Back to top

Három év óta a legnagyobb mértékben estek vissza a termelői árak Kínában szeptemberben

Három év óta a legnagyobb mértékben estek vissza a termelői árak Kínában szeptemberben, egyre szítva azokat az aggodalmakat, hogy az amerikai-kínai kereskedelmi háború és a gyengülő belső kereslet hatásait nyögő feldolgozóipar lassulása tovább fékezi a világ második legnagyobb gazdaságának növekedését.

A kínai statisztikai hivatal kedden közölt adatai szerint a vállalati jövedelmezőség egyik legfontosabb mutatójának számító termelői árindex éves összehasonlításban 1,2 százalékkal zsugorodott a múlt hónapban. Ez a legnagyobb mértékű visszaesés volt 2016 júliusa óta, amikor is 1,7 százalékos csökkenést mértek. Az elemzőket azonban nem lepte meg az adat, ők ugyanis pontosan erre számítottak az augusztusi, 0,8 százalékos visszaesés után.
A fogyasztói árak ezzel szemben majdnem hatéves rekordot megdöntve, 3 százalékkal emelkedtek éves összevetésben a múlt hónapban, enyhén felülmúlva a 2,9 százalékos elemzői előrejelzéseket, valamint az augusztusban mért, 2,8 százalékos növekedést.

A 3 százalékban meghatározott célszám elérésének hátterében elsősorban az áll, hogy az ország sertésállományát megtizedelő sertéspestis járvány következtében a disznóhús ára az egekbe szökött: a múlt hónapban éves összehasonlításban 69,3 százalékkal emelkedett, ami az élelmiszerek fogyasztói árindexének 11,2 százalékos növekedését okozta az augusztusban mért, 10 százalékos emelkedés után. A változékony élelmiszer- és energiaárakat nem tartalmazó maginfláció éves bázison azonban nyomott maradt, csupán 1,5 százalék volt.

Havi összevetésben a fogyasztói árak 0,9 százalékkal nőttek szeptemberben, kicsivel nagyobb mértékben az elemzők által jósolt, 0,7 százaléknál, amely megegyezett volna az augusztusban mért adattal.

A kínai vámhivatal hétfőn közzétett adatai csökkenést mutattak a behozatal és a kivitel terén is a múlt hónapban, miután szeptember 1-étől életbe léptek az Egyesült Államok legújabb, több mint 125 milliárd dollár értékű kínai árucikkekre kivetett pótvámjai.

Az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi tárgyalói a múlt hét végén Washingtonban ültek össze ismét a tárgyalások legújabb fordulójára, amelyen a felek közlése szerint sikerült jelentős előrelépéseket tenni a konfliktus lezárását biztosító megállapodás első szakaszának felvázolásában. Donald Trump amerikai elnök ezzel egy időben elállt attól a tervtől, hogy október 15-ével 250 milliárd dollár értékű kínai árucikkekre vonatkozó pótvámokat 25-ről 30 százalékra emeljen. Azzal kapcsolatban azonban, hogy a decemberre 15-ére ütemezett, összesen 160 milliárd dollár értékű kínai termékre vonatkozó legújabb pótvámokat bevezetik-e, egyelőre nem született döntés.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Közel 200 millió euró jut az uniós élelmiszerek promóciójára

Az Európai Bizottság 2020-ban 200,9 millió eurót fog fordítani az európai agrár-élelmiszeripari termékek népszerűsítésének finanszírozására, az Unión belül és kívül egyaránt.

A hazai élelmiszerekhez húz a szívük

Egy közelmúltban az élelmiszerfogyasztásról készült felmérés is alátámasztja a franciák nemzettudatát. A megkérdezett 1000 főből ugyanis 820-an válaszolták azt, hogy vásárláskor előnyben részesítik a francia termékeket, 770-en pedig ragaszkodnak a helyi árukhoz.

Sokkal több élelmet biztosíthatnak az óceánok

A vízi élelmiszertermelés általában kisebb hatással van az éghajlatra, mint a földművelés, emellett az óceánból kinyert táplálék tápanyagokban gazdag.

Évi 7 milliárd darab papír zsepibe törli az orrát a magyar

16 milliárd forintért vásároltak a magyarok papír zsebkendőt a hazai kiskereskedelemben 2018. szeptember és 2019. augusztus között, ami 8 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest, egyben több mint 80 millió csomag terméket jelent, derült ki a Nielsen piackutató kiskereskedelmi indexéből. Az átlagos hazai fogyasztó jellemzően a háromrétegű és a márkás papír zsebkendőket választja.

104-ből 100 sertés fennakadt a Nébih rostáján

Egy Tolna megyei állatvásáron tartottak helyszíni ellenőrzést múlt hétvégén a Nébih szakemberei, melynek során a vásárra szállított, eladásra szánt sertések állategészségügyi státuszát és kötelező kísérődokumentumait vizsgálták. Az ellenőrzött 104 állatból 100 példány jelöletlen volt, amely már önmagában is sérti a jogszabályi előírásokat. Emellett azonban egyéb hiányosságok is előfordultak.

Számos tévhit övezi a húsmarhatenyésztést és a marhahúsfogyasztást

Tévhit, hogy 15 ezer liter vízre van szükség egy kilogramm marhahús előállításához, és az sem bizonyítható minden kétséget kizáróan, hogy a vöröshúsfogyasztás növeli a rákos betegségek kialakulásának kockázatát. Mi több, a hús az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, ezért fogyasztása egyértelműen indokolt.

Dögöljön meg a szomszéd … is? Miért nem szövetkezünk?

Lengyelországban, Németországban vagy Hollandiában járva ámulatba ejti az embert, hogy a gazdák mennyire nyitottak az együttműködésre, a szövetkezésre. Nálunk valamiért ez nagyon nehezen megy. Miért? – tettük fel a kérdést Szabó G. Gábornak, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Központja főmunkatársának.

Olyan kevés gyümölcsöt eszünk, hogy a nemzetgazdaság és az egészségünk is megsínyli

Megalapozó kutatásokat folytattak a zöldségek és gyümölcsök földrajzi eredetének megállapítására a beltartalmuk, illetve a mikrobionjuk alapján, kíméletes minőségellenőrző mérések kifejlesztésére, a fogyasztói értékítélet pontosítására. Mindezekről és további eredményekről számoltak be a SZIE Élelmiszertudományi Karán, a november végén záruló, 390 millió forintos fejlesztést lehetővé tevő VEKOP pályázat zárókonferenciáján.

Csökkenő hazai pálinkafogyasztás

Januártól a népegészségügyi termékadó – a neta - is utólérte a pálinkát, a szőlő- és borágazatban ugyancsak komoly változásoknak lehettünk tanui. Ezeket a területeket járta körbe a közelmúltban a Parlament Mezőgazdasági bizottság Szőlő-, bor-, pálinka albizottsága.

Mi kell ahhoz, hogy sikeres legyen a magyar juh- és kecskeágazat?

Jó állomány, jó genetika, jó reprodukciós technológia, jó tartástechnológia, jó takarmányozás – erre az öt dologra van szükség ahhoz, hogy a magyar juh- és kecskeágazat megfeleljen a mezőgazdaság előtt álló kihívásoknak. Így összegezték a szakemberek a NAIK Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézete, valamint a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség közös tudományos konferenciáján elhangzottakat.