre szabásából, továbbképzések szervezéséből, s a többi között az új növendékek beiskolázásáról szól majd. Utóbbiak egy nyílt nap alkalmával ismerkedhetnek meg – jellemzően a környező iskolákból érkezve – a lovardával, a lovakkal és az itt dolgozó oktatókkal.

Ilyenkor a Csilló Lovasiskola növendékei egy lovasbemutatóval szoktak ízelítőt adni tudásukból.

Hasonlóképpen történt ez a tavalyi Nemzeti Vágta alkalmával is, azzal a különbséggel, hogy jóval népesebb számú közönség előtt, jóval nagyobb csapattal mutatkoztak be a tanítványok: 110 pónilovas a nemzeti lobogónak megfelelő színű öltözékben adott műsort, illetve vett részt egy ügyességi játékon a nagy eseményen. Hogy idén ősszel merre viszik őket útjuk lovaik nyergében, az még kérdéses, az azonban biztos: a növendékek hamarosan egy új közösségi térnek, a lovak pedig egy jártatógépnek örülhetnek.

 

Forrás: 
Pegazus
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Pegazus 2019/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sertéságazat - Ami a gazdáknak öröm, a feldolgozóknak nehézség

A sertéstenyésztők az utóbbi hónapokban jó áron tudják eladni az élősertést a felvásárlási árak február óta tapasztalható jelentős emelkedésének köszönhetően, a húsipari szereplők azonban nehezített pályán mozognak. Éder Tamást, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnökét kérdeztük a piaci helyzetről és az árakról.

Selyemtyúkot gyerekek mellé is!

Az ősz beköszöntével több és több kisállatbörzére járhatunk, ahol az idei szaporulatot kínálják eladásra jelentős számban a tenyésztők. Ilyenkor vágnak bele sokan a díszbaromfi-tartásba. A kezdőknek ajánlott fajták közül az egyik legkülönlegesebb megjelenésű a selyemtyúk, melyet Ázsiában már évezredek óta tenyésztenek.

„Nekem soha nem jelentett üvegplafont, hogy nő vagyok” - A mezőgazdaság női arca

A világ teljes népességének negyede vidéken élő nő, és róluk szól október 15-e, amit 2008 óta a Vidéki Nők Nemzetközi Napjaként tartanak számon az ENSZ-ben. A világszervezet ezzel a nappal arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy ők jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdaság és a vidék fejlődéséhez, az élelmiszer-biztonsághoz és a vidéki szegénység felszámolásához.

Minél nagyobb, annál jobb - hatalmas sertések Kínában

Kínában óriási méretű sertéseket nemesítenek az afrikai sertéspestis okozta, a várhatóan 2020-ban is folytatódó húshiány leküzdésére. A nemesítők a „minél nagyobb, annál jobb” elvet követik.

Díszrécék portáinkon

A díszrécéket már az egyiptomiak is tartottak, hiszen szépségük, kedves, mozgékony lényük a régi időben is lenyűgözte az állatszerető embereket. Ma is így van ez, bár sokan nem mernek vállalkozni ezen víziszárnyasok tartására, mivel azt gondolják, hatalmas területre van szükség, s takarmányozásuk is bonyolult.

Öt őszi növény, ami mérgező lehet a kutyákra

A házi kedvencünkkel való őszi séták alatt gyönyörködhetünk a színes természetben, de ne feledkezzünk meg arról, hogy az összegyűlt levelek alatt is ott lapulhatnak a kutyánk számára mérgező növények.

A természet utat mutat

A természet utat mutat, megadja az utasításokat, és ezekkel élni kell, méghozzá szabadon, erőlködés nélkül – fogalmazott Páli Barna, akivel párja, Lampert Mária társaságában találkoztunk Alsópáhokon, annak is festői vasboldogasszonyfai részében, ahová letelepedett családjával. Állatokat tartanak, egy különleges gyümölcsöst művelnek, ottjártunkkor éppen jurtát építettek, és kertet is terveznek.

A szőlő és a bor szerelme

Sok borászatot jellemeznek családi üzemként, ahol a família több tagja is dolgozik a szőlőművelésben, borkészítésben, értékesítésben, a Gál Szőlőbirtok és Pincészet pedig mintapéldája ennek, hiszen Gál Csaba, felesége, Dignisz Éva és két gyermekük együtt dolgoznak, és végeznek minden munkafolyamatot Szigetcsépen, a családi pincészetben.

Elpusztult az első klónozott tehén

Szép kort élt meg a világ első klónozott tehene, Kaga, aki 21 évesen pusztult el Japán Ishikawa prefektúrájának állattenyésztési központjában – adta hírül a Kyodo News japán hírügynökség.

Kosorrú nyulak a történelem forgatagában

Az elmúlt évtized egyik leggyakrabban kiállított nyúlfajtája az óriás kosorrú nyúl, melynek, úgy tűnik, tenyésztőtábora állandó. Amellett, hogy rendkívül kedves, bájos e különös fizimiskájú fajta, háztáji gazdaságokban olcsón előállítható, ízletes húsával is meghálálhatja a gondoskodást. A világ számos országában tenyésztik – mára globalizált fajtának tekinthető.