Back to top

Selyemtyúkot gyerekek mellé is!

Az ősz beköszöntével több és több kisállatbörzére járhatunk, ahol az idei szaporulatot kínálják eladásra jelentős számban a tenyésztők. Ilyenkor vágnak bele sokan a díszbaromfi-tartásba. A kezdőknek ajánlott fajták közül az egyik legkülönlegesebb megjelenésű a selyemtyúk, melyet Ázsiában már évezredek óta tenyésztenek.

A feljegyzések szerint ez a szőrszerű tollképződménnyel bíró fajta Európában már az 1700-as években megjelent, hozzánk viszont csak a XIX. század végén jutott el. Leginkább fehér színben tartották, később pedig a sárga és a fekete is közkedveltté vált.

Mára azonban se szeri, se száma a különféle színeknek, melyek hivatalos elismertsége országonként változó.

Különösen keresettek a gyöngyösszürke, kendermagos, többszegélyes ezüstfogoly és a többszegélyes fogolyszínű egyedek. E fajtánál megengedett mindkét nemnél a szakáll is. A bőr- és a fejdíszeknek kékesfeketéknek kell lenniük, s húsuk, sőt még csontjaik is sötét színűek. A sötét színű húst a kínaiak különösen nagyra értékelik – gyógyászati célból még ma is gyakorta fogyasztják. A gyógyhatás azonban tudományosan nem bizonyított.

A tollhorgok hiánya, melynek a különös kültakarót köszönhetjük, recesszíven öröklődik. Azaz, ha egy más fajtával keresztezzük a selyemtyúkot, az utódok mindegyike elveszti „selymességet”.

A selyemtyúk közismerten nyugodt, igen könnyen szelídülő baromfi, mely akár az ember érintéséhez is hamar hozzászokik.

Így bátran ajánlható olyan kisgyermekes családoknak is, akik szeretnének a tyúkokkal szorosabb kapcsolatot kialakítani. Mivel ezek a madarak nem repülnek, így kifutójukat elég, ha mintegy 80 centiméter magas kerítéssel vesszük körül. A hidegre nem érzékenyek, a betegségekkel szemben ellenállók, tojáshozamuk viszont szerény: évente nem több, mint 120 darabbal hálálják meg a gondoskodást.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tejtermelés: hódít a precízió és a digitalizáció

November 20-án a Holstein Genetika Kft. a Nyakas Farmmal közös rendezvényt tartott a tejtermelésről Hajdúnánáson. A közel 5 órás programra négy világszerte számon tartott szakembert hívtak meg, akik a maguk nemében a gyakorlati hozzáértés csimboraszóját jelenti.

Államfői győzelem a St. Legerben

Magyarországon született, magyar tenyésztőnél, magyar a tulajdonosa, azonban Csehországban áll tréningben, ezért nem indulhatott a Magyar Derbyben. Államfő tulajdonosa a nyáron csalódottan vette tudomásul a két éve érvényben lévő szabályokat. Az októberi Magyar St. Legerre, az év utolsó klasszikusára azonban már nem vonatkoztak ilyen szabályok, így Államfő végre indulhatott, és győzött is.

104-ből 100 sertés fennakadt a Nébih rostáján

Egy Tolna megyei állatvásáron tartottak helyszíni ellenőrzést múlt hétvégén a Nébih szakemberei, melynek során a vásárra szállított, eladásra szánt sertések állategészségügyi státuszát és kötelező kísérődokumentumait vizsgálták. Az ellenőrzött 104 állatból 100 példány jelöletlen volt, amely már önmagában is sérti a jogszabályi előírásokat. Emellett azonban egyéb hiányosságok is előfordultak.

Hordozható környezetfigyelő bőrönd

Az eszköz lehetővé teszi a tartási körülmények, illetve az istállók levegőjének pontos, rövid- vagy hosszú távú nyomon követését.

Lovarda és otthon – Horseland Lovastanya, az Év Tanyája

Békéscsabán, a bányatavak partján terül el a Horseland Lovastanya, ahonnan szép időben, egészen a szabadkígyósi Wenckheim kastély tornyáig el lehet látni. Lakói, a Szabó család, Fanni, Márti és József. A tanya fő profilja a lovasoktatás, de kocsizással és bértartással is foglalkoznak.

Nemzeti kisállat-kiállítást tartanak Hungexpo-n!

A Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége (MGKSZ) szervezésében Nemzeti Galamb-, Baromfi-, Nyúl- és Díszmadár Kiállítást rendeznek a Hungexpo D pavilonjában. A november 29-től december 1-jéig tartó kiállításon ünnepélyes nyitóbeszédet mond Nagy István agrárminiszter.

Mi kell ahhoz, hogy sikeres legyen a magyar juh- és kecskeágazat?

Jó állomány, jó genetika, jó reprodukciós technológia, jó tartástechnológia, jó takarmányozás – erre az öt dologra van szükség ahhoz, hogy a magyar juh- és kecskeágazat megfeleljen a mezőgazdaság előtt álló kihívásoknak. Így összegezték a szakemberek a NAIK Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézete, valamint a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség közös tudományos konferenciáján elhangzottakat.

Mégsem hoz szerencsét a lópatkó?

Tűzből születik, izzik amikor a ló lábára illesztik. 7 szöggel rögzítik, ám a lovaknak mindez mégsem okoz fájdalmat, ráadásul megóvja a lábukat a sérülésektől. Ez az eredete annak, hogy az ember évezredek óta vallja, a lópatkó szerencsét hoz, ám most úgy tűnik, azok járnak a legrosszabbul, akik ezzel dolgoznának nap, mint nap.

Megújuló takarmányozás a tehenészeti telepen

A takarmányozás is átalakul a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. tehenészeti telepének megújítása során. A mára elavult tehenészeti technológia megújítására vállalkozott állami intézmény teljesen új épületeket, robotos fejést alkalmaz, és ennek keretében megújul az állatok táplálása is. Az abraktakarmányt és a tömegtakarmányt a nedves roppantott kukoricával egészítik ki.

A baromfi- és húsmarha-támogatások javítják az agrárium teljesítményét

A baromfi ágazat és a húsmarha támogatási keretösszegének emelése amellett, hogy a gazdálkodók számára plusz forintokat jelent, jó befektetés is, hiszen javítja az agrárium teljesítményét és exportteljesítményét - mondta Feldman Zsolt, az agrártárca mezőgazdaságért felelős államtitkára hétfőn az M1 aktuális csatornának.