Back to top

Rágcsálóirtó mérgezi a hazai ragadozómadarakat

A nem megfelelően kihelyezett rágcsálóirtók sok ragadozómadár életét veszélyeztetik hazánkban – derül ki a Magyar Madártani Egyesület közleményéből.

A korábbi években sokszor, legutóbb három hete hallhattunk mérgezés miatt elpusztult sasokról, amik szinte kivétel nélkül a ragadozókra irányuló illegális pusztításnak estek áldozatul. Ez ellen több esetben hatásosan sikerült fellépnie a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek (MME), a természetvédelmi szervezeteknek és a hatóságoknak, így ezek előfordulása jelentősen csökkent a 2011-2013-as időszakhoz képest – írja a Világgazdaság.

Ezzel szemben az utóbbi két évben rohamosan nőtt a nem megfelelő módon alkalmazott rágcsálóirtó szerek következtében elhullott ragadozó madarak száma.

A legnagyobb gondot egyértelműen a kereskedelmi forgalomban is kapható brodifakum hatóanyag-tartalmú készítmények okozzák, amelyek képesek felhalmozódni a táplálékláncban és blokkolják a gerinces szervezetek véralvadási mechanizmusát, így külső és belső vérzéseket okoznak és néhány napon belül a mérgezett állat kínhalálához vezethetnek.

Ez a hatóanyag jelenleg Magyarországon az engedélyezési okiratban megjelölt módon, azaz kis dózisban, lakossági felhasználásra kizárólag beltéren vagy zárt etetőállomásokon használható. A gazdálkodók a szabályozás ellenére a gyakorlatban sajnos ezt sok esetben figyelmen kívül hagyják, és nagyobb mennyiségben, illegálisan alkalmazzák mezőgazdasági területeken, elsősorban a mezei pocok és a hörcsög gyérítésére. Az irtószer nem megfelelő alkalmazása 2015-ben már komoly vadgazdálkodási kárt is okozott, 80 őz és 10 mezei nyúl pusztulásához vezetett Békés megyében.

2018 őszétől ugrásszerűen nőtt az ilyen mérgezés következtében elpusztult védett és fokozottan védett madarak száma.

A NÉBIH laboratóriumi vizsgálata nyolc parlagi sas, három uhu és két egerészölyv esetében már igazolta, további hat parlagi sas, egy rétisas és három egerészölyv esetében a tünetek és a megtalálási helyszín pedig valószínűsíti a hatóanyag jelenlétét.

Az összesített természetvédelmi kár már meghaladja a 15 millió Ft-ot, ugyanakkor az elpusztult védett vagy vadászható állatok legnagyobb része soha nem kerül elő, így a valós kár ennek bizonyosan a sokszorosa.

Nem kérdés, hogy egy új és országosan igen jelentős természetvédelmi és vadgazdálkodási problémáról beszélhetünk, amely rendszerszintű és gyors megoldást igényel.

Ennek érdekében az MME megbeszélést kezdeményezett az Agrárminisztérium illetékes főosztályaival és levéllel fordult a természetvédelemért felelős helyettes államtitkárhoz.

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Okos talajgazdálkodás – Központi talajadatbázis jöhet létre Magyarországon

A fenntartható talajgazdálkodásról tartott online konferenciát szerdán a budapesti Holland Nagykövetség és a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület. Az előadók konkrét példák és a szabályozási mellett a termelési oldal bemutatásával keresték a választ arra, hogy hogyan lehet visszaállítani a túlhasznált termőföld minőségét, valamint, hogy hogyan lehet megóvni a talajt.

Hazai méhlegelők 14. rész - Idegenhonos fás hordásnövények VI.

Európa nagy részének és így hazánknak is a mindmáig egyik legelterjedtebb parkfája, díszfája a közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum), vagy más nevén a fehér bokrétafa. Napjainkban sok veszélyes károsítója van, melyek - különösen az idősebb példányait - erősen tizedelik. Méhészeti értékét sokan vitatják, kétségbe vonják a magas szaponintartalmú, méhekre mérgezőnek vélt virágpora miatt.

Madárinfluenza - A járvány nem okoz érdemi áruhiányt baromfihúsból a belföldi piacon

A madárinfluenza-járvány nem okoz érdemi áruhiányt baromfihúsból az idén a belföldi piacon, ugyanakkor az ágazat helyzetét nehezítették az exportkorlátozások és a koronavírus-járvány - közölte az Agrárminisztérium (AM) az MTI érdeklődésére.

Fejlesztési kényszer az agráriumban

A járvány okozta bizonytalanságok miatt nehéz éve van az agráriumnak, azonban ezen problémakört áthidaló fejlesztések felgyorsíthatják a mezőgazdaság modernizációját. A beruházásokhoz szükséges forrást igen kedvező feltételek mellett igényelhetik a gazdák a különböző támogatott konstrukciók révén. Ez volt a fő téma a július 7-én tartott OTP Agrár sajtóreggelin.

Válságkezelő támogatási programot készít elő az agrártárca

25 milliárd forintos válságkezelő támogatási programot készít elő az agrártárca a mezőgazdaság és élelmiszeripar szereplői számára. Ebből 3 milliárd forinthoz jut majd a baromfiipar - jelentette be Nagy István agrárminiszter a Bro-Ker-Bét Kft. új baromfitelepének avatóján.

Gyorsabb és egyszerűbb lesz az osztatlan közös tulajdon megszüntetése

Gyorsabb és egyszerűbb lesz az osztatlan közös tulajdon megszüntetése januártól - közölte Nagy István agrárminiszter hétfőn a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Egymás képességeinek figyelembevételével képesek az együttes mozgásra

A madarak együttes mozgása lenyűgöző látványt nyújt, viszont ennek a harmóniában történő repülésnek az elvét nem igazán tudták mindeddig megfejteni. AZ ELTE fizikusai erre rájöttek, és ezt a megoldást el is lesték a természettől, hogy minden eddiginél több drón gyors reakcióidejű, ugyanakkor harmonikus együttmozgását tudják koordinálni.

Minél több lehetőséget kell teremteni erdeink felfedezésére

Az Agrárminisztérium az erdők és a fával borított területek gyarapítása érdekében indította el az Országfásítási Programot, amelynek részeként a Településfásítási Programban mintegy 470 település részére biztosítottunk sorfákat, hogy belterületi ültetésekkel is felhívjuk a figyelmet az erdők fontosságára - mondta el Nagy István a „Muzsikál az erdő” - Mátrai Művészeti Napok megnyitóján, Gyöngyöspatán.

Egerekkel "fűszerezett" élelmiszert vont ki a Nébih - videó

Mintegy 236 tonna, élelmiszerbiztonsági szempontból problémás terméket és élő rágcsálókat is találtak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei élelmiszer-vállalkozás fagyasztó tárolóiban.

Szamócatermesztés: a letűnt aranykor

A Beregszásztól alig kőhajításnyira keletre elterülő Bene község lakói már több mint fél évszázaddal ezelőtt megtapasztalták, hogy a szamóca a náluk megtermelhető legjövedelmezőbb portéka. A vidék kedvező éghajlati adottságainak köszönhetően itt, a Csillagos-hegy tövében átlagosan két és fél-, három héttel korábban beérik a szamóca, mint a hágón túli versenytársaknál.