Back to top

500 kilós napszámosok a pusztában

Nem mindennapi napszámosokat alkalmaz a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága annak érdekében, hogy a holtágak és vízfolyások, a tavasszal vízzel megtelő szikes tavak ismét gazdag élővilágnak adjanak otthont, ahogyan évszázadokkal ezelőtt.

Szürkemarha, pásztor, és természetvédelmi szakember
Szürkemarha, pásztor, és természetvédelmi szakember
Fotó: BNE
A bivalyok és a szürkemarhák feladata, hogy visszavarázsolják azt, amit eltüntetett az elmúlt évszázad. 

Vagyis e jószágokkal próbálják visszalegeltetni és tapostatni azokat az élőhelyeket, amely otthonul szolgálhatnak a  vízi, parti és a pusztában fészkelő madaraknak.  

Tajti László a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság igazgatóhelyettese mutatja, hogy akár kézből is esznek félelmetesnek látszó bivalyok
Tajti László a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság igazgatóhelyettese mutatja, hogy akár kézből is esznek félelmetesnek látszó bivalyok
Fotó: BNE
Az egyik kísérleti terület a Baks határában nyújtózó Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet egyik nádasa, ahol  a nemzeti park húsz egyedből álló bivaly tinó gulyája dagonyázik és formálja a tájat. Feladatuk, hogy a Dong-ér holtág elmocsarasodott 10 hektáros területét ismét nyílt vízfelületűvé legeljék, tapossák

- mutatja Tajti László, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területkezelési igazgatóhelyettese.

A három éve tartó program eredményesnek bizonyul; eddig a nádas 25-30 %-át már visszaszorították a bivalyok.

Ennek okán, megjelentek ismét a nyári ludak, selyem-, és vörös gémek, bakcsók. Ám nem csak a bivalyok feladata, hanem a tartásuk módja is kísérleti. A helyi önkormányzat gondoskodik a jószágokról. Közmunka keretében alkalmaz modern pásztorokat, akik, ha kell, terelik a jószágot, gondoskodnak ellátásukról, karámjairól, javítják, vagy éppen arrébb telepítik a villanypásztort.

Mintegy 1000 bivaly van a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonában, amelyeket a génmegőrzésen és fajtafenntartáson túl élőhely kezelésre használnak. A bivalyokat más területeken is bevetik, hogy legeléssel, tiprással és a dagonyázásukkal a vizes élőhelyek fennmaradását szolgálják.

Olcsóbbak, hatékonyabbak és környezethez jobban illők, mint a hatalmas nádirtó gépek. Persze megfontolandó az is

– fűzi hozzá Tajti László, hogy az egykoron hármas hasznosítású jószágot ismét tartsák a húsáért, a tejéért, ám az igavonási szerepük vélhetően már végleg a múlté. 

szürkemarha gulya
szürkemarha gulya
Fotó: BNE
Hasonló a szerepük a Kiskunságban a magyar szürke szarvasmarha gulyáknak is. A pusztaszeri Büdös-szék legelője egykoron – Bugachoz hasonlóan – Kecskemét város állattartó pusztája volt. A szürkemarhák gyepkezelése nyomán ismét fészkelnek a területen pacsirták, bíbicek, de gyakran látni parlagi sast, vagy éppen barna rétihéját.
Sziesztázó bivalyok
Sziesztázó bivalyok
Fotó: BNE

Hiszen a legelő állatok jelenléte az egész ökoszisztémára hatással van, géppel nem is helyettesíthetők.

A komótosan legelésző nagytestű állatok nem zavarják a madarakat. Sőt trágyájuk táptalaja a rovarvilágnak, ami vonzza a rovarevő madarakat és kisemlősöket, azok pedig a ragadozó madarakat. Így válik egyre színesebbé, gazdagabbá, a betegségeknek és akár a klímaváltozásnak is ellenállóbbá a terület élővilága.

Ám csak a látvány is lenyűgöző, ha a régi háziállatokból álló gulyát, csordát, ménest, vagy éppen nyájat pillanthatunk meg a végtelennek tűnő pusztában.

MMG - 500 kilós napszámosok a pusztában

 

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Már itt vannak, a kérdés, hogy mi is akarjuk?

Szinte minden héten újabb és újabb fejlemény kerül napvilágra farkas- és medveügyben. Két éve kezdődött az a bizonyos medvehajsza, ahol helikopterek, rendőrök, természetvédelmi őrök rohangáltak a nőstény Robi után (…), akit Hevestől egészen Csongrádig (Csongrád-Csanád) szinte szó szerint kikergettek az országból. Azóta szerencsére a kergetőzések megszűntek, az észlelések ellenben gyarapodtak.

Magyarország természeti öröksége Európában is egyedülálló

Egyre nagyobb a társadalmi igény hazánk természeti kincseinek bemutatására és a szemléletformálásra - jelentette ki dr. Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Harkály Ház látogató- és oktatóközpont átadási ünnepségén, szerdán, Mátrafüreden.

Ki, mekkora kibocsátó?

A Climate TRACE nonprofit szervezetekből álló csoport az eddigi becslések helyett jövőre már pontos adatokat szolgáltat a Föld légkörébe kerülő szén-dioxid-kibocsátásról. Az adatgyűjtésre okos algoritmusokat és műholdakat használnak fel. Ha kooperációnak sikerülne megvalósítani a valós idejű adatszolgáltatást, az új irányokat adhat a jövő évi ENSZ következő klímacsúcsán.

A debreceniek ingyen kapnak szúnyoglárvairtó tablettát

Az országban elsőként a debreceni önkormányzat minden helyi lakosnak ingyen ad lárvairtószert, hogy ennek alkalmazásával tartósan csökkenteni lehessen a lakókörnyezetükben kifejlődő szúnyogok számát.

A klímaváltozás átalakítja a madarak méreteit

Érdekes megállapításra jutott egy spanyol kutatócsoport, miután két fülemüle populációban vizsgált egyedek szárnyfesztávolságát mérték. A vizsgálatok szerint az eddigi adatok alapján csökkent ezen énekesmadarak szárnyfesztávolsága, amit a kutatók a felmelegedésre vezettek vissza.

Hollandia: minden harmadik tejtermelő kiszáll

FrieslandCampina holland tejtermelő csoport előrejelzései szerint 2030-ra Hollandiában a tejgazdaságok száma 15 000-ről 10 000-re csökkenhet, mely strukturális változásokat eredményezhet a gazdaságban.

Több mint 8 tonna hulladék gyűlt össze a PET Kupán

Összesen 8,2 tonna, majdnem felerészben újrahasznosítható hulladék gyűlt össze a Tisza árteréből az idei PET Kupán – közölték a szervezők az MTI-vel hétfőn.

Málnatermesztés napelemekkel

Egy kísérleti tanulmány szerint a napelemek alatti klíma stabilabb, mint a hagyományos fóliasátrakban.

Ki tartson otthon kaméleont?

Szerelem volt első látásra. Aki látott már kaméleont óvatoskodni egy ágon, bizonyára megérti, miért is az egyik kedvenc állatom. Sokáig vágytam is arra, hogy a közelemben legyen, hogy otthon is nézegethessem, ne csak a kisállat-kereskedésben ücsörögjek előtte órákig. Mielőtt vettem volna egyet, utánanéztem, hogyan kell tartani. Azóta rajzolt kaméleonom van, amit egy grafikus barátnőmtől kaptam ajándékba.

Fél évszázad a kisállattenyésztésben

Az idei esztendő többszörös jubileumot jelent a nemzetközileg is elismert Tóth Sándor gyémántkoszorús mestertenyésztő életében. Idén ünnepli 80. születésnapját, 50 éve lépett be a Magyar Galamb- és Kisállat­tenyésztők Szövetségébe, s azóta többször tagja volt a szervezet vezetőségének.