Back to top

500 kilós napszámosok a pusztában

Nem mindennapi napszámosokat alkalmaz a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága annak érdekében, hogy a holtágak és vízfolyások, a tavasszal vízzel megtelő szikes tavak ismét gazdag élővilágnak adjanak otthont, ahogyan évszázadokkal ezelőtt.

Szürkemarha, pásztor, és természetvédelmi szakember
Szürkemarha, pásztor, és természetvédelmi szakember
Fotó: BNE
A bivalyok és a szürkemarhák feladata, hogy visszavarázsolják azt, amit eltüntetett az elmúlt évszázad. 

Vagyis e jószágokkal próbálják visszalegeltetni és tapostatni azokat az élőhelyeket, amely otthonul szolgálhatnak a  vízi, parti és a pusztában fészkelő madaraknak.  

Tajti László a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság igazgatóhelyettese mutatja, hogy akár kézből is esznek félelmetesnek látszó bivalyok
Tajti László a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság igazgatóhelyettese mutatja, hogy akár kézből is esznek félelmetesnek látszó bivalyok
Fotó: BNE
Az egyik kísérleti terület a Baks határában nyújtózó Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet egyik nádasa, ahol  a nemzeti park húsz egyedből álló bivaly tinó gulyája dagonyázik és formálja a tájat. Feladatuk, hogy a Dong-ér holtág elmocsarasodott 10 hektáros területét ismét nyílt vízfelületűvé legeljék, tapossák

- mutatja Tajti László, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területkezelési igazgatóhelyettese.

A három éve tartó program eredményesnek bizonyul; eddig a nádas 25-30 %-át már visszaszorították a bivalyok.

Ennek okán, megjelentek ismét a nyári ludak, selyem-, és vörös gémek, bakcsók. Ám nem csak a bivalyok feladata, hanem a tartásuk módja is kísérleti. A helyi önkormányzat gondoskodik a jószágokról. Közmunka keretében alkalmaz modern pásztorokat, akik, ha kell, terelik a jószágot, gondoskodnak ellátásukról, karámjairól, javítják, vagy éppen arrébb telepítik a villanypásztort.

Mintegy 1000 bivaly van a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonában, amelyeket a génmegőrzésen és fajtafenntartáson túl élőhely kezelésre használnak. A bivalyokat más területeken is bevetik, hogy legeléssel, tiprással és a dagonyázásukkal a vizes élőhelyek fennmaradását szolgálják.

Olcsóbbak, hatékonyabbak és környezethez jobban illők, mint a hatalmas nádirtó gépek. Persze megfontolandó az is

– fűzi hozzá Tajti László, hogy az egykoron hármas hasznosítású jószágot ismét tartsák a húsáért, a tejéért, ám az igavonási szerepük vélhetően már végleg a múlté. 

szürkemarha gulya
szürkemarha gulya
Fotó: BNE
Hasonló a szerepük a Kiskunságban a magyar szürke szarvasmarha gulyáknak is. A pusztaszeri Büdös-szék legelője egykoron – Bugachoz hasonlóan – Kecskemét város állattartó pusztája volt. A szürkemarhák gyepkezelése nyomán ismét fészkelnek a területen pacsirták, bíbicek, de gyakran látni parlagi sast, vagy éppen barna rétihéját.
Sziesztázó bivalyok
Sziesztázó bivalyok
Fotó: BNE

Hiszen a legelő állatok jelenléte az egész ökoszisztémára hatással van, géppel nem is helyettesíthetők.

A komótosan legelésző nagytestű állatok nem zavarják a madarakat. Sőt trágyájuk táptalaja a rovarvilágnak, ami vonzza a rovarevő madarakat és kisemlősöket, azok pedig a ragadozó madarakat. Így válik egyre színesebbé, gazdagabbá, a betegségeknek és akár a klímaváltozásnak is ellenállóbbá a terület élővilága.

Ám csak a látvány is lenyűgöző, ha a régi háziállatokból álló gulyát, csordát, ménest, vagy éppen nyájat pillanthatunk meg a végtelennek tűnő pusztában.

MMG - 500 kilós napszámosok a pusztában

 

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Melegedés miatt fajtaváltás: klímaváltozás és a szőlőtermesztés

A klímaváltozásnak a szőlőtermesztésre és a borászati technológiára gyakorolt hatását boncolgatták az idei, immár harmadik Szőlész-Borász Konferencia előadói a Szent István Egyetem budai campusán.

Tejtermelés: hódít a precízió és a digitalizáció

November 20-án a Holstein Genetika Kft. a Nyakas Farmmal közös rendezvényt tartott a tejtermelésről Hajdúnánáson. A közel 5 órás programra négy világszerte számon tartott szakembert hívtak meg, akik a maguk nemében a gyakorlati hozzáértés csimboraszóját jelenti.

Államfői győzelem a St. Legerben

Magyarországon született, magyar tenyésztőnél, magyar a tulajdonosa, azonban Csehországban áll tréningben, ezért nem indulhatott a Magyar Derbyben. Államfő tulajdonosa a nyáron csalódottan vette tudomásul a két éve érvényben lévő szabályokat. Az októberi Magyar St. Legerre, az év utolsó klasszikusára azonban már nem vonatkoztak ilyen szabályok, így Államfő végre indulhatott, és győzött is.

104-ből 100 sertés fennakadt a Nébih rostáján

Egy Tolna megyei állatvásáron tartottak helyszíni ellenőrzést múlt hétvégén a Nébih szakemberei, melynek során a vásárra szállított, eladásra szánt sertések állategészségügyi státuszát és kötelező kísérődokumentumait vizsgálták. Az ellenőrzött 104 állatból 100 példány jelöletlen volt, amely már önmagában is sérti a jogszabályi előírásokat. Emellett azonban egyéb hiányosságok is előfordultak.

Felavatták a Bükk-vidék Geopark Központot és Panziót

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság hidat jelent az ember, a táj és a természeti értékek között - jelentette ki dr. Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Bükk-vidék Geopark Központ és Geopark Panzió átadási ünnepségén, szerdán, Bükkszentkereszten.

Megfázás, meghűlés megelőzésében és kezelésében nagy segítség a hazai gyógynövény

A hideg idő beköszöntével igen gyakori a megfázás, meghűlés. A betegségek megelőzése és az enyhébb lefolyású meghűléses megbetegedések természetes gyógymódokkal és a Magyarországon termett gyógynövényekkel orvosolhatóak. A hazai fogyasztók nagy kedvencei a kamillavirágzat, a bodza és hársfavirág, valamint a csipkebogyó, amelyek gyűjtése és termesztése a munkaerőhiány miatt komoly veszélybe került.

Hordozható környezetfigyelő bőrönd

Az eszköz lehetővé teszi a tartási körülmények, illetve az istállók levegőjének pontos, rövid- vagy hosszú távú nyomon követését.

Lovarda és otthon – Horseland Lovastanya, az Év Tanyája

Békéscsabán, a bányatavak partján terül el a Horseland Lovastanya, ahonnan szép időben, egészen a szabadkígyósi Wenckheim kastély tornyáig el lehet látni. Lakói, a Szabó család, Fanni, Márti és József. A tanya fő profilja a lovasoktatás, de kocsizással és bértartással is foglalkoznak.

A gazdálkodók és a természetvédelmi szakemberek együttműködését segíti egy most megjelent kiadvány

A kiadvány hozzásegíti az agrárgazdasági szereplőket: gazdálkodókat, falugazdászokat, szaktanácsadókat, a kifizető szervezetek szakembereit és a természetvédelemben dolgozókat, hogy ugyanarra a szakmai tudásra építsenek, ugyanazt a nyelvet beszéljék a Natura 2000 gyepterületek kapcsán – mondta Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára.

Méhész-gazdálkodóI együttműködéssel is megelőzhető a méhpusztulás

A magyarországi méhpusztulás magyarázatait az illetékes hatóságon kívül a méhészek és a gazdálkodók is keresik-kutatják. A hasonló esetek a jövőben megelőzéssel elkerülhetők, amennyiben az érintett felek kölcsönösen együttműködnek és tekintettel vannak egymás tevékenységére.