Back to top

Borissza portugálok, olaszok és franciák

A borfogyasztás még a hagyományos bortermelő országokban is hanyatlóban van, az egy főre jutó fogyasztás folyamatosan csökken. Régen a bor Európa legtöbb országában a mindennapi élet része volt. Aki nem tudta megtermelni, az kereskedőkön keresztül jutott hozzá, így az idők folyamán a szőlő- és bortermelés virágzó gazdasági ágazattá vált. De az idők változnak.

Míg a FranceAgriMer szerint 1980-ban Francia­országban még a lakosság fele mindennapi, de legalábbis rendszeres borivónak számított (51%, a férfiak 69%-a, a nők 37%-a), addig arányuk 2015-re 16%-ra csökkent (a férfiak 23%-a és a nők 11%-a). Ha 1990 óta vizsgáljuk, akkor a bort nem fogyasztók aránya is érdekes képet mutat: 33% volt és ingadozásokkal ugyan, de maradt is. Amíg azonban a férfiaknál 22%-ról 25%-ra nőtt, addig a nőknél 43%-ról 39%-ra csökkent azok aránya, akik nem isznak bort. (Magyarországon a HNT 2017-es felmérése szerint az átlagos fogyasztók 34%-a nem iszik bort, ami szinte megegyezik a francia adatokkal. A napi rendszeresség nem volt kérdés, így a többi adat nehezen összehasonlítható. Érdekes lehet ugyanakkor, hogy a magyarok 22%-a hetente legalább egyszer fogyaszt bort.)

A világon 2018-ban összesen 246 millió hektoliter bor fogyott el, miközben 292,3 millió hektolitert termeltek. A legnagyobb fogyasztó az Egyesült Államok 33 millió hektoliterrel, őt követi Franciaország (26,8 millió hl), Olaszország (22,4 millió hl) és Kína, amelynek fogyasztása 2007 óta 7,06 millióról 17,6 millió hektoliterre emelkedett, ezzel a legdinamikusabb növekedési pályát mutatta az elmúlt 13 évben. A második leginkább bővülő piac az Egyesült Államok, amelynek fogyasztása 5,5 millió hektoliterrel nőtt ugyanezen időszak alatt.

A

1. ábra. Egy főre eső borfogyasztás, 2008–2017 (liter)
Wine Australia adatai alapján (1. ábra) tíz év alatt, 2008 és 2017 között

Európa főbb borfogyasztó országaiban átlagosan 2,3 literrel csökkent az egy főre eső fogyasztás,

legnagyobb mértékben Olaszországban, ahol 2017-ben 7,7 literrel ittak kevesebbet, mint tíz évvel korábban. Szintén jelentősen (6,7 literrel) csökkent a személyenkénti fogyasztás Svájcban, amelynek bortermelése az elmúlt években kezdett jelentősen fejlődni.

Ugyanezen időszak alatt csak Csehországban (+3,5 l/fő), Svédországban (+2,3 l/fő), Romániában (+0,8 l/fő) és Szlovákiában (+0,7 l/fő) nőtt az egy főre eső borfogyasztás mértéke a jelentősebb európai országok közül. Ugyanakkor a világon még mindig Portugáliában, Olaszországban, Franciaországban és Svájcban isszák a legtöbb bort, fejenként 47, 38,8, 36,2 és 32 litert. Az első tízbe bekerült még Dánia (26,2 l/fő), Belgium (24,7 l/fő) és Svédország (22,5 l/fő) is, mint (még?) nem bortermelő országok.

Európán kívül Ausztráliában (24 l), Argentínában (23,2 l) és Új-Zélandon (22,3 l) fogyasztják a legtöbb bort fejenként.

2. ábra. A szőlőtermelés mennyiségi és termésátlag-trendje

A világon legnagyobb területen Spanyolországban ter­mesztik a szőlőt (OIV, 2018), összesen 969 ezer hektáron.

Utána Kína (875 ezer ha), Franciaország (793 ezer ha) és Olaszország (705 ezer ha) következik, míg az USA hatodik (439 ezer ha). Szőlőtermelés tekintetében kicsit változik a sorrend, ebben Kína az első 11,7 millió tonnával, őt Olaszország (8,6 millió t), Spanyolország (6,9 millió t) és az USA (6,9 millió t) követi, míg Franciaország az ötödik 6,2 millió tonnás termeléssel.

Az európai országok borszőlő-termőterülete a fogyasztással párhuzamosan csökken, uniós szinten 2005 óta félmillió hektárral kisebb területen terem szőlő (Eurostat). Spanyolország szőlőterületei csökkentek legnagyobb mértékben, összesen 212 ezer hektárral kisebb felületet borítanak szőlőültetvények. Franciaország 96, Olaszország 86 ezer hektár szőlőt számolt fel az elmúlt 15 évben. Spanyolországban és Olaszországban ugyanakkor – a korszerű gazdálkodás hatására, az évjárati in­gadozásoktól eltekintve – a termésátlagok emelkedő trendet mutatnak, és folyamatosan bővül a termelés. Franciaországban összmennyiségben csökkenés tapasztalható, amit csak egy-egy kiemelkedő évjárat mérsékel, és a termésátlag trendje is alig észrevehető mértékben emelkedik (2. ábra).

3. ábra. Exportbevétel változása 2017-hez képest (EUR)
Mivel ez a három ország adja a világ teljes borszőlőmennyiségének átlagosan felét, így termelésük dinamikája alapvető hatást gyakorol a világ borelőállítására.

Azonban nemcsak termelési, de borkereskedelmi szempontból is a világ meghatározó országainak tekinthetjük őket, hiszen az EU teljes exportjának átlagosan kb. 80%-át adják.

A 2017. évi jelentős terméskiesés mindhárom ország exportteljesítményét erősen befolyásolta.

Spanyolország 3,24 millió (-14%), Olaszország 1,75 millió (-8%), Franciaország 880 ezer hektoliterrel (-6%) exportált kevesebb bort 2018-ban, mint 2017-ben.

A mennyiségi visszaesés ellenére azonban növelni tudták exportbevételüket (3. ábra).

Ezzel együtt nagymértékben nőtt termékeik átlagos egységára is: a francia borok ára 9%-kal 6,37 euróra, az olasz borok ára 12%-kal 3,11 euróra, a spanyol borok ára pedig 18%-kal 1,48 euróra emelkedett literenként.

A magyar export 2018-ban mennyiségben jelentősen, 290 ezer hektoliterrel (34%-kal) nőtt, azonban a borok egységára 9%-kal csökkent 2017-hez, és 18%-kal 2016-hoz képest: átlagosan 0,97 euróba került egy liter magyar bor a külpiacokon.

Európában importérték tekintetében az Egyesült Ki­rályság (3 521 millió euró), Németország (2 658 millió euró) és Hollandia (1 162 millió euró) a listavezető, míg mennyiségben Németország (14,66 millió hl) és az Egyesült Királyság (13,5 millió hl) messze megelőzi a többi uniós országot. Őket jelentősen lemaradva követi Franciaország (7,18 millió hl) és Hollandia (4,1 millió hl). A legmagasabb áron Dánia importál bort, literenként 3,41 euróért, majd Svédország és Észtország következik literenként 3,26 eurós árral. Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, 2018-ban literenként átlagosan 2,38 euróért (2017-ben 1,15 euróért) vásároltuk más országok borait.

Forrás: 
Borászati Füzetek
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Borászati Füzetek 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kivezették a kukoricát

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában október 21-től 43 800 forint/tonnáért jegyezték a takarmánykukoricát 2019. novemberi lejáratra, majd 29-én 100 forinttal, 43 900 forint/tonnára emelkedett. Október 30-án egyetlen szerződést kötöttek rá, és október 31-én 43 840 forint/tonna áron kivezették a jegyzését.

Csalók élnek vissza a Tesco nevével

Csalók élnek vissza a Tesco nevével, ismeretlenek hamis nyereményjátékot hirdetve próbálnak adatokat megszerezni a vásárlóktól - tájékoztatta az áruházlánc kedden az MTI-t.

Egy falat virág: szép is, ehető is, de egészséges is?

Virágot fogyasztani nem új keletű dolog. Már az ókori rómaiak, a kínaiak, a közel-keleti népek és az indiaiak is használták a konyhában a virágokat. Az ehető virágok termesztése új piaci lehetőségeket kínál a díszkertészeknek. A nemzetközi Antea-projekt keretében arra keresi a választ, hogy az élvezeti és az esztétikai értéken túl van-e az az ehető virágoknak egészségre gyakorolt jótékony hatásuk.

Sok-sok alma és egy kevés szőlő

Naturalma Rozella, Naturalma Luna, Idared, valamint háromfajta szőlő: Olaszrizling, Ezerfürtű és Ezerjó. Hoffman Krisztián szépen gondozott lesencetomaji birtokán teremnek ezek a gyümölcsök. A fiatalember azt mondja, öröm látni a termést, és bár a napi munkát követően is meglehetősen sokat kell dolgozni ennek érdekében, de megéri.

Több termelő árult a nagybanin, mint tavaly

Eredményes évet zárt a budapesti Nagybani Piac. Az év első kilenc hónapjában mintegy 240 ezer vásárlói, valamint közel 130 ezer termelői belépést regisztráltak.

KSH: 10,9 százalékkal nőtt az export szeptemberben

Szeptemberben az export euróban számított értéke 10,9 százalékkal, az importé 6,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi többlet 385 millió euróval nőtt, és 566 millió eurót tett ki - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn első becslése alapján.

Újabb brazil piacszerzés Kínában

Kína további hét brazil vágóhídnak, illetve sertéshús-csomagolónak adta meg az engedélyt az export elindításához. A kínaiak által akkreditált vágóüzemek Santa Catarina államban vannak, innen származik a brazil sertéstermelés egyharmada. Az állam állategészségügyi státusza magas, többek között mentes a ragadós száj- és körömfájástól is, ami a kínai szakemberek döntésében fontos szerepet játszott.

Márton-napi püspökfalat

A Szent Márton ünnepéhez fűződő szokások lassanként újra beszivárognak az életünkbe. Óvodások Márton-napi felvonulásokat tartanak maguk készítette lámpással a kezükben, a modern meteorológia és a klímaváltozás ellenére pedig úgy gondoljuk, hogy „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál”.

Egyetlen ország sem védett az afrikai sertéspestis terjedésével szemben

Az afrikai sertéspestis tovább terjed Ázsia egész területén pusztítva az állatállományt, és egyetlen ország sem védett a halálos állati vírussal szemben – jelentette ki az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) vezetője egy interjúban.

Felkészülés a klímaváltozásra a szőlőtermesztésben

A 2016 decemberében a HNT által elfogadott ágazati stratégia alapvető célkitűzésként fogalmazta meg a szőlőtermesztés biológiai alapjainak fejlesztését és megőrzését. Bár a génmegőrzés és a genetikai alapok fejlesztése alapvetően állami feladat lenne, a rendszerváltozás óta eltelt időszakban a borszőlő-kutatások személyi és tárgyi feltételei folyamatosan szűkülnek.