Back to top

Borissza portugálok, olaszok és franciák

A borfogyasztás még a hagyományos bortermelő országokban is hanyatlóban van, az egy főre jutó fogyasztás folyamatosan csökken. Régen a bor Európa legtöbb országában a mindennapi élet része volt. Aki nem tudta megtermelni, az kereskedőkön keresztül jutott hozzá, így az idők folyamán a szőlő- és bortermelés virágzó gazdasági ágazattá vált. De az idők változnak.

Míg a FranceAgriMer szerint 1980-ban Francia­országban még a lakosság fele mindennapi, de legalábbis rendszeres borivónak számított (51%, a férfiak 69%-a, a nők 37%-a), addig arányuk 2015-re 16%-ra csökkent (a férfiak 23%-a és a nők 11%-a). Ha 1990 óta vizsgáljuk, akkor a bort nem fogyasztók aránya is érdekes képet mutat: 33% volt és ingadozásokkal ugyan, de maradt is. Amíg azonban a férfiaknál 22%-ról 25%-ra nőtt, addig a nőknél 43%-ról 39%-ra csökkent azok aránya, akik nem isznak bort. (Magyarországon a HNT 2017-es felmérése szerint az átlagos fogyasztók 34%-a nem iszik bort, ami szinte megegyezik a francia adatokkal. A napi rendszeresség nem volt kérdés, így a többi adat nehezen összehasonlítható. Érdekes lehet ugyanakkor, hogy a magyarok 22%-a hetente legalább egyszer fogyaszt bort.)

A világon 2018-ban összesen 246 millió hektoliter bor fogyott el, miközben 292,3 millió hektolitert termeltek. A legnagyobb fogyasztó az Egyesült Államok 33 millió hektoliterrel, őt követi Franciaország (26,8 millió hl), Olaszország (22,4 millió hl) és Kína, amelynek fogyasztása 2007 óta 7,06 millióról 17,6 millió hektoliterre emelkedett, ezzel a legdinamikusabb növekedési pályát mutatta az elmúlt 13 évben. A második leginkább bővülő piac az Egyesült Államok, amelynek fogyasztása 5,5 millió hektoliterrel nőtt ugyanezen időszak alatt.

A

1. ábra. Egy főre eső borfogyasztás, 2008–2017 (liter)
Wine Australia adatai alapján (1. ábra) tíz év alatt, 2008 és 2017 között

Európa főbb borfogyasztó országaiban átlagosan 2,3 literrel csökkent az egy főre eső fogyasztás,

legnagyobb mértékben Olaszországban, ahol 2017-ben 7,7 literrel ittak kevesebbet, mint tíz évvel korábban. Szintén jelentősen (6,7 literrel) csökkent a személyenkénti fogyasztás Svájcban, amelynek bortermelése az elmúlt években kezdett jelentősen fejlődni.

Ugyanezen időszak alatt csak Csehországban (+3,5 l/fő), Svédországban (+2,3 l/fő), Romániában (+0,8 l/fő) és Szlovákiában (+0,7 l/fő) nőtt az egy főre eső borfogyasztás mértéke a jelentősebb európai országok közül. Ugyanakkor a világon még mindig Portugáliában, Olaszországban, Franciaországban és Svájcban isszák a legtöbb bort, fejenként 47, 38,8, 36,2 és 32 litert. Az első tízbe bekerült még Dánia (26,2 l/fő), Belgium (24,7 l/fő) és Svédország (22,5 l/fő) is, mint (még?) nem bortermelő országok.

Európán kívül Ausztráliában (24 l), Argentínában (23,2 l) és Új-Zélandon (22,3 l) fogyasztják a legtöbb bort fejenként.

2. ábra. A szőlőtermelés mennyiségi és termésátlag-trendje

A világon legnagyobb területen Spanyolországban ter­mesztik a szőlőt (OIV, 2018), összesen 969 ezer hektáron.

Utána Kína (875 ezer ha), Franciaország (793 ezer ha) és Olaszország (705 ezer ha) következik, míg az USA hatodik (439 ezer ha). Szőlőtermelés tekintetében kicsit változik a sorrend, ebben Kína az első 11,7 millió tonnával, őt Olaszország (8,6 millió t), Spanyolország (6,9 millió t) és az USA (6,9 millió t) követi, míg Franciaország az ötödik 6,2 millió tonnás termeléssel.

Az európai országok borszőlő-termőterülete a fogyasztással párhuzamosan csökken, uniós szinten 2005 óta félmillió hektárral kisebb területen terem szőlő (Eurostat). Spanyolország szőlőterületei csökkentek legnagyobb mértékben, összesen 212 ezer hektárral kisebb felületet borítanak szőlőültetvények. Franciaország 96, Olaszország 86 ezer hektár szőlőt számolt fel az elmúlt 15 évben. Spanyolországban és Olaszországban ugyanakkor – a korszerű gazdálkodás hatására, az évjárati in­gadozásoktól eltekintve – a termésátlagok emelkedő trendet mutatnak, és folyamatosan bővül a termelés. Franciaországban összmennyiségben csökkenés tapasztalható, amit csak egy-egy kiemelkedő évjárat mérsékel, és a termésátlag trendje is alig észrevehető mértékben emelkedik (2. ábra).

3. ábra. Exportbevétel változása 2017-hez képest (EUR)
Mivel ez a három ország adja a világ teljes borszőlőmennyiségének átlagosan felét, így termelésük dinamikája alapvető hatást gyakorol a világ borelőállítására.

Azonban nemcsak termelési, de borkereskedelmi szempontból is a világ meghatározó országainak tekinthetjük őket, hiszen az EU teljes exportjának átlagosan kb. 80%-át adják.

A 2017. évi jelentős terméskiesés mindhárom ország exportteljesítményét erősen befolyásolta.

Spanyolország 3,24 millió (-14%), Olaszország 1,75 millió (-8%), Franciaország 880 ezer hektoliterrel (-6%) exportált kevesebb bort 2018-ban, mint 2017-ben.

A mennyiségi visszaesés ellenére azonban növelni tudták exportbevételüket (3. ábra).

Ezzel együtt nagymértékben nőtt termékeik átlagos egységára is: a francia borok ára 9%-kal 6,37 euróra, az olasz borok ára 12%-kal 3,11 euróra, a spanyol borok ára pedig 18%-kal 1,48 euróra emelkedett literenként.

A magyar export 2018-ban mennyiségben jelentősen, 290 ezer hektoliterrel (34%-kal) nőtt, azonban a borok egységára 9%-kal csökkent 2017-hez, és 18%-kal 2016-hoz képest: átlagosan 0,97 euróba került egy liter magyar bor a külpiacokon.

Európában importérték tekintetében az Egyesült Ki­rályság (3 521 millió euró), Németország (2 658 millió euró) és Hollandia (1 162 millió euró) a listavezető, míg mennyiségben Németország (14,66 millió hl) és az Egyesült Királyság (13,5 millió hl) messze megelőzi a többi uniós országot. Őket jelentősen lemaradva követi Franciaország (7,18 millió hl) és Hollandia (4,1 millió hl). A legmagasabb áron Dánia importál bort, literenként 3,41 euróért, majd Svédország és Észtország következik literenként 3,26 eurós árral. Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, 2018-ban literenként átlagosan 2,38 euróért (2017-ben 1,15 euróért) vásároltuk más országok borait.

Forrás: 
Borászati Füzetek
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Borászati Füzetek 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

KSH: áprilisban 10,2 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom

Áprilisban 10,2 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi üzletek forgalma a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt az előző év azonos időszakához képest - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Mezőgazdaságunk és Trianon

A történeti Magyarország 100 évvel ezelőtti felbomlása túlmutat a közismert számadatokon. A Kárpát-medence évszázadok során folyamatosan fejlődő, egyre összetettebb és hatékonyabban működő gazdasági és társadalomszerkezete széthullott, ami nemcsak mennyiségi, de minőségi veszteségként is nagyon súlyos terhet rótt a trianoni Magyarországra.

A kórokozók is a csapadékra várnak – növényvédelmi előrejelzés 23. hét

Az aszály nem kedvez a kórokozók terjedésének, a rovarkártevők egy része viszont erőteljesen szaporodik. Az általánosságban mérsékelt termést ezektől kell megvédenünk.

Rekordév után újratervezés a SPAR-nál

A kulcsfontosságú beruházásokhoz és a stabil működéshez szükséges létszámhoz ragaszkodik a SPAR, a különadó kigazdálkodása érdekében viszont a teljes működési struktúrában racionalizálja a költségeket – mondta a Világgazdaságnak Heiszler Gabriella ügyvezető igazgató.

Koronavírus: már márciusban nagyot zuhant az export - kivéve az élelmiszerek esetében

Idén márciusban a kivitel volumene 5,6, a behozatalé 1,0 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest - közölte a második becslését a KSH.

Újraindul a teherforgalom fontos csatornája

Magyarország határain a koronavírus miatt életbe léptetett korlátozó intézkedések során mindig fontos szempont volt a teherforgalom minél zavartalanabb biztosítása. Kedd reggeltől újra üzemel az esztergomi teherkomp.

Pünkösd előtt többet vásároltunk, mint húsvétkor

Visszatért az élet az áruházakba, egyre jobban megtelnek a kosarak, a pünkösdi hosszú hétvége előtt arányaiban sokkal többet és nagyobb összegekben vásárolt a lakosság, mint a húsvétot megelőző napokban - írta a Magyar Nemzet kedden.

Emelkedő marhahúskereslet

A világ marhahústermelése az utóbbi időszakban évi 64–66 millió tonna között alakult. A baromfiágazatokat sújtó madárinfluenza és a sertésállományokat tizedelő afrikai sertéspestis betegségek következtében emelkedett a marhahús iránti kereslet.

Új szuperpark Bécsben

Új közparkkal bővül az okosvárosnak is nevezett ultramodern bécsi városrész, Aspern Seestadt. Az északkeleti Am Seebogen kerületben épülő Elinor Ostrom park, mely nevét az első nőként közgazdasági Nobel-emlékdíjban részesülő amerikai politológusról kapta, előreláthatólag 2021-re épül meg.

Üzlet koronavírus idején – online tartották meg az ötödik AGÓRA konferenciát

A járvány legnagyobb üzleti sikersztorija azé a szegedi fertőtlenítőszer-gyártó cégé, amely megtízszerezte a terméke gyártását. A hazai gazdaság egésze viszont nehézségekkel küzd. Az élelmiszerágazatban ugyan a pánikvásárlások mind az árakat, mind a mennyiségeket felhúzták, de ma már erős áresés tapasztalható. Sikeres mozgalommá vált a hazai munkahelyek védelmét szolgáló #veddahazait akció.