Back to top

500 kilós napszámosok a pusztában

Nem mindennapi napszámosokat alkalmaz a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága annak érdekében, hogy a holtágak és vízfolyások, a tavasszal vízzel megtelő szikes tavak ismét gazdag élővilágnak adjanak otthont, ahogyan évszázadokkal ezelőtt.

Szürkemarha, pásztor, és természetvédelmi szakember
Szürkemarha, pásztor, és természetvédelmi szakember
Fotó: BNE
A bivalyok és a szürkemarhák feladata, hogy visszavarázsolják azt, amit eltüntetett az elmúlt évszázad. 

Vagyis e jószágokkal próbálják visszalegeltetni és tapostatni azokat az élőhelyeket, amely otthonul szolgálhatnak a  vízi, parti és a pusztában fészkelő madaraknak.  

Tajti László a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság igazgatóhelyettese mutatja, hogy akár kézből is esznek félelmetesnek látszó bivalyok
Tajti László a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság igazgatóhelyettese mutatja, hogy akár kézből is esznek félelmetesnek látszó bivalyok
Fotó: BNE
Az egyik kísérleti terület a Baks határában nyújtózó Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet egyik nádasa, ahol  a nemzeti park húsz egyedből álló bivaly tinó gulyája dagonyázik és formálja a tájat. Feladatuk, hogy a Dong-ér holtág elmocsarasodott 10 hektáros területét ismét nyílt vízfelületűvé legeljék, tapossák

- mutatja Tajti László, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területkezelési igazgatóhelyettese.

A három éve tartó program eredményesnek bizonyul; eddig a nádas 25-30 %-át már visszaszorították a bivalyok.

Ennek okán, megjelentek ismét a nyári ludak, selyem-, és vörös gémek, bakcsók. Ám nem csak a bivalyok feladata, hanem a tartásuk módja is kísérleti. A helyi önkormányzat gondoskodik a jószágokról. Közmunka keretében alkalmaz modern pásztorokat, akik, ha kell, terelik a jószágot, gondoskodnak ellátásukról, karámjairól, javítják, vagy éppen arrébb telepítik a villanypásztort.

Mintegy 1000 bivaly van a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonában, amelyeket a génmegőrzésen és fajtafenntartáson túl élőhely kezelésre használnak. A bivalyokat más területeken is bevetik, hogy legeléssel, tiprással és a dagonyázásukkal a vizes élőhelyek fennmaradását szolgálják.

Olcsóbbak, hatékonyabbak és környezethez jobban illők, mint a hatalmas nádirtó gépek. Persze megfontolandó az is

– fűzi hozzá Tajti László, hogy az egykoron hármas hasznosítású jószágot ismét tartsák a húsáért, a tejéért, ám az igavonási szerepük vélhetően már végleg a múlté. 

szürkemarha gulya
szürkemarha gulya
Fotó: BNE
Hasonló a szerepük a Kiskunságban a magyar szürke szarvasmarha gulyáknak is. A pusztaszeri Büdös-szék legelője egykoron – Bugachoz hasonlóan – Kecskemét város állattartó pusztája volt. A szürkemarhák gyepkezelése nyomán ismét fészkelnek a területen pacsirták, bíbicek, de gyakran látni parlagi sast, vagy éppen barna rétihéját.
Sziesztázó bivalyok
Sziesztázó bivalyok
Fotó: BNE

Hiszen a legelő állatok jelenléte az egész ökoszisztémára hatással van, géppel nem is helyettesíthetők.

A komótosan legelésző nagytestű állatok nem zavarják a madarakat. Sőt trágyájuk táptalaja a rovarvilágnak, ami vonzza a rovarevő madarakat és kisemlősöket, azok pedig a ragadozó madarakat. Így válik egyre színesebbé, gazdagabbá, a betegségeknek és akár a klímaváltozásnak is ellenállóbbá a terület élővilága.

Ám csak a látvány is lenyűgöző, ha a régi háziállatokból álló gulyát, csordát, ménest, vagy éppen nyájat pillanthatunk meg a végtelennek tűnő pusztában.

MMG - 500 kilós napszámosok a pusztában

 

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Húsvéti nyusziból nem lesz pecsenye

Béres Péter családjával a Pest megyei Pusztazámoron él. Bence fiúk kérésére 4-5 éve vásárolták meg az első nyuszit, aki nem házi kedvencként, hanem tenyészállatként volt tartva, mert a családban mindenki szereti a nyúlhúst.

Erdészet a Bakony fővárosában

Magyarország legmagasabban fekvő városa, Zirc története több mint 800 évre tekint vissza. A Ciszterci Apátsághoz köthető, Bakony fővárosaként is emlegetett településen gazdálkodik a VERGA Zrt. Zirci Erdészete.

Az évszázad vételének tartják az eladósorba került gazdaságot

„Lenyűgöző! Ez egy olyan birtok, melyhez fogható százévente egyszer kerül piacra” – fogalmazott egy brit árverésvezető egy, Írország Edenberry nevű településének határában elterülő, augusztusban kalapács alá kerülő gazdaságról. Lássuk, mi áll a hangzatok szavak mögött!

Óriási érdeklődés kísérte az Online Erdei Iskola sorozatot

Közel 120 ezren tekintették meg az Országos Erdészeti Egyesület által indított Online Erdei Iskola sorozat videóit az interneten. A május elején, a Madarak és fák napján kezdődött sorozat az állami és magán erdőgazdaságok rendhagyó erdei iskolai foglalkozásait mutatta be a járványhelyzet miatt otthon lévő iskolás gyerekeknek.

Csak a kiváló minőségű méz versenyképes

A Gyöngyös-patak mentén, Kőszegtől néhány kilométerre sok szempontból ideális a környezet a méhészkedéshez, amit az is bizonyít, hogy Balogh Ferenc jelenleg 180 méhcsaláddal már 15 éve sikeresen folytatja a mesterséget itt.

A kacsatojástól a hizlalásig

A tojásrakások megkezdése szempontjából a kacsa az egyik legkorábban tojó víziszárnyasunk, amennyiben természetes körülmények között tartjuk. Azonban ez csak általánosságban mondható, mivel egyes fajták esetében ez eltérő lehet. Aki a fajtaválasztáson túl van, fel kell mérnie a lehetőségeket, hol, milyen tojás vagy állat vásárlására van mód.

A gazdák folyamatosan a társadalom célkeresztjében vannak

A német és a francia farmerek harmada veszített a motivációjából a folytonos szekálás miatt, vagyis amiatt, hogy a növényvédőszer-használattól kezdve az állatjóléten át egy csomó témában ők váltak a társadalom céltáblájává. A magyar és az olasz gazdák viszont mindebből alig érzékelnek valamit – derült ki a Copa Cogeca friss felméréséből.

Emlékerdőt avattak

Az "Egy a természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás alkalmából az Egererdő Zrt.-nél Felsőtárkány közelében egyhektáros emlékerdővel gyarapítják a fásított területeket. Az emlékerdő újabb állomása lehet a környékbeli kirándulásoknak.

Jó lóra tettek a mezőhegyesi félvérekkel

A nemzeti kincseink közt számon tartott furioso-north star, más néven mező­hegyesi ­félvér tenyésztése közel két évszázados hagyományokkal rendelkezik. Nemesítése, genetikájának megőrzése a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) egyik kiemelt feladata.

Hazai méhlegelők (13. rész): fehér eper

Évtizedeken át jellegzetes fája volt a hazai tájnak a nem őshonos fehér eper. Mára szinte teljesen eltűnt, pedig több okból érdemes lenne ültetését újból felkarolni: kérge, levele, termése a gyógyászatban használatos, faanyaga kiváló szerszámnak, pálinkáshordónak és nem utolsósorban virágait látogatják a méhek a virágporáért