Back to top

Veszélyes fűfaj terjed, jelezze, aki találkozik vele

Új, veszélyes inváziós faj, a homoki prérifű hazai elterjedését vizsgálják az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. Az agresszív növény kiszorítja a hazai fajokat, és a legelő állatok sem fogyasztják.

Magyarország mésztelen és meszes homokterületein már 2017-ben jelezték az Észak-Amerikában őshonos homoki prérifű (Sporobolus cryptandrus) megjelenését, amelyet a nemzetség más fajai nyomán özönfűnek is neveznek. A Magyar Tudományos Akadémia és a Debreceni Egyetem kutatói már akkor valószínűsítették, hogy a faj komoly terjedési és megtelepedési kapacitású.

A növény virága (A), levélhüvelyének szőrkoszorúja (B) és habitusa (C)
Fotó: Aradi Eszter

Az erőteljes csomókat képző, sekély gyökérzetű évelőn, a levélhüvely peremén sűrű és elálló fehéres szőrkoszorú található. Virágai ritkán bomlanak ki teljesen. Apró, alig egy milliméteres, könnyen terjedő magjai nagy valószínűséggel tartós magbankot is képeznek.

A homoki prérifű jól tűri a taposást és a szárazságot is. A nemzetség más fajainál az allelopátia jelenségét igazolták – azaz

olyan anyagokat juttatnak a környezetükbe, amelyek más fajok megtelepedését és növekedését gátolják.

A homoki prérifüvet 2017 óta számos helyen találták meg a kiskunsági homokterületeken, valamint Debrecen belterületén, fajszegény leromlott gyepekben. Gyakorlatilag egynemű, más növényfajt alig tartalmazó összefüggő foltokat, néhol többhektáros állományokat képez.

Kiterjedt egynemű állomány a Kiskunságban
Fotó: Dr. Tölgyesi Csaba

A tapasztalatok alapján a legelő állatok nem vagy alig fogyasztják, ami segíti a terjedését. Mivel kifejezetten a száraz és meleg termőhelyekhez alkalmazkodott, további terjedését a klímamodellek által jelzett szárazodás és hőmérsékletemelkedés is segíti.

A kutatók szívesen veszik a homoki prérifű előfordulására vonatkozó új adatokat,

azok segíthetnek tisztázni terjedése körülményeit, és megalapozhatják a visszaszorítására tett jövőbeli kísérleteket.

Forrás: 
MTA

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Veszélyes kihívás az állatok ijesztgetése

Fiatalok kihívás formájában arra biztatják egymást, hogy házi- és haszonállatokat ijesszenek meg, és erről videó posztban számoljanak be az interneten. Az állattartók a veszélyekre figyelmeztetnek.

Arborétum a panelházak között - növényritkaságok Miskolc közepén

Miskolc idegenforgalmi jelentősége az utóbbi években növekszik, a rengeteg turisztikai beruházásnak köszönhetően egyre kedveltebb belföldi úti cél. A városba érkezők közül azonban csak kevesen tudnak arról, hogy az Avas délkeleti lejtőjén, az Aulich utcában a panelházak ölelésében megbújik egy gyűjteményes kert

Az alkalmazkodás nagymesterei

A magyar erdők sok millió egérnek adnak otthont a Kárpát-medencében. Az óvilágban előforduló 542 egérformából nálunk kilenc honos (köztük patkányok is vannak), az erdei egereknek pedig csak négy faja él hazánkban. Mégis nagy szerepet töltenek be a magyar vadonban, már csak azért is, mert sok ragadozónak biztosítanak táplálékot.

Jobban teljesítenek a gyepek a szén-dioxid megkötésben, mint a fák

A rétek és legelők hatékonyabbak a szén-dioxid megkötésben, mint az erdők. Egy új tanulmányból kiderül, hogy a klímaváltozás, hogyan változtatta meg az eddigi szemléletet.

A legeltetés művészete

A legeltetés a gyepek kezelésének legelterjedtebb módja, és természetvédelmi szempontból is kiemelkedően fontos. Ugyanakkor az állatok legelési szokásai nemcsak fajonként, hanem gyakran fajtánként is eltérőek lehetnek. Az ezzel kapcsolatos tudnivalók alapjait Burinda Tamás, a Hortobágyi Nonprofit Kft. gazdálkodási osztályvezetője összegezte lapunknak.

Gyógynövények a nyári időszakban

Nyáron megannyi vadon termő gyógynövényt gyűjthetünk, melyeket aztán a legkülönfélébb célokra használhatunk fel. Íme néhány példa.

A nyári aratás időszakában különösen fontos az ASP elleni védekezés

A nyári mezőgazdasági munkálatok indulása fokozott körültekintést követel a sertéstartóktól is. A vírus ugyanis akár közvetett érintkezéssel, így a földekről betakarított terményekkel és eszközök közvetítésével is bekerülhet a telepekre.

Akaratlanul épp a parlagfűnek segítettek a kaszálásokkal

A csapadékos nyár eleji időjárás kedvezett a parlagfű tömeges kelésének. Ez a késői gyomosodás sok tekintetben próbára tette a gazdákat, mivel a parlagfű a gyomirtási szezon végén, illetve azt követően kelt tömegesen, ami a szántóföldi kultúrákban jelentősen csökkentette a védekezési lehetőségeket. A közterületeken, ruderáliákon is különös helyzet adódott, mivel épp a korai kaszálások juttatták fényhez a kelő parlagfű-növényeket.

Hazai méhlegelők 14. rész - Idegenhonos fás hordásnövények VI.

Európa nagy részének és így hazánknak is a mindmáig egyik legelterjedtebb parkfája, díszfája a közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum), vagy más nevén a fehér bokrétafa. Napjainkban sok veszélyes károsítója van, melyek - különösen az idősebb példányait - erősen tizedelik. Méhészeti értékét sokan vitatják, kétségbe vonják a magas szaponintartalmú, méhekre mérgezőnek vélt virágpora miatt.

„Rókás tojások” Győrszemeréről

A sokak által már jól ismert „rókás” emblémás tojás előállítója, a Fuchs Agrár Kft. újabb fejlesztésen van túl. A közelmúltban átadott győrszemerei telep tartási technológiája a hagyományos „paraszti-tanyasi” és a korszerű nagyüzemi rendszert ötvözi.