Az Amerikai Egyesült Államokban végzett legújabb kutatásokkal azt próbálták kideríteni, hogy az ASP vírus a növényi takarmány-összetevőkben képes-e fertőzőképesen fennmaradni egy hosszabb – akár harminc napos – óceánt átszelő hajóutat követően is.
A tanulmány azt vizsgálta, mekkora a kockázata annak, hogy az Amerikai Egyesült Államokba importált takarmánnyal kerüljön be a betegség.
A sertésvírusok takarmányon keresztüli terjedését 2013-tól kutatják, ám az, hogy az ASP vírus terjedésében a növényi alapú takarmányok is szerepet játszhatnak, ez év elejéig nem volt ismert.
Azóta már sajnos, a „gyakorlatban” is végigkísérhettük, milyen gyorsan képes akár több ezer kilométerrel távolabbi szigetekre is eljutni vélhetően több esetben is a takarmánnyal, hiszen már Kelet-Timor is fertőzött országnak számít.
Mint ismert, a vírusok nagyon érzékenyek a környezeti hatásokra. A kutatók a kísérleteik során a hajóút alatt előforduló körülményeket szimulálták, és azt tapasztalták, hogy
az ASP vírusok száma a takarmányokban a hőmérséklettől, a páratartalomtól stb. függően – nagyjából két hét alatt az eredeti szám felére csökkent. Ez azt jelenti, hogy még egy közel egy hónapig tartó hajóút után is számolni kell a fertőzés veszélyével a szállított takarmánynál. Mint a cikket publikáló dr. Niederwerder megállapította: „Az ASP vírus gyorsan terjedő és kialakuló, határokon átnyúló állatbetegség, amely világszerte veszélyezteti a sertéshústermelését."
Az Egyesült Államokba történő behurcolásának veszélye megdöbbentően nagy.
Jelentős erőfeszítéseket kell tenni ennek megakadályozására, amihez a kutatás új adatokat és fontos mennyiségi információkat tartalmaz, amelyeket be lehet építeni a különböző védekezési modellekbe. A kutatást a takarmánytermeléssel, tárolással foglalkozó szakemberek figyelmébe is ajánlotta.
A vizsgálatról az Emerging Infectious Diseases folyóiratban számoltak be.