Back to top

500 kilós napszámosok a pusztában

Nem mindennapi napszámosokat alkalmaz a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága annak érdekében, hogy a holtágak és vízfolyások, a tavasszal vízzel megtelő szikes tavak ismét gazdag élővilágnak adjanak otthont, ahogyan évszázadokkal ezelőtt.

Szürkemarha, pásztor, és természetvédelmi szakember
Szürkemarha, pásztor, és természetvédelmi szakember
Fotó: BNE
A bivalyok és a szürkemarhák feladata, hogy visszavarázsolják azt, amit eltüntetett az elmúlt évszázad. 

Vagyis e jószágokkal próbálják visszalegeltetni és tapostatni azokat az élőhelyeket, amely otthonul szolgálhatnak a  vízi, parti és a pusztában fészkelő madaraknak.  

Tajti László a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság igazgatóhelyettese mutatja, hogy akár kézből is esznek félelmetesnek látszó bivalyok
Tajti László a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság igazgatóhelyettese mutatja, hogy akár kézből is esznek félelmetesnek látszó bivalyok
Fotó: BNE
Az egyik kísérleti terület a Baks határában nyújtózó Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet egyik nádasa, ahol  a nemzeti park húsz egyedből álló bivaly tinó gulyája dagonyázik és formálja a tájat. Feladatuk, hogy a Dong-ér holtág elmocsarasodott 10 hektáros területét ismét nyílt vízfelületűvé legeljék, tapossák

- mutatja Tajti László, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területkezelési igazgatóhelyettese.

A három éve tartó program eredményesnek bizonyul; eddig a nádas 25-30 %-át már visszaszorították a bivalyok.

Ennek okán, megjelentek ismét a nyári ludak, selyem-, és vörös gémek, bakcsók. Ám nem csak a bivalyok feladata, hanem a tartásuk módja is kísérleti. A helyi önkormányzat gondoskodik a jószágokról. Közmunka keretében alkalmaz modern pásztorokat, akik, ha kell, terelik a jószágot, gondoskodnak ellátásukról, karámjairól, javítják, vagy éppen arrébb telepítik a villanypásztort.

Mintegy 1000 bivaly van a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonában, amelyeket a génmegőrzésen és fajtafenntartáson túl élőhely kezelésre használnak. A bivalyokat más területeken is bevetik, hogy legeléssel, tiprással és a dagonyázásukkal a vizes élőhelyek fennmaradását szolgálják.

Olcsóbbak, hatékonyabbak és környezethez jobban illők, mint a hatalmas nádirtó gépek. Persze megfontolandó az is

– fűzi hozzá Tajti László, hogy az egykoron hármas hasznosítású jószágot ismét tartsák a húsáért, a tejéért, ám az igavonási szerepük vélhetően már végleg a múlté. 

szürkemarha gulya
szürkemarha gulya
Fotó: BNE
Hasonló a szerepük a Kiskunságban a magyar szürke szarvasmarha gulyáknak is. A pusztaszeri Büdös-szék legelője egykoron – Bugachoz hasonlóan – Kecskemét város állattartó pusztája volt. A szürkemarhák gyepkezelése nyomán ismét fészkelnek a területen pacsirták, bíbicek, de gyakran látni parlagi sast, vagy éppen barna rétihéját.
Sziesztázó bivalyok
Sziesztázó bivalyok
Fotó: BNE

Hiszen a legelő állatok jelenléte az egész ökoszisztémára hatással van, géppel nem is helyettesíthetők.

A komótosan legelésző nagytestű állatok nem zavarják a madarakat. Sőt trágyájuk táptalaja a rovarvilágnak, ami vonzza a rovarevő madarakat és kisemlősöket, azok pedig a ragadozó madarakat. Így válik egyre színesebbé, gazdagabbá, a betegségeknek és akár a klímaváltozásnak is ellenállóbbá a terület élővilága.

Ám csak a látvány is lenyűgöző, ha a régi háziállatokból álló gulyát, csordát, ménest, vagy éppen nyájat pillanthatunk meg a végtelennek tűnő pusztában.

MMG - 500 kilós napszámosok a pusztában

 

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Érdekességek a Peszéri-erdőben

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdős sztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az ottani homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét szolgálja az OAKEYLIFE projekt.

Az idő bizonyított: jó döntés volt

Tíz évvel ezelőtt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyik tárgyalójában dr. Seregi János döntése nyomán megalakult a 22 állami erdőgazdaság közös magazinja. Miért éppen az MFB-nél? – kérdezhetik sokan. Azért, mert akkor az erdőgazdaságok felügyelete az MFB Agrár- és Zöldbank Igazgatóságához tartozott, melynek ügyvezető igazgatója dr. Seregi János volt.

Kőbe zárt rejtély

Életünk során mindig keressük a kapcsolatot a természethez fűződő gyökereinkkel, olykor tudatosan, máskor tudat alatt. Idővel rádöbbenünk, hogy boldogságunk tiszta forrása a harapnivaló friss levegő, a fodrosodó patak csobogása, a fák ölelő karja, az évmilliókat megélt, ősenergiát sugárzó kőzet közelsége, azaz az anyatermészet kincsei.

Nincs élet nélkülük

Ahhoz, hogy az erdők-mezők és kertünk növényeinek virágaiban gyönyörködhessünk, terméseiket, magjaikat, leveleiket felhasználhassuk, elengedhetetlen a beporzók „munkája”. Ezek – többségében rovarok – virágról virágra szállva segítenek a virágpor átvitelében, a megtermékenyítésben. Nélkülük sokkal szegényebb lenne a földi élet ismert formája. Ezért védelmük mindannyiunk kötelessége.

Az igazi vadmacska

A világszerte elterjedt vadmacskának számos alfaja él Afrikában, Ázsiában, és az öreg kontinensen is megkülönböztetünk skót, illetve európai változatot. Korántsem annyira barátságos állat, mint amilyennek elsőre tűnik, és napjainkban vajmi keveset tudunk róla. Állományának feltérképezésére, az állatok viselkedésének mélyrehatóbb megismerésére 2019-ben indult program hazánkban.

Az év fája a süvöltény

Az Országos Erdészeti Egyesület legutóbbi online szavazásán a lehetséges három faj közül a voksok mintegy felét a lisztes berkenye (régies nevén süvöltény) kapta, így lett az Év fája 2021-ben a kecskefűz és a fehér nyár előtt. A lisztes berkenye fajcsoport (Sorbus aria agg.) számos, egymástól nehezen megkülönböztethető kis fajt takar, melyek középhegységeink sziklás talajú erdeiben fordulnak elő.

A kölyökkutyák örömmel kommunikálnának az emberekkel

Egy kutatás keretein belül 375 nyolchetes kölyökkutya kommunikációs képességeit vizsgálták egy évtizeden keresztül, mely során megállapították, hogy a kutyák már röviddel a születésük után az emberekéhez hasonló szociális képességekkel rendelkeznek.

Major László: Karcsú szépség

„A fényképezéssel való kapcsolatom az általános iskola 6. osztálya végén kapott Certina típusú fényképezőgéppel kezdődött, majd a Roth Gyula Erdészeti Szakközépiskola diákjaként már tükörreflexes Exa, Praktica és Pentacon gépekkel, valamint számos optika használatával fotóztam."

Vegán pókselyemmel az egyszer használatos műanyagok ellen

A kutatók előállítottak egy növényi alapú anyagot, amely a pókselyemhez hasonlít erősségében és sűrűségében, így akár számos fogyasztói termékben helyettesítheti az egyszer használatos műanyagokat.