Back to top

Kártevőroham már nem lesz - Növényvédelmi előrejelzés

Akár már az őszi lemosó permetezésen is gondolkozhatunk, ahol lehullott a lomb körülbelül fele. A „klasszikus” kártevőkből már nem kell rohamra számítani – legföljebb a meztelen csigákat érdemes gyéríteni –, azonban meglehetősen aktívak még a poloskák és a harlekinkaticák.

Október első hetében esett ugyan több-kevesebb eső a Kárpát-medencében, de érdemben nem zavarta a betakarítási munkákat. Gyümölcsfélékből jószerével már csak az alma egy része, a birs és a naspolya várja a szüretet. A fák kezdik felvenni őszi lombszínüket, egyeseknél már a lombhullás is megkezdődött. A folyamatra ráerősített a napokban 0 °C közelébe csökkent hajnali hőmérséklet, így

igyekezni kell a hátralevő munkálatokkal, különösen a fagyérzékeny zöldségfélék tekintetében.

A leszüretelt fáknál akár meg is lehet kezdeni az őszi lemosó permetezéseket, amennyiben lehullott a lomb 50 százaléka.

Újabb kártevőrohamra az idén már nem kell számítani, a csapdák rovarokat a hűvösebb nappalok és éjszakák miatt alig fognak. Gyümölcsmolyból már csak a keleti gyümölcsmoly repül, az is elvétve; illetve az érő és erjedő romlott gyümölcsök még vonzzák a foltos szárnyú muslicákat, ezek nemcsak a speciális csapdákba, hanem a fénycsapdákba is berepülnek. Közvetlen károkat már csak az érő szőlőben okozhatnak, de erre eddig még kevés konkrét adat áll rendelkezésre.

Bele-belekóstolnak az érő gyümölcsökbe a harlekinkaticák, a sebzés nyomán pedig rövid időn belül elindul a moníliás fertőzés
Fotó: Dr. Aponyi Lajos

A két poloskafaj mellett (zöld vándor és ázsiai márványos) meglehetősen aktívak a harlekinkaticák. Szinte mindenhol megtalálhatók, keresik a zsákmányul szolgáló rovarokat, de egyre kevesebb a táplálék. Melegebb napszakokban repkednek ugyan a levéltetvek, de ez kevésnek tűnik, ezért bele-belekóstolnak az érő gyümölcsökbe és a még tőkén levő szőlőfürtökbe. A sebzés nyomán rövid időn belül elindul a moníliás fertőzés a gyümölcsökön, amit csak tetéznek a darazsak is.

Ha a szüret során a harlekinkatica belekerül a mustba, kellemetlen mellékízt ad a lének, illetve az erjedő bornak.

A lehullott gyümölcsöt minél előbb gyűjtsük össze, nehogy a megtelepedett monília jövő tavasszal megfertőzze a fákat. A korábban leszüretelt gyümölcsfákon már jól megfigyelhetők az összeszáradt moníliás gyümölcsmúmiák. Ezeket szintén szedjük le, ne várjunk vele a metszésig, inkább most semmisítsük meg. A beteg részek tökéletesen elkorhadnak, ha leforgatjuk a talajba 15-20 cm mélységbe, de a komposztálóba semmi esetre se tegyük a moníliás gyümölcsöket.

A hűvösebb napok miatt a meztelen csigák megkezdték telelőre vonulásukat.

Táplálkoznak még ugyan a lédús gyümölcsökből és a zöldségfélékből, de étvágyuk már közel sem olyan, mint néhány héttel ezelőtt. Előszeretettel vermelik el magukat a még kint levő zöldségek közelébe, talajüregekbe. Gyakran fészkelik be magukat a befejesedett káposztafélékbe, de gyakori jelenség az is, hogy a sárgarépa gyökértestébe. Még próbálkozhatunk csigaölő szerek kihelyezésével vagy más csalogatással, hogy minél kevesebb teleljen át belőlük.

Részletes növényvédelmi előrejelzésért látogassák a www.magyarnovenyorvos.hu honlapot.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az alma a nyerő

Az optimisták szerint a beregi táj hamarosan a határ mindkét oldalán egységes arcot mutat. Merész álmainkban a térség mindkét részén szakszerűen gondozott, bőven termő gyümölcsösök húzódnak majd, és a jövőben ilyenek alkotják a kultúrtáj jelentős részét. Természetesen sok még a teendő, mire eljutunk idáig, rengeteg kihívással kell szembenézni, állítják a kárpátaljai gazdák.

A környezetkultúra fejlődését segíti

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének Rát-Táncsics terme adott otthont a Szép Kertek kertépítészeti folyóirat 100. lapszámának megjelenése alkalmából rendezett kiállításra. Így egy helyen és egy időben voltak láthatóak a folyóiratban eddig bemutatott, zsűrizett kertépítészeti munkák anyagai, többségében az „Az Év Kertje” országos kerttervezési és építési nívódíj pályázat díjazott kertjei.

Megvédjük a növényvédelmet?

Elméleti számítások szerint a növényvédelem elhagyásával évente akár 400-500 ezer ember is éhenhal hatna. Nem véletlen, hogy sokan aggódva tekintenek az uniónak a kémiai védekezést szinte ellehetetlenítő nyilatkozataira. A radikális rendelkezések helyett inkább az ésszerű, kontrollált növényvédelemre kellene fókuszálni. Ezek a gondolatok is előkerültek az Agrya Tiszadobon tartott tanácskozásán.

Virágos Magyarország - Megválasztották az év főkertészét

A Magyar Önkormányzati Főkertész Egyesület döntése alapján a Virágos Magyarország környezetszépítő verseny Budapesten megrendezett díjátadó ünnepségén Az Év Főkertésze kitüntetést Székesfehérvár főkertésze vehette át. Spanyárné Halász Szilvia kertészmérnök és környezetvédelmi szakmérnök negyven éve dolgozik a szakmában, és a kezdetektől részt vesz a Virágos Magyarország verseny szervezésében.

A rezisztenciagéneket kutatják

Alap- és alkalmazott kutatásokat is végeznek Gödöllőn, a NAIK Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet Genetikai Főosztályán. A Növénygenomikai és Növény-Mikroba Interakció Csoport egyik kiemelt kutatási területe a súlyos gazdasági károkat okozó károsítók ellen védelmet nyújtó rezisztenciák, illetve az előnyös fajtatulajdoságokat meghatározó gének azonosítása.

November 1-jétől karantén károsító az úgynevezett Jordán vírus az EU-ban

Az e napon hatályba lépett rendelet értelmében az Európai Unió területén felderített vírusfertőzési eseteket kötelező jelenteni. A Tomato brown rugose fruit virus (ToBRFV) bejutását, terjedését megakadályozandó speciális intézkedések bevezetésére van szükség a paradicsom- és paprikatermesztésbe, tette közzé a hírt a FuitVeB a Holland Élelmiszerbiztonsági és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NVWA) nyomán.

Sok-sok alma és egy kevés szőlő

Naturalma Rozella, Naturalma Luna, Idared, valamint háromfajta szőlő: Olaszrizling, Ezerfürtű és Ezerjó. Hoffman Krisztián szépen gondozott lesencetomaji birtokán teremnek ezek a gyümölcsök. A fiatalember azt mondja, öröm látni a termést, és bár a napi munkát követően is meglehetősen sokat kell dolgozni ennek érdekében, de megéri.

Elsőként térképezték föl a batátavírusokat hazánkban

A korábban alig ismert meleg igényes édesburgonya fokozatosan beépül a hazai szántóföldi kultúrák közé. Emellett rohamosan terjed a dísz batátaváltozatok felhasználása is. A növényt leginkább a vírusok betegítik, és a gyakori látens fertőzések miatt feltételezhető, hogy a szaporítóanyagok fertőzöttsége sokkal nagyobb, mint gondolnánk. Ezért is nagy jelentőségűek a hazai virológiai vizsgálatok.

Több termelő árult a nagybanin, mint tavaly

Eredményes évet zárt a budapesti Nagybani Piac. Az év első kilenc hónapjában mintegy 240 ezer vásárlói, valamint közel 130 ezer termelői belépést regisztráltak.

"Vészkiáltást" adnak le a növények, ha megtámadják őket

Ugyan a növényeknek az állatokkal ellentétben nincsenek izmaik és reflexeik, ez nem jelenti azt, hogy passzívan „üldögélnek”, amikor valami elkezdi dézsmálni őket. A Cornell Egyetem új kutatása szerint nagyon is védekeznek, amikor támadás fenyegeti őket.