Back to top

Sertéságazat - Ami a gazdáknak öröm, a feldolgozóknak nehézség

A sertéstenyésztők az utóbbi hónapokban jó áron tudják eladni az élősertést a felvásárlási árak február óta tapasztalható jelentős emelkedésének köszönhetően, a húsipari szereplők azonban nehezített pályán mozognak. Éder Tamást, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnökét kérdeztük a piaci helyzetről és az árakról.

Éder Tamás szerint a kínai sertéspestis miatti világpiaci zavar a magyar piacot is jelentős mértékben befolyásolja. A magyar sertésárak a legtöbb közepes és nagy vágóhíd esetén hivatalosan is az európai uniós és ezen belül a német árakhoz kötöttek, ezért a magyar élősertés felvásárlási árak követik az EU-s tendenciákat.

 

Ennek eredményeképpen idén februárban volt a legalacsonyabb az élősertés ára, és azóta augusztus végéig több mint 44 százalékot emelkedett, ami árfolyamhatásokkal is magyarázható.

Az elnök kifejtette, hogy a sertéstenyésztők oldaláról „ez egy viszonylag kellemes folyamat”, hiszen a tenyésztők anélkül, hogy nagyon jelentős költségnövekedéseik lettek volna, – kivéve az országban mindenhol jellemző munkaerőköltség-emelkedést – relatíve jó áron tudják eladni állományukat. Éder Tamás szerint azonban fontos hozzátenni, hogy a magyarországi termelők többségének járványvédelmi költségei nőttek kissé, hiszen függetlenül attól, hogy a fertőzött vaddisznóval érintett területen van-e egy telep vagy nem, maximálisan törekedniük kell a járványvédelmi intézkedések betartására, mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy minimalizálják az afrikai sertéspestis házi sertésállományba való bekerülésének kockázatát.

Az ilyen intézkedések közé tartozik a ki- és beléptetésnél történő fertőtlenítés, a fürdetés, a telepre bemenő autók számának drasztikus csökkentése, a beérkező járművek fertőtlenítése, a munkaruhák korábbinál sokkal szigorúbb és gyakoribb tisztán tartása.

A környező országokban is van sertéspestis, sőt Romániában sokkal súlyosabb a helyzet, amiatt, hogy szinte az egész ország területén megtalálható a vírus házi állományban is és drasztikus kényszervágások és telepleürítések történtek. A román húsipar a korábbinál is nagyobb mértékben kezdett el érdeklődni a magyar élősertések iránt, meg is nőtt az oda irányuló export. „Ami a gazdáknak öröm, de a magyar feldolgozóiparnak nem” – mondta az elnök, kifejtve, hogy

az alapanyag így kimegy az országból, a magyar vágóhidakról a külföldi partnerek felé. Elsősorban a délkelet-magyarországi húsipari cégek érzik, hogy szívja ki a román húsipar a magyar sertést.

„Ha ránézünk úgy felülről és messziről az ágazatra, akkor azt látjuk, hogy a házi sertéssel foglalkozó cégek és gazdálkodók nagy többsége, akik nem olyan területen dolgoznak, ahol rendkívül kritikus a helyzet, ők egy nagyon kellemes lassan háromnegyed évet tudnak maguk mögött”.

Szakértői és európai uniós jelentések szerint az élősertés magas ára nemcsak néhány hónapig, hanem könnyen lehet, hogy egy-két évig is kitart. Addig, amíg a kínai élősertés-termelés drasztikus csökkenése nem korrigálódik, addig számítani kell a magasabb árra; szakértők szerint ez minimum egy-két év lehet – ismertette Éder Tamás.

A regionalizációs megállapodásokról elmondta, hogy amikor a sertéspestis Magyarországon megjelent a vaddisznóállományban, akkor azon országok, amelyek kereskedelmi korlátozó intézkedéseket vezettek be a magyarországi sertéshúskészítményekkel szemben, a magyar sertéshúsexport körülbelül harmadát képviselték, gyakorlatilag ezt a piacot veszítette el egyik napról a másikra a magyar sertéshúságazat. Van ugyan néhány ország – legutóbb Szerbia – amely módot adott a regionalizációra és visszaengedi a sertéshúst, de ezen megállapodások hatása később lesz érezhető. A többi ország esetén egyelőre erős politikai ígéret van, amit még át kell ültetni a gyakorlatba.

Elveszítettük az export harmadát, amit az elmúlt másfél évben a környező országok piacain sikerült korrigálni, nőtt a húseladásunk Romániába, Horvátországba, Szlovákiába.

Éder Tamás ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az elveszített, elsősorban távol-keleti piacok közül Japán és Dél-Korea „fájt a legjobban” a húsiparnak. Ezek rendkívül igényes, jó piacok, amelyeken jó áron lehetett értékesíteni a húsokat és húsrészeket. Ráadásul sokszor azokat a húsrészeket, amelyeket az európai húspiac nem is értékel olyan sokra. Japán, Kína és Korea nagyon szereti a láb-, farok-, fej- , és fülrészeket, míg ezek az európai piacon inkább gyártási alapanyagok lesznek. Emiatt hiába kompenzáljuk európai piacokkal a kieső távol-keleti piacokat, ez nem jelenti ugyanazt a jövedelmezőséget, alacsonyabb szintű jövedelmezőséggel tud a húsipar továbbértékesíteni, súlyos fedezetproblémák vannak – hangsúlyozta az elnök.

„A sertéstenyésztőkre most jó világ van, de a húsiparra nagyon rossz”: drasztikusan megemelkedett az önköltség, amit értékesítési oldalon egyelőre nem tudtak beépíteni az árakba.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) fogyasztóiár-adatai szerint a húsok ára augusztusig a több mint 40 százalékos élősertés-áremelkedéssel szemben mindössze 10-14 százalékkal nőtt – hangsúlyozta Éder Tamás. A húskészítménynél pedig átlagosan még a 4 százalékot sem érte el az áremelkedés. Az önköltség oldalán tapasztalt drasztikus áremelkedést értékesítési oldalon nem tudta „átadni” a húsipar, a szereplők többsége lassan egy éve súlyos veszteségeket könyvel el. A kiskereskedelmi partnerekkel le kell ülni egyeztetni és szép lassan át kell tenni a fogyasztói árakba az önköltség növekedést.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megingott az agrárium válságállósága

A Takarékbank agrárelemzői szerint még az idén csökkenhet az agrár-élelmiszeripari kibocsátás az Európai Unióban. Az élelmiszer termékpályák állapotát és kilátásait bemutató új Takarék AgrárTrend Index alapján, bár kissé javultak az agrárium szereplőinek várakozásai a második negyedév végére, de az elemzők véleménye szerint megingani látszik az agrárium válságállósága.

Madárinfluenza - A járvány nem okoz érdemi áruhiányt baromfihúsból a belföldi piacon

A madárinfluenza-járvány nem okoz érdemi áruhiányt baromfihúsból az idén a belföldi piacon, ugyanakkor az ágazat helyzetét nehezítették az exportkorlátozások és a koronavírus-járvány - közölte az Agrárminisztérium (AM) az MTI érdeklődésére.

Elhalasztják a hannoveri vásárokat

A Német Mezőgazdasági Társaság (DLG) a két rendezvény tanácsadói testületével egyetértésben, ez év novemberéről a jövő február 9–12-re halasztotta a hannoveri EuroTier nemzetközi haszonállattartási és -tenyésztési, valamint a vele párhuzamosan megrendezésre kerülő EnergyDecentral innovatívenergia-szolgáltatási szakvásárt.

Fejlesztési kényszer az agráriumban

A járvány okozta bizonytalanságok miatt nehéz éve van az agráriumnak, azonban ezen problémakört áthidaló fejlesztések felgyorsíthatják a mezőgazdaság modernizációját. A beruházásokhoz szükséges forrást igen kedvező feltételek mellett igényelhetik a gazdák a különböző támogatott konstrukciók révén. Ez volt a fő téma a július 7-én tartott OTP Agrár sajtóreggelin.

Élő nemzeti kincsünk: a pumi

A kutyák bohócaként is emlegetett magyar terelő pásztorkutyát az alkalmazkodás iskolapéldájaként tartják számon. Hosszú út vezetett a pásztor csizmaszára mellől a modern nagyvárosok forgatagáig, melyet ez a viszonylag kistermetű, csupa szív kutya sikeresen teljesített.

Csak tiszta tejből lehet minőségi sajt

A Balaton mellett hagyományos paraszti életmód szerint él a mindig mosolygó, vidám Török Gergő, a Felsőörsi Tekergő Sajtműhely sajt­mestere. Korán kel, hogy megfejje, ellássa az állatokat, emellett sajtot készít, kezel, csomagol, majd ismét az állatokkal foglalkozik, és csak este indul haza. A sajtmestert életútjáról, állattartásról, valamint a sajtkészítés fortélyairól kérdeztük.

Válságkezelő támogatási programot készít elő az agrártárca

25 milliárd forintos válságkezelő támogatási programot készít elő az agrártárca a mezőgazdaság és élelmiszeripar szereplői számára. Ebből 3 milliárd forinthoz jut majd a baromfiipar - jelentette be Nagy István agrárminiszter a Bro-Ker-Bét Kft. új baromfitelepének avatóján.

Árutőzsde: emelkedő gabona-, csökkenő repceár

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és olajmagok különböző lejáratra szóló jegyzéséről.

Nagyító alatt az állatok szállítása

Az Európai Parlament vizsgálóbizottságot állít fel, amely az állatok szállításának hiányosságait vizsgálja, ennek során arra lesznek kíváncsiak, hogy a tagállamok hogyan hajtják végre az uniós jogszabályokat.

Olcsó húsnak sok a koronavírus-fertőzöttje

A döbbenetesen sok koronafertőzött vágóhídi munkásra és az emiatt újra bevezetett karanténra tekintettel a német médiát hetek óta foglalkoztatja az ágazat működési modellje, valamint a vendégmunkások és az átvevő nélkül maradt állattartók helyzete. A súlyos fejlemények nemcsak arra irányították rá a figyelmet, hogy miért pont a vágóhidakon képes ilyen villámgyorsan terjedni a fertőzés, hanem távlatibb dolgokra is. Magyarán, hogy mégis mi folyik ebben az egész ágazatban?