Back to top

Veszélyes fűfaj terjed, jelezze, aki találkozik vele

Új, veszélyes inváziós faj, a homoki prérifű hazai elterjedését vizsgálják az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. Az agresszív növény kiszorítja a hazai fajokat, és a legelő állatok sem fogyasztják.

Magyarország mésztelen és meszes homokterületein már 2017-ben jelezték az Észak-Amerikában őshonos homoki prérifű (Sporobolus cryptandrus) megjelenését, amelyet a nemzetség más fajai nyomán özönfűnek is neveznek. A Magyar Tudományos Akadémia és a Debreceni Egyetem kutatói már akkor valószínűsítették, hogy a faj komoly terjedési és megtelepedési kapacitású.

A növény virága (A), levélhüvelyének szőrkoszorúja (B) és habitusa (C)
Fotó: Aradi Eszter

Az erőteljes csomókat képző, sekély gyökérzetű évelőn, a levélhüvely peremén sűrű és elálló fehéres szőrkoszorú található. Virágai ritkán bomlanak ki teljesen. Apró, alig egy milliméteres, könnyen terjedő magjai nagy valószínűséggel tartós magbankot is képeznek.

A homoki prérifű jól tűri a taposást és a szárazságot is. A nemzetség más fajainál az allelopátia jelenségét igazolták – azaz

olyan anyagokat juttatnak a környezetükbe, amelyek más fajok megtelepedését és növekedését gátolják.

A homoki prérifüvet 2017 óta számos helyen találták meg a kiskunsági homokterületeken, valamint Debrecen belterületén, fajszegény leromlott gyepekben. Gyakorlatilag egynemű, más növényfajt alig tartalmazó összefüggő foltokat, néhol többhektáros állományokat képez.

Kiterjedt egynemű állomány a Kiskunságban
Fotó: Dr. Tölgyesi Csaba

A tapasztalatok alapján a legelő állatok nem vagy alig fogyasztják, ami segíti a terjedését. Mivel kifejezetten a száraz és meleg termőhelyekhez alkalmazkodott, további terjedését a klímamodellek által jelzett szárazodás és hőmérsékletemelkedés is segíti.

A kutatók szívesen veszik a homoki prérifű előfordulására vonatkozó új adatokat,

azok segíthetnek tisztázni terjedése körülményeit, és megalapozhatják a visszaszorítására tett jövőbeli kísérleteket.

Forrás: 
MTA

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csütörtöktől vetítik a mozik a Vad erdő, vad bércek című díjnyertes természetfilmet

Az észak-magyarországi erdőségek változatos növény- és állatvilágát mutatja be Mosonyi Szabolcs operatőr és Bagladi Erika forgatókönyvíró-producer Vad erdők, vad bércek - A fantom nyomában című díjnyertes természetfilmje, amelynek kibővített változata július 2-tól látható a mozikban.

Európa legnagyobb városi kertje napi 1000 kg terménnyel

Párizs közepén végre átadták a 14 ezer négyzetméretesre tervezett városi kert első szakaszát. A „tetőkert” 2022-re nyerheti el végleges méretét, melyben akár 1000 kilogramm zöldséget és gyümölcsöt is betakaríthatnak naponta.

70 millió forinttal támogatja az Agrárminisztérium a zöld civil szervezeteket

Évente mintegy 50 zöld civil szervezet kaphat támogatást az Agrárminisztérium Zöld Forrás pályázata keretében. A segítség célja a természeti értékek védelme, az erőforrások takarékos, hatékony és fenntartható használata, továbbá az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása. Az agrártárca erre a feladatra idén is 70 millió forintot különít el, melyet pályázati úton ítél oda.

Ilyen a legújabb hungarikumunk, a tiszavirágzás

Az egy hónapja a hungarikum rangjára emelt tiszavirágzás évente csak néhány napig észlelhető, ám napjainkban a Földünk természeti kincseit bemutató világhírű sorozatokban is előkelő helye van.

Július 4. és 12. között idén is Muzsikál az erdő a Mátrában

A rendkívüli helyzethez alkalmazkodva szervezik az idei Muzsikál az erdő - Mátrai Művészeti Napok rendezvényeit. A 9 napon kilenc helyszínen, a Mátra lábától Kékestetőig várják a zene és az erdő szerelmeseit. Szeptember 25-27-én pedig Körösök-völgyében folytatódik az immár 17 éve elkezdett rendezvénysorozat.

Drónok segíthetik a túzok védelmét

A mezőgazdaságot egyre nagyobb mértékben jellemző digitális agrártechnológiák a természetvédelem számára is új kapukat nyithatnak meg. Ezt bizonyítja az a projekt is, melynek résztvevői egyebek mellett azt vizsgálták, eredményesen alkalmazhatók-e a drónos távérzékeléses technológiák a túzokfészkek felderítésére is.

Zöldre „betegedett” a Szent Anna-tó

Súlyos természetvédelmi, egyben turisztikai probléma keletkezhet a Szent Anna-tónál - eredője a közel tíz éve megjelenő invazív halfaj, az ezüstkárász túlzott elszaporodása, amelynek megjelenése miatt elszaporodtak az algák is.

Különlegesség az operaházban: szobanövényeknek adtak koncertet

Nem mindennapi koncerttel nyitott ki újra a koronavírus miatt korábban zárva tartó, Barcelonában található El Liceu operaház hétfőn: a megszokott közönség helyett több mint kétezer cserepes növény foglalt helyet a nézőtéren.

Menedék – folyók és erdők ölelésében

Bartók Béla 1906-ban járt gyűjtőúton Békés megyében, többek között Dobozon is. Akkor jegyezte le a Ha bemegyek a dobozi csárdába… kezdetű népdalt, és még sok másikat is. A folyók és a tölgyesek védelmében csaknem ezer esztendeje őrzi ez a település a kultúránkat, épített és természeti értékeinket.

Alternatív zöldülést választanak a hazai cégek

Sorra mondják vissza a vállalati zöld projekteket, mégis csökken az ökológia lábnyom. Zöldítés helyett a drasztikus hatékonyságnövelést célzó beruházásokra fókuszálnak a kkv-k.