Back to top

„Nekem soha nem jelentett üvegplafont, hogy nő vagyok” - A mezőgazdaság női arca

A világ teljes népességének negyede vidéken élő nő, és róluk szól október 15-e, amit 2008 óta a Vidéki Nők Nemzetközi Napjaként tartanak számon az ENSZ-ben. A világszervezet ezzel a nappal arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy ők jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdaság és a vidék fejlődéséhez, az élelmiszer-biztonsághoz és a vidéki szegénység felszámolásához.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO becslése szerint, ha a mező­gazdaságban dolgozó nők a férfiakhoz hasonló esélyekkel rendelkeznének – például az erő­forrásokhoz való hozzáférés terén –, akkor az ágazat akár 20-30 százalékkal is termelékenyebb lehetne. Cikkünkben több hazai példán keresztül bemutatjuk, hogy ezen kívül is mi mindennel gazdagítja az agráriumot nap mint nap a nők jelenléte.

A Vidéki Nők Nemzetközi Napjához kapcsolódóan idén már ötödik alkalommal rendez konferenciával egybekötött ünnepséget vidéken a Magyar Női Unió Egyesület.

A 2013-ban alakult nonprofit szervezet egyik célja, hogy segítséget nyújtson a vidéken élő nőknek, és hidat képezzen az állam, a piaci szereplők és a civil szervezetek közötti kommunikációban. 2015-ben Kecskeméten, 2016-ban Harkányban, 2017-ben Debrecenben, 2018-ban pedig Kalocsán rendeztek nemzetközi konferenciát az agráriumban tevékenykedő hölgyek előtt álló kihívásokról és lehetőségekről.

Batthyány-Schmidt Margit: a Magyar Női Unió Egyesület a vidéki nőket segíti
Az unió elnöke, Batthyány-Schmidt Margit a Magyar Mezőgazdaságnak elmondta, hogy idei rendezvényeik október 16–17-én Kalocsán, majd október 18–19-én Tolnán lesznek, és ezúttal az agráriumban dolgozó vidéki hölgyek mellett az úgynevezett CSAK pontok (Család- és Karrierpontok) lesznek a fókuszban, együttműködő partnerként. A CSAK pontok célja a kisgyermekes édesanyák visszatérésének segítése a munka világába, és vállalkozások indításának ösztönzése, ha az édesanyák igénylik. A „tradinnováció” lesz a másik központi téma, vagyis hogy innováció és modern technológiák segítségével hogyan lehet új értéket teremteni a mai társadalom számára a helyi hagyományokból, mondta el Batthyány-Schmidt Margit.

Az elnök szerint a nők egyre aktívabbak a magyar agráriumban, és „abszolút nincsen semmiféle szégyellnivalónk az Európai Unióhoz képest”, bár a fizetésbeli különbségek az agráriumban még mindig jelentősek, akár 30 százalék is lehet a differencia a két nem fizetése között.

Nem elmaradva az uniós átlagtól, itt még van közösen tennivalónk, hangsúlyozta.

A nők agráriumban betöltött szerepéről a Corteva Agriscience megbízásából készült tavaly egy 17 országot átfogó felmérés, amely nemcsak az európai, hanem az ázsiai és amerikai viszonyokról is képet ad. A felmérés Magyarországra ugyan nem terjedt ki, de érdekessége, hogy a mezőgazdaságban dolgozó nők – függetlenül attól, hogy fejlődő vagy fejlett országban dolgoznak – úgy vélték, hogy a nemek közötti megkülönböztetés továbbra is létezik, és hogy ez akadályozza őket képességeik kibontakoztatásában.

A felmérésből kiderült az is, hogy a nők túlnyomó része büszke arra, hogy a mezőgazdaságból él, de úgy tapasztalják, hogy a nemek megkülönböztetése széles körben elterjedt.

Az indiai 78 százaléktól az Egyesült Államok 52 százalékáig terjed a mértéke. A megkérdezetteknek csak a fele mondta azt, hogy nő létére ugyanolyan sikeres, mint férfi társai, 42 százalékuk válaszolta, hogy ugyanolyan lehetőségekkel rendelkezik, mint a férfiak, és mindössze a megkérdezettek 38 százaléka mondta, hogy részt vehet a gazdaságukat érintő pénzügyi döntésekben. A megkérdezettek közel 40 százaléka alacsonyabb jövedelemről számolt be a férfi gazdálkodókhoz képest, továbbá kevesebb finanszírozási forráshoz jutottak hozzá. A nők többsége előrelépésről számolt be a nemek egyenlősége terén, de a válaszadók 72 százaléka azt mondta, hogy a teljes egyenlőség eléréséhez egy-három évtizedre van szükség.

A válaszadók több intézkedést is kulcsfontosságúnak tartanak az egyenlőtlenség felszámolásához: több technikai és tudományos képzést, több jogi és egyéb jellegű támogatást, a közvélemény tájékoztatását a nők mezőgazdaságban elért sikereiről, és arról, hogy milyen nemi egyenlőtlenségek vannak a mezőgazdaságban.

Európában a női gazdálkodók 68 százaléka érzi úgy, hogy probléma a nemek közötti megkülönböztetés a mezőgazdaságban, bár a tendencia pozitív, mert manapság kisebb a diszkrimináció, mint 10 évvel ezelőtt volt. A felmérésben részt vevő európai nők 67 százaléka úgy véli, hogy az egyenlőség akadályainak felszámolásához kulcsfontosságú a közvélemény tájékoztatása a nemek közötti megkülönböztetésről a mezőgazdaságban.

Kevés a nő a gazdaságvezetők között

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vidékfejlesztési és szaktanácsadási igazgatója, Székely Erika szerint a magyar mezőgazdaság egyértelműen „férfiarcú” ágazat. A mezőgazdasági tevékenységgel – az alaptevékenységgel – főleg férfiak foglalkoznak, inkább az alternatív lehetőségekben jelentős a nők szerepe.

A nők nem törekednek nagy gazdaságok létrehozására, inkább a rendelkezésükre álló erőforrások kiaknázása a céljuk. Kevésbé vállalnak pénzügyi kockázatot (hitelfelvétel), féltik a család nyugalmát, biztonságát, az „apró lépések taktikájában” bíznak

– mondta, hozzátéve, hogy ezeket a megállapításokat alapvetően statisztikákból kiolvasható tényekre alapozza. Bár a nők és férfiak aránya nem feltétlenül ad tiszta képet a tényleges szerepekről a mezőgazdaságra vonatkozóan, azért kiemelendő, hogy az egyéni gazdaságvezetőknek csupán a negyede nő, és gyakorlatilag minimális növekedés történt az arányukban. Számokban kifejezve ez azt is jelenti, hogy miközben az egyéni gazdaságok száma csaknem a felére csökkent 2000–2016 között (958 ezerről 416 ezerre), a nők jóval nagyobb arányban (57 százalékuk) vonultak ki az ágazatból, mint férfiak (48 százalékuk).

Székely Erika: fontos, hogy a férfiak és a nők hasonló esélyekkel indulhassanak
Székely Erika hozzátette, hogy a statisztika mögött nem mutatkozik meg egyértelműen a tényleges szerepvállalás, hiszen miközben a gazdaság vezetése a statisztikában a férfiak mellé van rendelve, a tulajdonjog lehet akár a feleségé is.

Az egyéni gazdaságok vezetőinek alig több mint negyede nő, de a nem gazdaságvezetőként munkát vállalók esetében már meghaladja az arányuk az egyharmadot – fűzte hozzá.

A szántóterület mérete a nők által vezetett gazdaságokban jellemzően kisebb, mint a férfiak által vezetett gazdaságokban, és a női gazdaságokban alacsonyabb technológiai szinten zajlik a termelés.

Az egyéni gazdaságokban a gazdálkodók közel fele (45,7 százaléka) a 40-59 korosztályt képviseli, és kicsivel több, mint egynegyedük a legidősebb, 65 éven felüliek közül kerül ki. Ezen a téren a nők és férfiak között jelentős különbség mutatkozik: a női gazdálkodók 41,3 százaléka ugyanis a legidősebb korosztályba sorolható, míg a férfiaknak kevesebb mint negyede tartozik ebbe a korcsoportba. Az idősebb korosztályok felé haladva egyre nagyobb a nők aránya. A fiatalabbak között még a 20 százalékot sem éri el, a legidősebb korcsoportban pedig már közel egyharmad az arányuk. A gazdálkodók „elöregedése” egyértelműen a nők körében fokozottabb. Ennek részben a demográfiai összetétel az oka, mert vidéken sok az egyedülálló nyugdíjas hölgy, akik főleg önellátásra, esetleg jövedelemkiegészítésként folytatnak mezőgazdasági tevékenységet. A női gazdálkodók mezőgazdasági képzettsége is jelentősen elmarad a férfiakétól, a mezőgazdasági képzettségek magasabb szintje felé haladva csökken a nők aránya. Székely Erika szerint ezen kívül a munkalehetőség hiánya jobban sújtja a nőket, mint a férfiakat, és az infrastruktúra és a szolgáltatások hiányosságai miatt a közeli városok megközelítése is nehézséget okoz nekik, a vidéki településeken hiányoznak az alapvető szolgáltatások.

Hozzátette: a nők az agráriumban alacsonyabb átlagkeresettel számolhatnak: a férfiak keresetének 70 százalékát vihetik haza.

Az igazgató kitért arra is, hogy a mezőgazdaság – ha a hagyományos értelemben vett növénytermesztésre és állattenyésztésre gondolunk – őseink idejében erős munkamegosztásban működött. Kezdetben ugyanis a vadászat és a halászat a férfiak, a különböző ehető növények gyűjtögetése, később a föld megművelése és a betakarítás a nők feladata volt. Vagyis a növénytermesztés eredendően a nőkhöz, az állattenyésztés a férfiakhoz kötődött. A földművelés és az állattenyésztés fejlődésével, az írás-olvasás, később a könyvnyomtatás kialakulásával a mezőgazdaságban is egyre nagyobb hangsúlyt kapott a tudás és annak megszerzése. Ez azonban igen hosszú időn keresztül gyakorlatilag kizárólag a férfiak kiváltsága volt.

A nők mezőgazdaságban betöltött szerepét, tulajdonhoz jutását a legtöbb társadalomban ellehetetlenítette az öröklési jog, mert a férfiakat részesítette előnyben.

Ugyanakkor a nők folyamatos jelenlétét a mezőgazdaságban kikényszerítették a háborúk, hiszen sok férj és apa nem tért vissza belőlük a családjához. Hagyományos családi szerepük következtében a nők kevésbé veszik ki részüket a gazdaság irányításából, az jellemzőbb, hogy mint családi munkaerő (segítő családtag) vesznek részt a gazdaság tevékenységében.

Azok a nők, akik mégis szerepet játszanak a gazdaság vezetésében, inkább az idősebb korosztályból kerülnek ki, és leginkább jövedelemkiegészítő mezőgazdasági termelést végeznek.

Kisebbségben vannak azok a női gazdálkodók, akik a versenyszerű gazdálkodásban vesznek részt.

A magyar társadalomban a család szerepe tradicionális jelentőségű. Egyes kutatások szerint a nők foglalkoztatása negatívan érinti a család intézményét, mivel a nők munkavállalása a családi kötelezettségekben való részvétel csökkenésével jár. A mezőgazdasági tevékenység hagyományosan a falusi környezethez tartozik, ami még inkább ráerősít erre a tendenciára, hiszen a helyben való munkavállalás régen és most sem mindig adott, gyakrabban kötődik hozzá ingázás. A nők teljes embert kívánó munkavégzését egyértelműen nehezítik a családban betöltött hagyományos szerepük, elsősorban az anyaság. A szülés továbbra is a nők kiváltsága, és bár mostanra a szociális ellátás oldaláról is adott a lehetőség, hogy a férfiak jobban kivegyék a részüket a gyermekek gondozásából és neveléséből, csak kevesen élnek vele.

A FAO becslése szerint, ha a mezőgazdaságban dolgozó nők a férfiakéhoz hasonló esélyekkel férnének hozzá például az erőforrásokhoz, akkor az ágazat termelékenysége akár 20-30 százalékkal is jobb lehetne, hangsúlyozta.

„Véleményem szerint a mezőgazdaságban, de az élet más területein is az esélyegyenlőség megteremtésének elsődleges célja nem az, hogy a női gazdálkodók aránya jelentősen nőjön, vagy hogy megforduljon a nők és férfiak jelenlegi aránya. A legnagyobb kihívás annak az esélyét megteremteni, hogy a nők számára ne jelentsen feltétlenül szerepvesztést a családon belül, ha úgy dönt, hogy mégis beszáll a versenybe. Azaz meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a férfiak és nők hasonló esélyekkel tudjanak elindulni” – emelte ki Székely Erika.

Egyben utalt egy 2013-as európai parlamenti jelentésre, amely szerint a nők jelentősen hozzájárulnak a hagyományos vidéki életformák és gazdasági formák továbbfejlesztéséhez, az üzemek diverzifikálásához és piachoz igazodásához.

„Nekem soha nem jelentett üvegplafont, hogy nő vagyok”

Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára és Bagdán Boglárka, az agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkár ketten vannak nőként ilyen poszton az agrártárcánál. Juhász Anikó saját pályáját említve azt mondja: olyan erős férfiak voltak eddig a főnökei, akik mindig segítették a munkáját: „Elfogadták, hogy én kommunikációs szempontból, bizonyos kérdésekhez való hozzáállásban más vagyok, néha hangosabb, bizonyos helyzetekben pedig empatikusabb. Ezért eddig nekem soha nem jelentett üvegplafont, hogy nő vagyok”.

Juhász Anikó: a szaktanácsadásban is fontosak a női értékek
A helyettes államtitkárt arról is kérdeztük, hogy az idei OMÉK-on az „Év szaktanácsadója” díj keretében egy hölgy, Almásiné Baturin Beatrix is az öt döntős közé került. Juhász Anikó szerint a szaktanácsadók helyi hősök, akik összekötik a termelőket a tudással, és segítik őket az uniós szakpolitika által megkövetelt adminisztrációban. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelők fenntarthatóan termeljenek.

A technikai újítások átadásában, egyes szakmai kérdések megválaszolásában szintén óriási támaszai lehetnek a termelőknek, amire nagy szükség van.

Almásiné Baturin Beatrixról elmondta, hogy nagyon jó volt az előadása, és jó volt látni, hogy olyan női értékeket képvisel, mint a gondoskodás, a családiasság. „Úgy érzem, rendkívül fontos, hogy legyenek olyan tanácsadók, akik képesek rá, hogy a szakmai tájékoztatáson túl azt is észrevegyék, ha ügyfeleiknek személyes jellegű gondjaik vannak. „Véleményem szerint ebben a nők sokkal erősebbek” – tette hozzá a helyettes államtitkár.

Almásiné Baturin Beatrix a Magyar Mezőgazdaságnak elmondta, hogy szaktanácsadói munkája mellett 12 hektáron gazdálkodik, és nem mellesleg két kisgyermek, egy 2 éves kislány és egy 6 éves kisfiú édesanyja.

Almásiné Baturin Beatrix az OMÉK-díjátadón gyermekeivel
Beatrix 2007-ben végzett agrármérnök-tanárként a Kaposvári Egyetemen, 2009-ben alapította meg saját cégét, és azóta folyamatosan dolgozik szaktanácsadóként. A Fiatal Gazda pályázat keretében 2010 óta gazdálkodik, egyrészt Somogysárdon, másrészt Kiskunmajsán. Saját gazdaságának fő profilja 2012-ig az epertermesztés volt, majd megkezdte az eperfeldolgozást, a biogazdálkodással termesztett eperből készített lekvárokat értékesítette. Azt mondja, egyetemi csoportjában, illetve évfolyamában is fele-fele volt a hallgatók férfi-nő aránya, és Beatrix szerint mostanra a szaktanácsadók körében sincs férfitöbbség, hölgyek is nagyjából ugyanannyian vannak.

Családanyaként azonban úgy véli, nem egyszerű a helyzete. De „nagyon ügyesek ma már az anyatársak is, akik a mezőgazdaságban tevékenykednek”.

Szerinte a nők a szaktanácsadáshoz talán azzal tudnak több értéket hozzáadni, hogy nagyon precízek és nagy empátiával fordulnak az ügyfelek felé. Fontosnak tartja, hogy akivel hosszú távon együttműködik a szaktanácsadásban, annak a családi életét, körülményeit, nehézségeit pontosan ismerje és figyelembe vegye. Az ügyfelek ezt pozitívumnak tekintik, főleg ha az ügyfél maga is édesanya, és pontosan megérti, milyen az, ha az embernek rohannia kell a gyerekért. Nagyobb mezőgazdasági pályázati projektek menedzselése során ugyanakkor azt is megtapasztalta, hogy nem mindig egyszerű érvényesíteni az érdekét a sok szakma – akár építészek, statikusok, kivitelezők – között, mert a nőket megpróbálják elnyomni. De ügyesen, okosan ezt is lehet kezelni. Beatrix szerint kell egy kis idő, míg az ember tekintélyt vív ki magának a szakértelmével.

– Azoknak az édesanyáknak, akik a szaktanácsadásban dolgoznak, azért jól át kell gondolniuk, hogy hány ügyfelet tudnak vállalni – mondja, és hozzáfűzi: – Mivel gyermekeim születése előtt is ezzel foglalkoztam, így tudom, hogy sokkal kevesebb ügyfelet tudok elvállalni, mivel továbbra is mindenkit maximálisan szeretnék kiszolgálni.

Sokszor nemcsak akkor dolgozik, amikor a gyerekek bölcsődében vagy óvodában vannak, van, hogy éjszaka is: „Itt azért nagyon-nagyon sok fáradt és kialvatlan éjszaka van az ember mögött”.

A méhek és a juhok is érzik a törődést

Nigrinyiné Bencze Csilla, a ludasi Nigrinyi Mézészet tulajdonosa 2013-ban, az akkor már 20 éve működő családi mezőgazdasági vállalkozás külön ágaként indította el méhészetét, 10 méhcsaláddal. Mára 35 kaptárral rendelkeznek. Családjuk több generáció óta foglalkozik mezőgazdasággal: „A föld megművelése, szeretete, közelsége mindig ott volt a felmenőink zsigereiben”.

Magában a méhészetben nem voltak ilyen előzmények, inkább onnan származott az ötlet, hogy a család szemléletét az egészséges életmód határozza meg.

Nigrinyiné Bencze Csilla: sok szeretet, alázat, figyelem kell a méhekhez
„A természetes alapanyagok, a natúr termékek használata alapvető – a mozgásban gazdag életmód mellett –, így a család jelentős mézfogyasztóvá vált” – mondja.

Csilla, és később felnőtt fia is elvégezte a méhésztanfolyamot. A méhészkedés előtt azonban már volt agrártapasztalatuk: 300 hektáron termesztenek szántóföldi növényeket. Csilla Gyöngyösön, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem kihelyezett főiskolai karán végzett növénytermesztő-szervező üzemmérnökként, és utána is sokat tanult. Először egy mezőgazdasági cégnél volt pénzügyi munkatárs, majd az OTP Banknál dolgozott vezető pénzügyi tanácsadóként 15 évig. Ez alatt az idő alatt az agrárhitelezés is szakterülete lett.

A méhészet igazi szerelem lett számára.

Mint mondja, „Nagyon sok szeretet, alázat, figyelem kell ahhoz, hogy a méhekkel tudjunk foglalkozni, és úgy gondolom, valahol ezt érzik is a kis rovarok. Bizonyíték erre, hogy a keretben lévő mézet szívecske formában fedelezték le.

Nagyon szép a méhállományunk, nincs jelentős pusztulás, rengeteget foglalkozunk velük, mindenre odafigyelünk”.

Csilla azt mondja, nem érez előítéletet a mezőgazdaságban dolgozó nőket illetően, neki pedig már csak a 15 éves banki múltja miatt is – ahol sokat tárgyalt ügyfelekkel, százmilliós hiteleket helyezett ki – van egy presztízse, elfogadottsága a környéken.

„Egyenrangúnak érzem magam a férfi társakkal, sőt, a pénzügyi szabályozáson és a gyakorlati teendőkön túl a női lélek és szív olyan pluszt jelent, amely nagyban hozzájárul a vállalkozás sikerességéhez”.

Barcsik Gabriella: a juhászok először csodálkoztak
Barcsik Gabriella Kecskeméten tenyészt juhokat, Suffolk és Ile de France törzstenyészete van, közel 200 anyajuhval. Emellett 1500 törzslibája van, naposliba-keltetővel, ahol hetente 10 ezer napos libát keltet. Gabriella eredeti szakmája szerint cipőfelsőrész-készítő, de egyedül vágott bele a juhtenyésztésbe 15 évvel ezelőtt. A keltetőt együtt csinálták a férjével, aki tavaly hunyt el. Gabriella szülei libákat neveltek, a férjét is így ismerte meg. Azt mondja, amikor juhokkal kezdett foglalkozni, jól fogadták juhos berkekben, bár akkoriban nem nagyon volt női tenyésztő, maximum olyan, akinek a nevén voltak juhok.

„A juhszövetségnél egyből befogadtak, illetve a tenyésztők is, a juhászok pedig mindig csodálkoztak először, és a férjemmel akartak beszélni” – mondja nevetve. Úgy véli, ki kellett vívnia az elismerést, de „Most már tudják, hogy ezt tényleg én csinálnom, állandó, visszajáró vevőim vannak”.

A juhtenyésztők között azóta több hölgy van, de hasonlóan nagy állománya talán senkinek nincs. A szakma, a tenyésztés Gabriella szerint elaprózódott. Neki már van egyfajta hírneve a szakmában: „Annál nagyobb elismerés pedig nincs, mint amikor visszajönnek a vevőim”.

Amibe csak nők mernek belefogni

Varga Marianna speciális szakértelemmel rendelkezik a magyar mezőgazdaságban, és különleges missziót vállalt magára: Angliában képezte magát teaszakértővé, és már több mint 1 éve azon fáradozik, hogy Magyarországon is meghonosítsa a teatermesztést. A tavalyi próbatermesztés után – amelynek során országszerte összesen több mint 2 ezer tő teacserjét ültettek el és gondoztak a termelők Marianna szakmai iránymutatásai alapján – gőzerővel folytatja a teatermesztést, és jövőre bemutató-teakert megnyitását tervezi. Marianna Szabolcs-Szatmár megyében született és nőtt fel. Nagyszülei gazdálkodtak, gyerekkora minden nyarát náluk töltötte falun.

„Mi a testvéremmel nem játszótereztünk, hanem a mezőre jártunk ki reggelente segíteni a nagyszülőknek, árokparton játszottunk, fára másztunk, délután vártuk haza a teheneket a kapuban, segítettünk fejni, kiscsirkét keltetni, galambokat etetni”.

Varga Marianna: a termelésben nagy szükség van a női kitartásra és bátorságra
Fotó: Kalmár-Nagy András
Később a szüleinek is lett nagy kertje, telke, a mai napig termelnek, gazdálkodnak, de csak hobbi szinten. Budapesten a Kertészeti Egyetemen tanult, ahol „meglepően sok lány volt az évfolyamon, körülbelül 80 százalék, de a gyakorlati helyeken, gazdaságokban, kísérleti telepeken sehol nem nézték ezt jó szemmel. Igaz, akkor kezdett nagyon erősen hanyatlani a magyar mezőgazdaság, talán ez volt az oka. De mindenhol azzal «poénkodtak», hogy hiába tanulunk jól, majd valamelyik bankban fogunk kikötni kiskosztümben, rosszabb esetben pedig krumplit sütünk majd a hamburger mellé. Én ezeket a megjegyzéseket már akkor is nagyon felháborítónak tartottam. Hozzáteszem, én sem bankban, sem krumplisütőként nem dolgoztam, tehát nem lett igazuk” – mondja nevetve.

Rögtön az egyetem után, friss diplomásként bekerült a mélyvízbe, a termelésbe. Egerben lett „szőlész-gyümölcsész” egy nagy borászatnál, ahol első napján, 22 évesen rögtön a szőlőmetszést kellett megtanítania felnőtt férfiaknak.

„Úgy, hogy azelőtt az egyetemi gyakorlaton kívül sosem metszettem még szőlőt! De szerettem, így hamar belerázódtam. Persze az egész termelésben egyedüli nő-lány voltam, csak férfi kollégáim voltak, ami sokszor megnehezítette a mindennapjaimat. De a termelésben nagy előny, hogyha jó vagy valamiben, és ha kitartó, az látványos, és az eredmények pedig meghozzák az elismerést is”. Hét hónapra Ausztráliába is kijutott egy gyakornoki program keretében, ahol nagy elismeréssel és támogatással fogadták.

A borászatban ott is egyetlen egy lány dolgozott rajta kívül, ő pedig a laborba került. Ma már úgy látja, sok minden megváltozott: egyre több a női termelő mind a borászatban, mind a kertészetben, a mezőgazdaságban.

„Azt látom, a nők kitartóak, bátrak, és ma nagy szükség van erre a termeléshez”. Hozzáteszi azonban, hogy jelenlegi területén, a tea világában nagyrészt, körülbelül 95 százalékban még férfiak dolgoznak. Férfiak a teamesterek, ami Ázsiában a kulturális megítélés miatt is lehet, de nyugaton is férfi a teasommelier-k nagy része.

„Holott a nőknek genetikailag több ízlelőbimbójuk van, így alaposabb kóstolók, szakértők válnak, válhatnának belőlük. Egy teatanárom mondta ezt nemrég. Én személy szerint nem szeretem az ilyen skatulyákat, hogy miben jobbak a nők, miben a férfiak, mert ez elsősorban az egyéni kompetenciáktól függ”.

Az viszont érdekes tény – és nagyon pozitívnak tartja –, hogy Európában szinte csak nők mertek belefogni a teatermesztésbe. „Egy-két férfi termesztő van, de nagyrészt hölgyek. Fantasztikus összefogással, egymást támogatva megyünk ezen az új, szokatlan úton, hogy meghonosítsuk a teatermesztést Európában, igazi dzsungelharcosokként”. Ennek oka megintcsak a bátorság, a kihívás keresése, az újításra való igény, vélekedik. Hozzáteszi, hogy ennek van hátránya is, mert egy férfiak uralta közösségben sokszor le­gyintenek és „lehóbortozzák” a törekvéseiket. „Viszont ha sikerrel járunk, és nőkként valóban meghonosítjuk a teatermesztést, arra biztos, hogy mindenki felfigyel.”

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/41 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az alma a nyerő

Az optimisták szerint a beregi táj hamarosan a határ mindkét oldalán egységes arcot mutat. Merész álmainkban a térség mindkét részén szakszerűen gondozott, bőven termő gyümölcsösök húzódnak majd, és a jövőben ilyenek alkotják a kultúrtáj jelentős részét. Természetesen sok még a teendő, mire eljutunk idáig, rengeteg kihívással kell szembenézni, állítják a kárpátaljai gazdák.

Hamisított mézekkel is neveztek a nemzetközi versenyre

Az idei, Montrealban megrendezett nemzetközi méhészeti kongresszuson, az Apimondia mézversenyén a mézeknek csaknem a felét kizárták. Ennek nem más volt az oka, mint hogy ezek hamisítványok voltak, vagy olyan szermaradványokat tartalmaztak, melyek nem megengedettek.

Rolls-Royce motorok a mezőgazdaságban

A nagy teljesítményű motorokat gyártó németországi Friedrich­shafenben működő, eddig MTU néven ismert motorgyár a jövőben Rolls-Royce Power System néven szerepel.

Az alföldi erdészek eredményes munkája is hozzájárul az erdők fennmaradásához

Az Alföldön dolgozó erdész közösségnek a történelem során kedvezőtlenebb természeti körülmények között is sikerült komoly eredményeket elérniük. De a mai kor alföldi erdei sem maradnának fenn az ott dolgozó erdőgazdálkodók munkája nélkül - mondta el Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár az Alföldi Erdőkért Egyesület 2019. évi kutatói napján Lakiteleken.

Magyarország a vidékfejlesztés terén is segíti a Nyugat-Balkán európai integrációját

A Délkelet-Európai Regionális Vidékfejlesztési Állandó Munkacsoport (RRD SWG) minden évben magas szintű ülést tart a régió országainak tárcavezetőivel. Az idei ülésre november 12-én került sor a koszovói Mezőgazdasági, Erdészeti és Vidékfejlesztési Minisztérium szervezésében, Pristinában, ahol az Agrárminisztériumot Kis Miklós vidékfejlesztésért felelős államtitkár képviselte.

Ki kell állnunk a világ elé

Nem kell a nemek közti egyenlőtlenségeket feltétlenül felszámolni, inkább fel kell azokat használni a mezőgazdaságban is. Erre a következtetésre jutottak a "Milyen kihívások állnak a mezőgazdaságban dolgozó nők előtt?" című kerekasztal beszélgetés résztvevői.

Terápiás malac fogadja az utazókat San Francisco nemzetközi repülőterén

E hét elejétől terápiás malac fogadja az utazókat San Francisco nemzetközi repülőterén - jelentette több amerikai médium is.

Néhány egyetemista rájött, hogyan lehet "műmézet" készíteni méhek nélkül

Az Izraeli Műszaki Egyetem (Technion) diákjai kifejlesztettek egy új technológiát, amellyel méhek közreműködése nélkül készítettek mézhez nagyon hasonló terméket egy genetikailag módosított baktérium felhasználásával.

Bárki elérheti a hiánypótló új adatbázist

Elkészült Magyarország ökoszisztéma alaptérképe, amely hazánk természeti rendszereinek állapotát mutatja be bárki számára hozzáférhető módon. Az adatbázis az Európai Unió Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását célzó projekt részeként, számos hazai intézmény részvételével jött létre.

Kecsketartók figyelem! Most kell beadni de minimis kérelmeket

A kecsketenyésztőknek december 10-ig lehet benyújtani az anyakecske-tartás után igényelhető de minimis támogatási kérelmüket – figyelmeztet a szakmai szövetség.