Back to top

A harminc napos hajóutat is képes túlélni

Az Amerikai Egyesült Államokban végzett legújabb kutatásokkal azt próbálták kideríteni, hogy az ASP vírus a növényi takarmány-összetevőkben képes-e fertőzőképesen fennmaradni egy hosszabb – akár harminc napos – óceánt átszelő hajóutat követően is.

A tanulmány azt vizsgálta, mekkora a kockázata annak, hogy az Amerikai Egyesült Államokba importált takarmánnyal kerüljön be a betegség.

A sertésvírusok takarmányon keresztüli terjedését 2013-tól kutatják, ám az, hogy az ASP vírus terjedésében a növényi alapú takarmányok is szerepet játszhatnak, ez év elejéig nem volt ismert.

Azóta már sajnos, a „gyakorlatban” is végigkísérhettük, milyen gyorsan képes akár több ezer kilométerrel távolabbi szigetekre is eljutni vélhetően több esetben is a takarmánnyal, hiszen már Kelet-Timor is fertőzött országnak számít.

Mint ismert, a vírusok nagyon érzékenyek a környezeti hatásokra. A kutatók a kísérleteik során a hajóút alatt előforduló körülményeket szimulálták, és azt tapasztalták, hogy az ASP vírusok száma a takarmányokban a hőmérséklettől, a páratartalomtól stb. függően – nagyjából két hét alatt az eredeti szám felére csökkent. Ez azt jelenti, hogy még egy közel egy hónapig tartó hajóút után is számolni kell a fertőzés veszélyével a szállított takarmánynál. Mint a cikket publikáló dr. Niederwerder megállapította: „Az ASP vírus gyorsan terjedő és kialakuló, határokon átnyúló állatbetegség, amely világszerte veszélyezteti a sertéshústermelését."

Az Egyesült Államokba történő behurcolásának veszélye megdöbbentően nagy.

Jelentős erőfeszítéseket kell tenni ennek megakadályozására, amihez a kutatás új adatokat és fontos mennyiségi információkat tartalmaz, amelyeket be lehet építeni a különböző védekezési modellekbe. A kutatást a takarmánytermeléssel, tárolással foglalkozó szakemberek figyelmébe is ajánlotta.

A vizsgálatról az Emerging Infectious Diseases folyóiratban számoltak be.

Forrás: 
pigprogress.net

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az eső megint késett Mezőhegyesen

Az idén minden eddiginél kevesebb és rosszabb őszibúza-termést takarítottak be Mezőhegyesen, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. tábláiról. A szakemberek számos módon igyekeznek elkerülni egy újabb rossz évet, de a természet idén is a „mezőgazdaság-ellenes” arcát mutatja. A vetések már háromhetes késésben vannak.

Tejtermelés: hódít a precízió és a digitalizáció

November 20-án a Holstein Genetika Kft. a Nyakas Farmmal közös rendezvényt tartott a tejtermelésről Hajdúnánáson. A közel 5 órás programra négy világszerte számon tartott szakembert hívtak meg, akik a maguk nemében a gyakorlati hozzáértés csimboraszóját jelenti.

104-ből 100 sertés fennakadt a Nébih rostáján

Egy Tolna megyei állatvásáron tartottak helyszíni ellenőrzést múlt hétvégén a Nébih szakemberei, melynek során a vásárra szállított, eladásra szánt sertések állategészségügyi státuszát és kötelező kísérődokumentumait vizsgálták. Az ellenőrzött 104 állatból 100 példány jelöletlen volt, amely már önmagában is sérti a jogszabályi előírásokat. Emellett azonban egyéb hiányosságok is előfordultak.

Számos tévhit övezi a húsmarhatenyésztést és a marhahúsfogyasztást

Tévhit, hogy 15 ezer liter vízre van szükség egy kilogramm marhahús előállításához, és az sem bizonyítható minden kétséget kizáróan, hogy a vöröshúsfogyasztás növeli a rákos betegségek kialakulásának kockázatát. Mi több, a hús az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, ezért fogyasztása egyértelműen indokolt.

Dögöljön meg a szomszéd … is? Miért nem szövetkezünk?

Lengyelországban, Németországban vagy Hollandiában járva ámulatba ejti az embert, hogy a gazdák mennyire nyitottak az együttműködésre, a szövetkezésre. Nálunk valamiért ez nagyon nehezen megy. Miért? – tettük fel a kérdést Szabó G. Gábornak, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Központja főmunkatársának.

Olyan kevés gyümölcsöt eszünk, hogy a nemzetgazdaság és az egészségünk is megsínyli

Megalapozó kutatásokat folytattak a zöldségek és gyümölcsök földrajzi eredetének megállapítására a beltartalmuk, illetve a mikrobionjuk alapján, kíméletes minőségellenőrző mérések kifejlesztésére, a fogyasztói értékítélet pontosítására. Mindezekről és további eredményekről számoltak be a SZIE Élelmiszertudományi Karán, a november végén záruló, 390 millió forintos fejlesztést lehetővé tevő VEKOP pályázat zárókonferenciáján.

Hordozható környezetfigyelő bőrönd

Az eszköz lehetővé teszi a tartási körülmények, illetve az istállók levegőjének pontos, rövid- vagy hosszú távú nyomon követését.

Védtelenek vagyunk? - Véget ért a szezon, de van mit elemezni

Véget ért a növényvédelmi szezon, de nem múlt el nyomtalanul: amelyik károsítókból sok volt az idén, arra a következő évben is bizton számíthatunk, pláne, ha szinte semmilyen hatékony növényvédő szer nincs a kezünkben a megfékezésükre. A talajlakó kártevőkkel sajnos ez a helyzet, mégsem vagyunk azonban teljesen védtelenek.

Legyőzi az akadályokat

Pár hónappal ezelőtt, közös érdeklődési körünk kapcsán, néhány fotón figyeltem fel a „féllábú srácra”, Keresztes Zsoltra, majd a Spartan Race idei első Beast futamának egy rövid szakaszán együtt haladtunk az eplényi akadálypályán. Akkor ott könnyedén sikerült neki olyan akadály is, amelyen a versenytársammal elbuktunk.

Csökkenő hazai pálinkafogyasztás

Januártól a népegészségügyi termékadó – a neta - is utólérte a pálinkát, a szőlő- és borágazatban ugyancsak komoly változásoknak lehettünk tanui. Ezeket a területeket járta körbe a közelmúltban a Parlament Mezőgazdasági bizottság Szőlő-, bor-, pálinka albizottsága.