Back to top

Tények, amiket tudnia kell az élelmiszer-veszteségről és az ételhulladékokról

Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) és a Messe Düsseldorf közös kezdeményezése a SAVE FOOD. A cél, az élelmiszer-veszteség és ételhulladék globális csökkentése: az iparosodott országokban kevesebb élelmiszert értékesítsenek, és a fogyasztók tervezzék vásárlásaikat. Főként az élelmiszeripar figyelmét kívánják felhívni az élelmiszer-veszteségre, amely a jövő egyik fő prioritása.
  • A világon évente emberi fogyasztásra előállított élelmiszerek nagyjából egyharmada - körülbelül 1,3 milliárd tonna - elveszik vagy kidobják.
  • Az élelmiszer-veszteség és hulladék nagyjából 680 milliárd dollár az iparosodott országokban és 310 milliárd dollár a fejlődő országokban.
  • Az iparosodott, illetve a fejlődő országok lakossága nagyjából azonos mennyiségű élelmet fogyaszt: 670 millió tonnát, illetve 630 millió tonnát.A legnagyobb élelmiszerpazarlás „elszenvedői” a gyümölcsök és zöldségek, valamint a gyökerek és gumók.
    Magyarországon az egy főre jutó élelmiszer-hulladék mennyisége 68 kilogramm (2016-os adat)
  • A globális élelmiszerveszteség és -hulladék mennyisége évente körülbelül 30% a gabonaféléknél, 40-50% a gyökérnövények, gyümölcsök és zöldségek esetében, 20% az olajos magvak, a hús és a tejtermékek esetében, valamint 35% a halak esetében.
  • A gazdag országok fogyasztói évente csaknem annyi élelmet dobnak a szemétbe (222 millió tonna), mint amennyi a Szaharától délre fekvő Afrika teljes nettó élelmiszer-termelése (230 millió tonna).
  • Az egy év alatt elvesztett vagy kidobott ételmennyiség megegyezik a világ éves gabonatermelésének több mint felével (2,3 milliárd tonna 2009/2010-ben).
  • Míg az egy főre jutó élelmiszerhulladék évente 95–115 kg közötti Európában és Észak-Amerikában, addig a Szaharától délre eső Afrika, Dél- és Délkelet-Ázsia fogyasztói évente csak 6–11 kg-t dobnak ki.
  • Az egy főre jutó emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek előállítása évente körülbelül 900 kg a gazdag országokban, ez majdnem kétszerese a legszegényebb régiókban előállított évi 460 kg-nak.
  • A fejlődő országokban a veszteségek 40% -a betakarítás után és feldolgozáskor jelentkezik, míg az iparosodott országokban az élelmiszerhulladék több mint 40%-a a kiskereskedelemben és a fogyasztóknál keletkezik.
  • A kiskereskedelemben nagy mennyiségű élelmiszert pazarolnak a minőségi előírások miatt, amelyek túlhangsúlyozzák a megjelenést.
  • Az élelmiszer-veszteség és a hulladék az erőforrások – víz, talaj, energia, munkaerő, tőke - jelentős pazarlása is egyben, és szükségtelenül üvegházhatást okozó gázok kibocsátását idézik elő, hozzájárulva a globális felmelegedéshez és a klímaváltozáshoz. 
  • A fejlődő országokban az élelmiszerhulladék és -veszteség elsősorban az élelmiszerlánc korai szakaszában jelentkezik, és a betakarítási technikák, valamint a tárolási és hűtési létesítmények pénzügyi, igazgatási és technikai korlátaira vezethető vissza. Az ellátási lánc megerősítése a mezőgazdasági termelők közvetlen támogatásával és az infrastruktúrába, a szállításba, valamint az élelmiszer- és csomagolóipar bővítésébe történő beruházásokkal elősegíthető az élelmiszerveszteség és -hulladék mennyiségének csökkentése.
  • A közepes és magas jövedelmű országokban az élelmiszereket elsősorban az ellátási lánc későbbi szakaszaiban pazarolják el.
    A fejlődő országok helyzetétől eltérően a fogyasztók magatartása óriási szerepet játszik az iparosodott országokban. Kutatások hozzájáruló tényezőként azonosították az ellátási lánc szereplői közötti koordináció hiányát is. A mezőgazdasági termelők és a vásárlók közti megállapodások segíthetnek a koordináció szintjének növelésében. Ezen túlmenően az ipar, a kiskereskedők és a fogyasztók tudatosságának növelése, valamint az, ha kitalálják, hogyan lehet a jelenleg eldobott élelmiszereket felhasználni, hasznos intézkedések a veszteségek és a hulladék mennyiségének csökkentésére.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hamisított mézekkel is neveztek a nemzetközi versenyre

Az idei, Montrealban megrendezett nemzetközi méhészeti kongresszuson, az Apimondia mézversenyén a mézeknek csaknem a felét kizárták. Ennek nem más volt az oka, mint hogy ezek hamisítványok voltak, vagy olyan szermaradványokat tartalmaztak, melyek nem megengedettek.

Csalók élnek vissza a Tesco nevével

Csalók élnek vissza a Tesco nevével, ismeretlenek hamis nyereményjátékot hirdetve próbálnak adatokat megszerezni a vásárlóktól - tájékoztatta az áruházlánc kedden az MTI-t.

Megvédjük a növényvédelmet?

Elméleti számítások szerint a növényvédelem elhagyásával évente akár 400-500 ezer ember is éhenhal hatna. Nem véletlen, hogy sokan aggódva tekintenek az uniónak a kémiai védekezést szinte ellehetetlenítő nyilatkozataira. A radikális rendelkezések helyett inkább az ésszerű, kontrollált növényvédelemre kellene fókuszálni. Ezek a gondolatok is előkerültek az Agrya Tiszadobon tartott tanácskozásán.

Néhány egyetemista rájött, hogyan lehet "műmézet" készíteni méhek nélkül

Az Izraeli Műszaki Egyetem (Technion) diákjai kifejlesztettek egy új technológiát, amellyel méhek közreműködése nélkül készítettek mézhez nagyon hasonló terméket egy genetikailag módosított baktérium felhasználásával.

Több termelő árult a nagybanin, mint tavaly

Eredményes évet zárt a budapesti Nagybani Piac. Az év első kilenc hónapjában mintegy 240 ezer vásárlói, valamint közel 130 ezer termelői belépést regisztráltak.

Európai szinten is meghatározó a hazai lúdtermelés

Hazánkban Szent Márton nap környékére és a karácsonyra összpontosul a lúdhús iránti kereslet, így a lúdágazat szereplői abban bíznak, hogy a következő hetekben kiegyensúlyozottabbá válhat a piac. 2018-ban a feldolgozó-üzemekben közel 22 ezer tonna mennyiségben állítottak elő vágottliba-termékeket.

Elkelt a Cargill maláta-részlege

Az Axereal megveszi a Cargill maláta-leányvállalatát, és a Boortmalthoz csatolja azt – közölte a cég. A Boortmalt, az Axereal leányvállalata ezzel globális szinten piacvezető malátatermelő szereplő lesz.

Tovább bővül a kereskedelem

Idén tizenötödik alkalommal rendezték meg az Európai Kereskedelem Napját, a kereskedelmi szektor legjelentősebb szakmai ünnepét. Az eseményen elhangzott: a kereskedelmi forgalom évek óta folyamatosan nő, és várhatóan az idei év is kiváló eredményekkel zárul majd.

Tíz franciából kilenc - a bio már sokkal több, mint trendi

Mind népszerűbbek a bioélelmiszerek Franciaországban. Forgalmi értékük tavaly felszökött 9,7 milliárd euróra, mindössze egy év alatt 1,4 milliárd euróval többet költöttek a francia fogyasztók bioélelmiszerekre.

A kókuszvíz az új csapvíz?

Az utóbbi években a kókuszvíz népszerűsége jelentősen megnövekedett, nem meglepő, hiszen úgy emlegetik, hogy a „természetes, egészséges" ital. De vajon valóban egészséges, vagy inkább maradjunk csak a jól bevált csapvíznél? Öt szakértő adott választ a kérdésre.