Back to top

Tények, amiket tudnia kell az élelmiszer-veszteségről és az ételhulladékokról

Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) és a Messe Düsseldorf közös kezdeményezése a SAVE FOOD. A cél, az élelmiszer-veszteség és ételhulladék globális csökkentése: az iparosodott országokban kevesebb élelmiszert értékesítsenek, és a fogyasztók tervezzék vásárlásaikat. Főként az élelmiszeripar figyelmét kívánják felhívni az élelmiszer-veszteségre, amely a jövő egyik fő prioritása.
  • A világon évente emberi fogyasztásra előállított élelmiszerek nagyjából egyharmada - körülbelül 1,3 milliárd tonna - elveszik vagy kidobják.
  • Az élelmiszer-veszteség és hulladék nagyjából 680 milliárd dollár az iparosodott országokban és 310 milliárd dollár a fejlődő országokban.
  • Az iparosodott, illetve a fejlődő országok lakossága nagyjából azonos mennyiségű élelmet fogyaszt: 670 millió tonnát, illetve 630 millió tonnát.A legnagyobb élelmiszerpazarlás „elszenvedői” a gyümölcsök és zöldségek, valamint a gyökerek és gumók.
    Magyarországon az egy főre jutó élelmiszer-hulladék mennyisége 68 kilogramm (2016-os adat)
  • A globális élelmiszerveszteség és -hulladék mennyisége évente körülbelül 30% a gabonaféléknél, 40-50% a gyökérnövények, gyümölcsök és zöldségek esetében, 20% az olajos magvak, a hús és a tejtermékek esetében, valamint 35% a halak esetében.
  • A gazdag országok fogyasztói évente csaknem annyi élelmet dobnak a szemétbe (222 millió tonna), mint amennyi a Szaharától délre fekvő Afrika teljes nettó élelmiszer-termelése (230 millió tonna).
  • Az egy év alatt elvesztett vagy kidobott ételmennyiség megegyezik a világ éves gabonatermelésének több mint felével (2,3 milliárd tonna 2009/2010-ben).
  • Míg az egy főre jutó élelmiszerhulladék évente 95–115 kg közötti Európában és Észak-Amerikában, addig a Szaharától délre eső Afrika, Dél- és Délkelet-Ázsia fogyasztói évente csak 6–11 kg-t dobnak ki.
  • Az egy főre jutó emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek előállítása évente körülbelül 900 kg a gazdag országokban, ez majdnem kétszerese a legszegényebb régiókban előállított évi 460 kg-nak.
  • A fejlődő országokban a veszteségek 40% -a betakarítás után és feldolgozáskor jelentkezik, míg az iparosodott országokban az élelmiszerhulladék több mint 40%-a a kiskereskedelemben és a fogyasztóknál keletkezik.
  • A kiskereskedelemben nagy mennyiségű élelmiszert pazarolnak a minőségi előírások miatt, amelyek túlhangsúlyozzák a megjelenést.
  • Az élelmiszer-veszteség és a hulladék az erőforrások – víz, talaj, energia, munkaerő, tőke - jelentős pazarlása is egyben, és szükségtelenül üvegházhatást okozó gázok kibocsátását idézik elő, hozzájárulva a globális felmelegedéshez és a klímaváltozáshoz. 
  • A fejlődő országokban az élelmiszerhulladék és -veszteség elsősorban az élelmiszerlánc korai szakaszában jelentkezik, és a betakarítási technikák, valamint a tárolási és hűtési létesítmények pénzügyi, igazgatási és technikai korlátaira vezethető vissza. Az ellátási lánc megerősítése a mezőgazdasági termelők közvetlen támogatásával és az infrastruktúrába, a szállításba, valamint az élelmiszer- és csomagolóipar bővítésébe történő beruházásokkal elősegíthető az élelmiszerveszteség és -hulladék mennyiségének csökkentése.
  • A közepes és magas jövedelmű országokban az élelmiszereket elsősorban az ellátási lánc későbbi szakaszaiban pazarolják el.
    A fejlődő országok helyzetétől eltérően a fogyasztók magatartása óriási szerepet játszik az iparosodott országokban. Kutatások hozzájáruló tényezőként azonosították az ellátási lánc szereplői közötti koordináció hiányát is. A mezőgazdasági termelők és a vásárlók közti megállapodások segíthetnek a koordináció szintjének növelésében. Ezen túlmenően az ipar, a kiskereskedők és a fogyasztók tudatosságának növelése, valamint az, ha kitalálják, hogyan lehet a jelenleg eldobott élelmiszereket felhasználni, hasznos intézkedések a veszteségek és a hulladék mennyiségének csökkentésére.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szamóca, a bogyósok királynője

A szamóca belföldi termőtermőterülete 2008 - 2015 között 500 hektárról 800 hektárra emelkedett, azonban az utóbbi években folyamatos, évenkénti kismértékű területcsökkenés tapasztalható. Ezekhez a folyamatokhoz jelentősen hozzájárul a munkaerő hiánya és az olcsó, importált termékek által kikényszerített árverseny is.

Más-e a paradicsom íze?

Vajon más-e az éretten leszedett, betakarítását követően a feldolgozá­si láncon végigmenő paradicsom íze, ha a hűtőben tárolják 7 °C-on és ha szobahőmérsékleten, 20 °C-on?

Lassan éledeznek a kisüzemi sörfőzdék

Tíz korsó sörből legalább hetet békeidőben a vendéglátóiparnak értékesítenek a kisüzemi sörfőzdék, amelyek az éttermek, kocsmák bezárásával kieső bevételek 20-30 százalékát webshopos eladásokkal pótolták az elmúlt két hónapban.

Online térben népszerűsíti a tejfogyasztást a Tej Terméktanács

Idén rendhagyó módon, a koronavírus-járvány miatt a digitális térben rendezi meg a Tej Terméktanács hagyományos, tej világnapi, fogyasztást ösztönző programját - közölte a terméktanács az MTI-vel. (Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezete (FAO) június 1-jét jelölte meg a Tej világnapjának.)

A járványhelyzetben is segíti a különleges ellátást igénylő gyermekeket a COOP

Csaknem 90 tonnányi alapélelmiszereket tartalmazó adományt nyújt a Coop Segély Alapítvány és a CO-OP Hungary Zrt. az állami gondozásban nevelkedő 8268 különleges ellátást igénylő gyermekeknek.

Rekordév után újratervezés a SPAR-nál

A kulcsfontosságú beruházásokhoz és a stabil működéshez szükséges létszámhoz ragaszkodik a SPAR, a különadó kigazdálkodása érdekében viszont a teljes működési struktúrában racionalizálja a költségeket – mondta a Világgazdaságnak Heiszler Gabriella ügyvezető igazgató.

Pünkösd előtt többet vásároltunk, mint húsvétkor

Visszatért az élet az áruházakba, egyre jobban megtelnek a kosarak, a pünkösdi hosszú hétvége előtt arányaiban sokkal többet és nagyobb összegekben vásárolt a lakosság, mint a húsvétot megelőző napokban - írta a Magyar Nemzet kedden.

Nincs esély az ASP megállítására

Szakértők szerint az afrikai sertéspestis (AFP) elleni küzdelmet elfedte a koronavírus-járvány elleni harc, ezért arra lehet számítani, hogy ebben az évben még intenzívebben terjed a sertések között a kór. Egyelőre nincs esély a megállítására.

Görögdinnye bárhol, bármikor

A spanyol Peris cég előrecsomagolt, azonnal fogyasztható görögdinnye-szeletekkel lép piacra belföldön is, miután a termék sikerrel vizsgázott Nagy-Britanniában. Most próbálkoznak a hasonló kiszerelésű sárgadinnye bevezetésével is. Ebben a formában könnyen fogyasztható ez a lédús nyári csemege.

Brutális sáskajárással küzd India

Nyugat-Indiában óriási rajokban pusztítanak a sáskák, már közel 40 000 hektár szántóföldi növényt taroltak le. A sivatagi sáskák rajai elérték Jaipur külvárosát, és most Delhi felé tartanak.