Back to top

Sertéságazat - Ami a gazdáknak öröm, a feldolgozóknak nehézség

A sertéstenyésztők az utóbbi hónapokban jó áron tudják eladni az élősertést a felvásárlási árak február óta tapasztalható jelentős emelkedésének köszönhetően, a húsipari szereplők azonban nehezített pályán mozognak. Éder Tamást, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnökét kérdeztük a piaci helyzetről és az árakról.

Éder Tamás szerint a kínai sertéspestis miatti világpiaci zavar a magyar piacot is jelentős mértékben befolyásolja. A magyar sertésárak a legtöbb közepes és nagy vágóhíd esetén hivatalosan is az európai uniós és ezen belül a német árakhoz kötöttek, ezért a magyar élősertés felvásárlási árak követik az EU-s tendenciákat.

 

Ennek eredményeképpen idén februárban volt a legalacsonyabb az élősertés ára, és azóta augusztus végéig több mint 44 százalékot emelkedett, ami árfolyamhatásokkal is magyarázható.

Az elnök kifejtette, hogy a sertéstenyésztők oldaláról „ez egy viszonylag kellemes folyamat”, hiszen a tenyésztők anélkül, hogy nagyon jelentős költségnövekedéseik lettek volna, – kivéve az országban mindenhol jellemző munkaerőköltség-emelkedést – relatíve jó áron tudják eladni állományukat. Éder Tamás szerint azonban fontos hozzátenni, hogy a magyarországi termelők többségének járványvédelmi költségei nőttek kissé, hiszen függetlenül attól, hogy a fertőzött vaddisznóval érintett területen van-e egy telep vagy nem, maximálisan törekedniük kell a járványvédelmi intézkedések betartására, mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy minimalizálják az afrikai sertéspestis házi sertésállományba való bekerülésének kockázatát.

Az ilyen intézkedések közé tartozik a ki- és beléptetésnél történő fertőtlenítés, a fürdetés, a telepre bemenő autók számának drasztikus csökkentése, a beérkező járművek fertőtlenítése, a munkaruhák korábbinál sokkal szigorúbb és gyakoribb tisztán tartása.

A környező országokban is van sertéspestis, sőt Romániában sokkal súlyosabb a helyzet, amiatt, hogy szinte az egész ország területén megtalálható a vírus házi állományban is és drasztikus kényszervágások és telepleürítések történtek. A román húsipar a korábbinál is nagyobb mértékben kezdett el érdeklődni a magyar élősertések iránt, meg is nőtt az oda irányuló export. „Ami a gazdáknak öröm, de a magyar feldolgozóiparnak nem” – mondta az elnök, kifejtve, hogy

az alapanyag így kimegy az országból, a magyar vágóhidakról a külföldi partnerek felé. Elsősorban a délkelet-magyarországi húsipari cégek érzik, hogy szívja ki a román húsipar a magyar sertést.

„Ha ránézünk úgy felülről és messziről az ágazatra, akkor azt látjuk, hogy a házi sertéssel foglalkozó cégek és gazdálkodók nagy többsége, akik nem olyan területen dolgoznak, ahol rendkívül kritikus a helyzet, ők egy nagyon kellemes lassan háromnegyed évet tudnak maguk mögött”.

Szakértői és európai uniós jelentések szerint az élősertés magas ára nemcsak néhány hónapig, hanem könnyen lehet, hogy egy-két évig is kitart. Addig, amíg a kínai élősertés-termelés drasztikus csökkenése nem korrigálódik, addig számítani kell a magasabb árra; szakértők szerint ez minimum egy-két év lehet – ismertette Éder Tamás.

A regionalizációs megállapodásokról elmondta, hogy amikor a sertéspestis Magyarországon megjelent a vaddisznóállományban, akkor azon országok, amelyek kereskedelmi korlátozó intézkedéseket vezettek be a magyarországi sertéshúskészítményekkel szemben, a magyar sertéshúsexport körülbelül harmadát képviselték, gyakorlatilag ezt a piacot veszítette el egyik napról a másikra a magyar sertéshúságazat. Van ugyan néhány ország – legutóbb Szerbia – amely módot adott a regionalizációra és visszaengedi a sertéshúst, de ezen megállapodások hatása később lesz érezhető. A többi ország esetén egyelőre erős politikai ígéret van, amit még át kell ültetni a gyakorlatba.

Elveszítettük az export harmadát, amit az elmúlt másfél évben a környező országok piacain sikerült korrigálni, nőtt a húseladásunk Romániába, Horvátországba, Szlovákiába.

Éder Tamás ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az elveszített, elsősorban távol-keleti piacok közül Japán és Dél-Korea „fájt a legjobban” a húsiparnak. Ezek rendkívül igényes, jó piacok, amelyeken jó áron lehetett értékesíteni a húsokat és húsrészeket. Ráadásul sokszor azokat a húsrészeket, amelyeket az európai húspiac nem is értékel olyan sokra. Japán, Kína és Korea nagyon szereti a láb-, farok-, fej- , és fülrészeket, míg ezek az európai piacon inkább gyártási alapanyagok lesznek. Emiatt hiába kompenzáljuk európai piacokkal a kieső távol-keleti piacokat, ez nem jelenti ugyanazt a jövedelmezőséget, alacsonyabb szintű jövedelmezőséggel tud a húsipar továbbértékesíteni, súlyos fedezetproblémák vannak – hangsúlyozta az elnök.

„A sertéstenyésztőkre most jó világ van, de a húsiparra nagyon rossz”: drasztikusan megemelkedett az önköltség, amit értékesítési oldalon egyelőre nem tudtak beépíteni az árakba.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) fogyasztóiár-adatai szerint a húsok ára augusztusig a több mint 40 százalékos élősertés-áremelkedéssel szemben mindössze 10-14 százalékkal nőtt – hangsúlyozta Éder Tamás. A húskészítménynél pedig átlagosan még a 4 százalékot sem érte el az áremelkedés. Az önköltség oldalán tapasztalt drasztikus áremelkedést értékesítési oldalon nem tudta „átadni” a húsipar, a szereplők többsége lassan egy éve súlyos veszteségeket könyvel el. A kiskereskedelmi partnerekkel le kell ülni egyeztetni és szép lassan át kell tenni a fogyasztói árakba az önköltség növekedést.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tejtermelés: hódít a precízió és a digitalizáció

November 20-án a Holstein Genetika Kft. a Nyakas Farmmal közös rendezvényt tartott a tejtermelésről Hajdúnánáson. A közel 5 órás programra négy világszerte számon tartott szakembert hívtak meg, akik a maguk nemében a gyakorlati hozzáértés csimboraszóját jelenti.

Államfői győzelem a St. Legerben

Magyarországon született, magyar tenyésztőnél, magyar a tulajdonosa, azonban Csehországban áll tréningben, ezért nem indulhatott a Magyar Derbyben. Államfő tulajdonosa a nyáron csalódottan vette tudomásul a két éve érvényben lévő szabályokat. Az októberi Magyar St. Legerre, az év utolsó klasszikusára azonban már nem vonatkoztak ilyen szabályok, így Államfő végre indulhatott, és győzött is.

104-ből 100 sertés fennakadt a Nébih rostáján

Egy Tolna megyei állatvásáron tartottak helyszíni ellenőrzést múlt hétvégén a Nébih szakemberei, melynek során a vásárra szállított, eladásra szánt sertések állategészségügyi státuszát és kötelező kísérődokumentumait vizsgálták. Az ellenőrzött 104 állatból 100 példány jelöletlen volt, amely már önmagában is sérti a jogszabályi előírásokat. Emellett azonban egyéb hiányosságok is előfordultak.

Számos tévhit övezi a húsmarhatenyésztést és a marhahúsfogyasztást

Tévhit, hogy 15 ezer liter vízre van szükség egy kilogramm marhahús előállításához, és az sem bizonyítható minden kétséget kizáróan, hogy a vöröshúsfogyasztás növeli a rákos betegségek kialakulásának kockázatát. Mi több, a hús az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, ezért fogyasztása egyértelműen indokolt.

Hordozható környezetfigyelő bőrönd

Az eszköz lehetővé teszi a tartási körülmények, illetve az istállók levegőjének pontos, rövid- vagy hosszú távú nyomon követését.

Lovarda és otthon – Horseland Lovastanya, az Év Tanyája

Békéscsabán, a bányatavak partján terül el a Horseland Lovastanya, ahonnan szép időben, egészen a szabadkígyósi Wenckheim kastély tornyáig el lehet látni. Lakói, a Szabó család, Fanni, Márti és József. A tanya fő profilja a lovasoktatás, de kocsizással és bértartással is foglalkoznak.

Csökkenő hazai pálinkafogyasztás

Januártól a népegészségügyi termékadó – a neta - is utólérte a pálinkát, a szőlő- és borágazatban ugyancsak komoly változásoknak lehettünk tanui. Ezeket a területeket járta körbe a közelmúltban a Parlament Mezőgazdasági bizottság Szőlő-, bor-, pálinka albizottsága.

Mi kell ahhoz, hogy sikeres legyen a magyar juh- és kecskeágazat?

Jó állomány, jó genetika, jó reprodukciós technológia, jó tartástechnológia, jó takarmányozás – erre az öt dologra van szükség ahhoz, hogy a magyar juh- és kecskeágazat megfeleljen a mezőgazdaság előtt álló kihívásoknak. Így összegezték a szakemberek a NAIK Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézete, valamint a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség közös tudományos konferenciáján elhangzottakat.

Mégsem hoz szerencsét a lópatkó?

Tűzből születik, izzik amikor a ló lábára illesztik. 7 szöggel rögzítik, ám a lovaknak mindez mégsem okoz fájdalmat, ráadásul megóvja a lábukat a sérülésektől. Ez az eredete annak, hogy az ember évezredek óta vallja, a lópatkó szerencsét hoz, ám most úgy tűnik, azok járnak a legrosszabbul, akik ezzel dolgoznának nap, mint nap.

Megújuló takarmányozás a tehenészeti telepen

A takarmányozás is átalakul a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. tehenészeti telepének megújítása során. A mára elavult tehenészeti technológia megújítására vállalkozott állami intézmény teljesen új épületeket, robotos fejést alkalmaz, és ennek keretében megújul az állatok táplálása is. Az abraktakarmányt és a tömegtakarmányt a nedves roppantott kukoricával egészítik ki.