Back to top

A magyarok után a francia gazdák is az olcsó lengyel alma miatt panaszkodnak

Európa legnagyobb agrárgazdaságában sem tudják lassan felvenni a versenyt az almatermesztők Lengyelországgal, mely immár a világ második legnagyobb almatermesztő ország lett. Már csak Kína előzi meg, az Egyesült Államokat leszorította a harmadik helyre.

Mélabúsak az almatermesztők az Európai Unió legnagyobb mezőgazdasági államában, Franciaországban, mely jelentős részben saját agrárszektora miatt látott fantáziát az európai egységben. Most viszont az almatermesztők szövetsége (ANPP) amiatt panaszkodik, hogy az olcsó lengyel alma lenyomja az árakat – írja a hvg.hu.

A párizsi Le Monde-nak a szövetség vezetője elmondta:

az uniós támogatásnak is köszönhetően Lengyelország immár a világ második legnagyobb almatermesztő országa lett. Már csak Kína előzi meg, az Egyesült Államokat leszorította a harmadik helyre.

Ehhez tavalyi remek termés hozzájárult: több mint ötmillió tonna almát takarítottak be. A következmény: Párizs nagybani piacán harmad annyiba kerül a lengyel alma, mint a francia.

Ezzel nem tudunk konkurálni - vallja be a napilapnak a francia almatermesztők szövetségének elnöke. Igaz, hogy a fagy idén nagy károkat okozott a lengyel gazdáknak, így alig több mint 3 millió tonnás termés várható, vagyis 30-40 százalékkal kevesebb – igaz, nem csak a lengyeleknél, hanem Európa-szerte.

Lengyelországban oly mértékben felfutott az almatermesztés, hála az uniós támogatásnak és az infrastruktúra fejlődésének, hogy az exporttal szemben a francia gazdák védtelennek érzik magukat.

Sokan emiatt az Európai Uniót bírálják, de ott Franciaország nagyon ügyesen lobbizik a saját agrár szektora mellett. Maradnak tehát a szinte állandóvá váló akciók és a léalma-feldolgozás, amely viszont jóval kevesebb pénzt hoz a termesztőknek. A raktározás költségeit kigazdálkodni viszont egyre nehezebb.

A lengyelek hegemóniáját a magyar gazdálkodók éppúgy kénytelenek tudomásul venni, mint a franciák vagy a lengyelek. Az Európai Unió mindenesetre igyekszik segíteni piacot találni a többiek gyümölcseinek is: tavaly és idén nagyszabású európai almakampányt hirdettek meg Afrikában. De ettől csodák nem várhatóak, hiszen a lakosság fizetőképessége az afrikai államokban rendkívül alacsony. És ha az embereknek van egy kis plusz pénzük, akkor azt nem biztos, hogy európai almára költik.

A francia almaexport fő célországa Nagy-Britannia, amely a tervek szerint már nem sokáig maradhat a vámmentes belső piac része. Minthogy nincs megállapodás a Brexitről, ezért a francia gazdák elképzelni se tudják, hogy mi lesz az évi 180 ezer tonnás exporttal.

Minden az árakon múlik. A lengyelek tavaly csak 18 ezer tonna almát exportáltak Franciaországba, de az árakat így is lenyomták. Vajon miért?

Örökös gyanú a francia gazdák körében , hogy Rungis-ban, Párizs nagybani piacán sok ismeretlen eredetű áru lel új címkére. Az alma esetében erre semmilyen bizonyíték nincs, de az almatermesztők szerint egyáltalán nem kizárt , hogy unión kívüli alma is érkezik valahonnan, amely azután megfelelő átcímkézés után kikerül a francia piacra - lenyomva ott az árakat.

A lengyel almaimport bírálata valójában inkább ürügy arra, hogy eltakarja a nagy nyugat európai dilemmát: a mezőgazdaságban sokan olyan drágán termelnek, hogy nem bírják a konkurenciát - érkezzen az az unión belülről vagy kívülről.

Forrás: 
hvg.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az eső megint késett Mezőhegyesen

Az idén minden eddiginél kevesebb és rosszabb őszibúza-termést takarítottak be Mezőhegyesen, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. tábláiról. A szakemberek számos módon igyekeznek elkerülni egy újabb rossz évet, de a természet idén is a „mezőgazdaság-ellenes” arcát mutatja. A vetések már háromhetes késésben vannak.

Közel 200 millió euró jut az uniós élelmiszerek promóciójára

Az Európai Bizottság 2020-ban 200,9 millió eurót fog fordítani az európai agrár-élelmiszeripari termékek népszerűsítésének finanszírozására, az Unión belül és kívül egyaránt.

Melegedés miatt fajtaváltás: klímaváltozás és a szőlőtermesztés

A klímaváltozásnak a szőlőtermesztésre és a borászati technológiára gyakorolt hatását boncolgatták az idei, immár harmadik Szőlész-Borász Konferencia előadói a Szent István Egyetem budai campusán.

A hazai élelmiszerekhez húz a szívük

Egy közelmúltban az élelmiszerfogyasztásról készült felmérés is alátámasztja a franciák nemzettudatát. A megkérdezett 1000 főből ugyanis 820-an válaszolták azt, hogy vásárláskor előnyben részesítik a francia termékeket, 770-en pedig ragaszkodnak a helyi árukhoz.

Dögöljön meg a szomszéd … is? Miért nem szövetkezünk?

Lengyelországban, Németországban vagy Hollandiában járva ámulatba ejti az embert, hogy a gazdák mennyire nyitottak az együttműködésre, a szövetkezésre. Nálunk valamiért ez nagyon nehezen megy. Miért? – tettük fel a kérdést Szabó G. Gábornak, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Központja főmunkatársának.

Olyan kevés gyümölcsöt eszünk, hogy a nemzetgazdaság és az egészségünk is megsínyli

Megalapozó kutatásokat folytattak a zöldségek és gyümölcsök földrajzi eredetének megállapítására a beltartalmuk, illetve a mikrobionjuk alapján, kíméletes minőségellenőrző mérések kifejlesztésére, a fogyasztói értékítélet pontosítására. Mindezekről és további eredményekről számoltak be a SZIE Élelmiszertudományi Karán, a november végén záruló, 390 millió forintos fejlesztést lehetővé tevő VEKOP pályázat zárókonferenciáján.

Védtelenek vagyunk? - Véget ért a szezon, de van mit elemezni

Véget ért a növényvédelmi szezon, de nem múlt el nyomtalanul: amelyik károsítókból sok volt az idén, arra a következő évben is bizton számíthatunk, pláne, ha szinte semmilyen hatékony növényvédő szer nincs a kezünkben a megfékezésükre. A talajlakó kártevőkkel sajnos ez a helyzet, mégsem vagyunk azonban teljesen védtelenek.

Csökkenő hazai pálinkafogyasztás

Januártól a népegészségügyi termékadó – a neta - is utólérte a pálinkát, a szőlő- és borágazatban ugyancsak komoly változásoknak lehettünk tanui. Ezeket a területeket járta körbe a közelmúltban a Parlament Mezőgazdasági bizottság Szőlő-, bor-, pálinka albizottsága.

Dél-Tirol zsongító hangjai

A dél-tiroli VOG konzorcium almamárkája, a Marlene új marketingötlettel állt elő: a termőhelyen fölvett természeti hangokat hallgathatják azok, akik rákattintanak a homeofmarlene.com oldalra. Dél-Tirol hegyei és völgyei mágnesként vonzzák a természet szerelmeseit és a kikapcsolódásra, megnyugvásra vágyókat, nem csoda, hogy az Alpok lányaként kínált Marlene-fajták marketingjét is erre alapozták.

Miniszter: biztos a csúszás, a mértéke kérdéses

Már csak azon megy a vita, hogy egy vagy két év lesz-e az agrártámogatások átmeneti időszaka – jelentette ki Nagy István, aki szerint addig sem szabad a fejlesztésekkel leállni.