Back to top

1885 óta őrzi múltját és hagyományait a szakiskola

Az ország egyik legrégebbi erdészképző intézménye idén kezdte meg 134. tanévét. A Roth Gyula Erdészeti, Faipari, Kertészeti, Környezetvédelmi Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium jogelődje, a m. kir. Erdőőri Szakiskola 1885-ben nyitotta meg kapuit a Temesvár melletti Vadászerdőn. Trianon az iskola életét is megváltoztatta.

Az erdészeti szakiskola éppen 100 éve kényszerült átköltözni Tatára, de csak átmenetileg, mivel 1924-ben áttelepítették Esztergomba. A város több mint 25 évig adott otthont az iskolának – ezalatt sok változás történt a képzésben, az iskola megnevezésében és szervezetében is –, majd 1950-ben átköltözött Sopronba, ahol már erdészeti technikumként kezdte meg a tanévet.

Hoczek László igazgató több mint 30 éve az iskola oktatója
Hoczek László igazgató több mint 30 éve az iskola oktatója
Az iskola fenntartója 1950-től 1974-ig a szaktárca volt, és alapvetően erdészeti technikusokat képeztek, technikumi, illetve szakközépiskolai keretek között.

Az erdészképzés mellett 1974-ben megkezdték az oktatást a vadgazdasági technikusi szakon, az iskola pedig megyei fenntartásba került át, és ott is maradt 1979-ig. Időközben 1964-ben vette fel Roth Gyula nevét.

Az iskolát 2000-ben a Nyugat-Magyarországi Egyetem megalakulásakor az egyetemhez kapcsolták gyakorlóiskolaként. 2015-ben a gyakorlóiskolai státusz megszűnt, és az iskola visszakerült az agrártárcához, és azóta az Agrárminisztérium Agrárszakképző Iskolák Hálózatának (ASZIH) tagja. 2016-ban az iskolához csatolták a soproni „Lippait”, így ma a patinás kertészképző az iskola keretein belül működik, Lippai Kertészeti Felnőttképzési és Gyakorlati Telephely néven.

Az intézmény viharos történetéről, jelenlegi képzéseiről és terveiről Hoczek László igazgatóval beszélgettünk, aki több mint 30 éve az iskola oktatója, és ötödik éve az első számú vezetője.

Az iskola alapvetően mindig erdészképző intézmény volt: 1885-től 1984-ig, közel 100 évig csak erdész-vadász képzést folytatott. 1979-ben indult el az elsődleges faipari – a rönktől az alapanyagig terjedő – szakképzés, a másodlagos, amire később „épült rá” az épületasztalos képzés.

A szakgimnáziumi oktatásban (4+1 illetve 2 év) jelenleg erdésztechnikus, faipari technikus, környezetvédelmi technikus szakképesítést és végzettséget lehet szerezni az iskolában.

A szakközépiskolai képzésben (3 év) szőlész-borász, kertész, dísznövénykertész, virágkötő és virágkereskedő szakokon lehetne szakmunkás-bizonyítványt szerezni, de annak ellenére, hogy ilyen szakemberekre volna igény, évek óta nincs elég jelentkező rájuk a nappali iskolai képzés keretében. Ezért az iskola megpróbálja a felnőttképzés keretében oktatni ezeket a szakokat, mert rövidebb képzési idővel nagyobb igény mutatkozik irántuk.

Felnőttképzés keretében csak náluk lehet esti tagozaton erdésztechnikus végzettséget szerezni, és bőven van rá jelentkező: érdekes módon egyetemet végzett hallgatójuk-diákjuk is van.

Tanfolyami oktatásban növényvédelmi technikusokat is képeznek. A közelmúltban adták be a kérelmet felnőtt­oktatásra, mivel esti képzésként volna igény virágkötő és virágkereskedő vagy szőlész-borász szakmunkásképzésekre is.

Az iskolának 470 tanulója van, akik közül csak nagyjából 50 lány, ami mutatja, hogy itt inkább „fiús szakmák”-at oktatnak. A lemorzsolódás 1 százalék alatti – igaz, a felvételi követelmények magasak. Az erdészképzésre például 4,3 alatti általános iskolai eredménnyel nem lehet bekerülni.

Az iskola erős és elismert gyakorlati oktatása a szaktantermeken kívül négy helyszínen zajlik: a már említett lippai telephelyen, a fűrészcsarnokban, az iskola közvetlen közelében lévő faipari tanműhelyben és a tanerdőben.

A Lippai tankertészetében üvegházak­ban, fóliasátrakban és szabadföldön ter­melnek dísznövényt, paprikát, paradicsomot, padlizsánt stb.

Az oktatókat és a dolgozókat megtartották, igény és megfelelő számú jelentkező esetén szakmunkásképzéseket indítanak. Az iskola szaporítóanyagot állít elő a saját erdejébe tölgymakkból és feketedióból, sőt eladásra is termelnek.

Az osztrák LeEco vállalat gesztorságával bükkcsemetét is előállítanak, a magot és a technológiát a cég adja, az iskola a kiültetésig neveli a fákat. A vállalkozás jól jövedelmez, a diákok pedig elsajátíthatják az egyedi technológiát. A telephelyen működik a környezetvédelmi laboratórium is.

A városban található fűrészcsarnokot a soproni Tanulmányi Erdőgazdaságtól (TAEG) bérlik, itt és az iskola tanműhelyében zajlanak a faipari gyakorlatok. A fűrészcsarnok modern, lézervezérlésű gépeit Viasz-Kádi Tibor faipari mérnök, mérnöktanár mutatta be. Az elsődleges faipari műveleteket – a rönk beérkezésétől a készáru, deszka stb. raktározásáig – itt tanulják meg a diákok. Ide már a „képzettebb” 10. osztályos tanulók jönnek.

Böde Dániel az uzsai erdészetnél szeretne dolgozni végzés után
Böde Dániel az uzsai erdészetnél szeretne dolgozni végzés után
Az iskola faipari tanműhelye egy bérelt épületben szolgálja a „másodlagos” faipari képzést. Ajtókat, ablakokat, kisbútorokat készítenek modern gépeken.

A faipari technikusok az épület- vagy a bútorasztalos szakmában is dolgozhatnak, és tervezési jogosultságot is kapnak.

A tanüzemben asztalosműhely, gépészeti és gépelemműhely, valamint kézi műhely (gyalupadokkal, kézi szerszámokkal) is van és külön műhely van a versenyfelkészítésre. Az iskolában és a kollégiumban mindent, ami fa – az ablakoktól-ajtóktól a szekrényekig és az ülőbútorokig – a tanulók készítenek és javítanak. A faipari műhelyekben végzett munkákhoz a tanerdő szolgáltat alapanyagot. A TAEG vagyonkezelésében levő, mintegy 600 hektáros tanerdő képzési és oktatóközpontjában ottjártunkkor éppen versenyre készültek.

A tanerdőn az iskolai gyakorlat a duális képzés speciális formájában zajlik, a TAEG-gel együttműködésben. Naposi szolgálatban egy hétig évfolyamonként hat tanuló a TAEG-nél dolgozik: két fő a tanerdőben, kettő a TAEG hegyvidéki erdészeténél, kettő pedig a csemetekertben.

A 10. évfolyamos erdésztechnikus tanulók az egy hónapos, összefüggő nyári gyakorlatot is itt teljesítik, a 11. évfolyam tagjai a végzést követő nyáron, a lakóhelyük közelében teljesítik valamelyik erdőgazdasági zrt.-nél az egy hónapos üzemi gyakorlatot.

Az iskola valamennyi általa oktatott szakmában részt vesz hazai és nemzetközi versenyeken, és mindig a legjobbak között szerepelnek. A „faiparosok” az úgynevezett „skills” versenyeken rendszeresen döntőbe jutnak: 2019-ben Fekete Martin képviselte Magyarországot a WorldSkills világversenyen. A környezetvédelmi OSZTV országos döntőjét 2019-ben az iskola rendezte, és egyik tanulójuk II. helyezett lett. Az ugyancsak idén, Villányban rendezett szőlész-borász SZKTV IV. és V. helyezettje szintén soproni diák volt, míg, az erdészversenyek közül az OMVK által szervezett Ifjúsági Vadászvetélkedőn az iskola csapata első lett. Egyéniben 2018-ban a második helyet szerezték meg, 2019 szeptember 26-án pedig az iskola csapatban és egyéniben is első helyen végzett.

A Dr. Szepesi László erdészgépész versenyt is az iskola csapata nyerte az idén, így ők utazhatnak Svédországba az erdész-Eb-re. Az erdész OSZTV-n a 15 versenyző közül kilenc az iskola tanulója volt.

Az ÁSZÉV erdészversenyen egyéniben országos II. és III. helyezést, a faiparosok országos III. helyezést szereztek. A kiemelkedően sikeres szereplés a versenyeken az igazgató szerint annak köszönhető, hogy sok korszerű ismeretet szereznek a tanulóik. Ebben az egyetem segítsége is sokat számít, és hogy van „merítés” a munkavállalók köréből.

Motorfűrész-kezelési gyakorlaton
Motorfűrész-kezelési gyakorlaton

Az oktatás-nevelés terén az iskola és a kollégium szorosan együttműködik. A szakmai felkészítés mellett mind az iskolában, mind a kollégiumban céltudatos nevelőmunka zajlik. Az iskola tanulóinak többsége a Dunántúlról érkezik, elsősorban Fejér, Veszprém, Vas, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-­Sopron megyéből. A beiskolázás érdekében nyílt napokat tartanak – egyre interaktívabb formában –, a „Szakmák Délelőttje” keretében általános iskolai 7. osztályosokat hívnak meg kertészeti, erdészeti foglalkozássorozatra. A magasabb évfolyamokba járó diákok visszamennek egykori általános iskolájukba, hogy meséljenek az iskoláról, a diákéletről, szakmájuk szépségeiről. A kiállításokon való részvétel – pl. az évente, Sopronban megrendezett INNOLIGNUM erdészeti és faipari szakvásár szintén a beiskolázást célozza az oktatott szakmák megismertetésével, megkedveltetésével.

Az iskola 2012 óta örökös ökoiskola. Szlovák, romániai (erdélyi), szerb (belgrádi) és osztrák (Bruck an de Mur) erdészeti iskolákkal állnak testvériskolai kapcsolatba.

Az iskola első számú terve a Lippai-n folyó kertész-, virágkötő- és szőlész-borász-­képzés presztízsének helyreállítása: az általános iskolai osztályfőnökök és főleg a szülők meggyőzése, hogy ezekre a szakmákra – amelyekben ma már korszerű berendezésekkel, gépekkel, géprendszerekkel dolgozthatnak – van kereslet.

Az iskola iránt érdeklődők a képzésekről és a legfrissebb eseményekről az iskola honlapján (www.rothszki.hu) tájékozódhatnak. Kérdéseket az iskola e-mail címén (rothszki@rothszki.hu), levélcímén (9401 Sopron, Pf. 26) vagy akár személyesen (Sopron, Szent György utca 9.) lehet feltenni, esetleg telefonon a (99) 506-470-es számon.

Az erdészeti szakképzésben a modern technológiák és fejlett informatikai rendszerek (erdészeti szakirányítási rendszer) felé nyitna az iskola, a faipari képzésben pedig a többcélú fakitermelő gépek („fakombájnok”) pilot programját tervezik elindítani, több vállalkozással együttműködve. Az oktatásba kívánják beépíteni az intenzív csemeteter­mesztés ismereteit és technológiáját, a hazai és külföldi eljárásokkal.

Távlati tervük egy tudásközpont, egy ágazati képzési központ létrehozása Sop­ronban.

Az iskola megbecsüli múltját és őrzi hagyományait. Az Erdész és Faiparos Diákok Baráti Köre követi a végzettek pályáját. Mindez erősíti az iskolához és a szakmához való kötődést, és tartást ad a tanulóknak.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/42 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyuricza Csaba: rendkívül szétaprózódott a magyar agrár–felsőoktatás

A magyar agrár–felsőoktatás a képzési helyek, a képzések szintjei és a szakok számát illetően is rendkívül szétaprózódott – mondta Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója szerdán az M1 aktuális csatornán.

Állattartó telepek fejlesztése - Látnak jövőt a fiatalok az agráriumban?

Szadai Gabriella 16 évesen még nem agrárpályára készült. Bár a szülei, nagy- és dédszülei is Bugyin éltek és a mezőgazdaságban dolgoztak, ám saját jövőjét nem ezen a településen és nem állattartóként képzelte el. Ám huszonévesen döntenie kellett, hogy átveszi-e a hirtelen megbetegedett édesapjától a több száz birkából, legelőkből és szántóföldekből álló gazdaságot.

Mezőgazdaságunk és Trianon

A történeti Magyarország 100 évvel ezelőtti felbomlása túlmutat a közismert számadatokon. A Kárpát-medence évszázadok során folyamatosan fejlődő, egyre összetettebb és hatékonyabban működő gazdasági és társadalomszerkezete széthullott, ami nemcsak mennyiségi, de minőségi veszteségként is nagyon súlyos terhet rótt a trianoni Magyarországra.

Idénymunkásonként 880 euróba kerültek a járvány miatti intézkedések

Mintegy 500 euróval növelte meg az egy idénymunkásra jutó költséget, hogy nem lehetett tömegesen elszállásolni a dolgozókat, a charterjáratos utaztatásuk fejenként több mint 200 euróba került, higiéniára és védőfelszerelésekre pedig újabb több mint 100 eurót költöttek pluszban a gazdák – derült ki a délnémet spárga- és szamócatermesztők szövetsége által nemrég elvégzett felmérésből.

Minden fa számít – ingyen kaphatnak fákat a kisebb települések

Kecskeméten, a KEFAG Zrt. Juniperus Parkerdészetében hirdette meg a Településfásítási Programot Nagy István agrárminiszter. A 10 ezer főnél kisebb települések összesen 12 ezer fát igényelhetnek térítésmentesen június 15-től. A cél elsősorban a közterületek, iskola- és óvodaudvarok, oktatási és önkormányzati intézmények területének a fásítása.

Történelmi pillanatok Mezőhegyesen

A Mezőhegyesi Kozma Ferenc Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium történetében kétségtelenül rendhagyó évnek számít az idei. Alighogy életbe lépett az intézményben a koronavírus-járvány terjedése ellen bevezetett digitális tanrend, egy régóta várt, az intézmény főépületét teljesen megújító beruházás munkálatai is elkezdődtek.

Lehet más eper pirosabb a magyar epernél, de ízesebb biztos nem

Pünkösdi földieper piacot szervezett a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat május 30-án, a Duna-korzón. A szervezet által működtetett termeloikosar.hu weboldalon regisztrált termelők gyümölcs, szörp és lekvár formájában hozták el árujukat, ezzel ösztönözve a fogyasztókat, hogy keressék a közvetlen termelőktől származó friss és biztonságos hazai termékeket.

Jaj a zengőlegyeknek!

A szürke légykapó egész Európában fészkelő madár, hazánkban is széltében elterjedt, bár állománya az utóbbi évtizedekben megfogyott, jelenleg a becslések szerint Magyarországon nagyságrendileg 50 ezer pár költ. Korábban például rendszeresen láttam a badacsonyi vasút­állomásnál, Budapesten a Múzeumkertben, ahol frissen kirepült fiatalokat is megfigyeltem.

Irány a Heves–Borsodi-dombság

„Mátra alján, Bükknek szélén lakik az én öreg néném” – jellemezhetnénk Fazekas Anna verses meséje nyomán az Óbükk néven is ismert területet, mely ugyan nevében dombság, mégis inkább hegyvidék jellemzi. Erre utal a Vajdavár-hegy elnevezés is.

Számos programot és élményt kínálnak az ökoturisztikai bemutatóhelyek a pünkösdi hétvégén

A járvány miatt bevezetett korlátozások enyhítésével ismét megnyithat az ökoturisztikai bemutatóhelyek zöme, így a pünkösdi hosszú hétvégén már kifejezetten változatos programkínálatból választhatnak azok, akik tíz nemzeti parkunk valamelyikét vennék célba az ünnep idején.