Back to top

A harminc napos hajóutat is képes túlélni

Az Amerikai Egyesült Államokban végzett legújabb kutatásokkal azt próbálták kideríteni, hogy az ASP vírus a növényi takarmány-összetevőkben képes-e fertőzőképesen fennmaradni egy hosszabb – akár harminc napos – óceánt átszelő hajóutat követően is.

A tanulmány azt vizsgálta, mekkora a kockázata annak, hogy az Amerikai Egyesült Államokba importált takarmánnyal kerüljön be a betegség.

A sertésvírusok takarmányon keresztüli terjedését 2013-tól kutatják, ám az, hogy az ASP vírus terjedésében a növényi alapú takarmányok is szerepet játszhatnak, ez év elejéig nem volt ismert.

Azóta már sajnos, a „gyakorlatban” is végigkísérhettük, milyen gyorsan képes akár több ezer kilométerrel távolabbi szigetekre is eljutni vélhetően több esetben is a takarmánnyal, hiszen már Kelet-Timor is fertőzött országnak számít.

Mint ismert, a vírusok nagyon érzékenyek a környezeti hatásokra. A kutatók a kísérleteik során a hajóút alatt előforduló körülményeket szimulálták, és azt tapasztalták, hogy az ASP vírusok száma a takarmányokban a hőmérséklettől, a páratartalomtól stb. függően – nagyjából két hét alatt az eredeti szám felére csökkent. Ez azt jelenti, hogy még egy közel egy hónapig tartó hajóút után is számolni kell a fertőzés veszélyével a szállított takarmánynál. Mint a cikket publikáló dr. Niederwerder megállapította: „Az ASP vírus gyorsan terjedő és kialakuló, határokon átnyúló állatbetegség, amely világszerte veszélyezteti a sertéshústermelését."

Az Egyesült Államokba történő behurcolásának veszélye megdöbbentően nagy.

Jelentős erőfeszítéseket kell tenni ennek megakadályozására, amihez a kutatás új adatokat és fontos mennyiségi információkat tartalmaz, amelyeket be lehet építeni a különböző védekezési modellekbe. A kutatást a takarmánytermeléssel, tárolással foglalkozó szakemberek figyelmébe is ajánlotta.

A vizsgálatról az Emerging Infectious Diseases folyóiratban számoltak be.

Forrás: 
pigprogress.net

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az ellés öröme és bánata - kecsketartás

Városiként költöztünk pár éve faluba, az első pillanattól kezdve az önellátás szándékával, állatokat tartva, növényeket nevelve. A Kistermelők Lapja júniusi számában kecsketartókká válásunk históriájáról meséltem, és az igyekezetünkről, hogy gidákkal gyarapodjon az állományunk. Több hónapnyi kudarc után, egy új baktól, Mihálytól vártuk a sikert…

Újabb találmány COVID-járvány idején, a kenyérautomata

A biztonságos vásárlás jegyében kenyérautomatákat állított fel egy lengyel pékség.

E. coli - töltsük tele a szarvasmarhák itatóját!

A Cornell Egyetemen olyan kutatásokat végeznek, hogy meg lehet-e pontosan határozni azokat a területeket, ahonnan az E. coli fertőzések elterjedhetnek a szarvasmarhák között.

Japán takarmányrecept, melytől a sertések egészségesek, jó ízűek

Ízletesebb a húsa azoknak a sertéseknek, amelyeket a japán sócsú (shochu) égetett szesz lepárlása után hátramaradt árpamaradékkal takarmányoztak.

Mérsékelt piaci ármozgások

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Kutyája van? Fontos figyelmeztetés érkezett

Az erőkifejtés vagy testmozgás, amely lehet akár a gazdival közös séta, játék vagy futás is, a felelős a potenciálisan halálos kimenetelű hőguta kialakulásáért a kutyáknál az esetek 74 százalékában - derült ki a témában készített eddigi legnagyobb tanulmányból.

KSH: nem változott a kiskereskedelmi üzletek forgalma júniusban

A kiskereskedelmi üzletek júniusban már járványügyi korlátozások nélkül lehettek nyitva az egész országban, így forgalmuk volumene a nyers adat szerint 0,8 százalékkal bővült, naptárhatástól megtisztítva lényegében nem változott az előző év azonos időszakihoz képest - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.

Erősödő európai bárányárak

A bárányárak tovább emelkedtek az elmúlt héten, ezzel az EU átlagértékei most a 2018 májusa óta rögzített legmagasabb árszintet érték el.

Megkérdeztük a méhészt: Hogyan gyéríti az atkát nyáron?

Itt a nyár, véget érnek a pörgetések, amikor is az atkagyérítés és -írtás valamilyen formáját el kell végezni ahhoz, hogy a méhek a beteleléskor a lehető legkevesebb atkaszúrást kapják. Az atkagyérítés fontosságának megértése és az egész évet átfogó gyérítési stratégia kulcsfontosságú a méhek életben tartásához és a méhészkedés sikeréhez. Erről kérdeztük a méhészeket.

Kitart a vírushatás a tojáspiacon

Számottevően emelkedett az étkezési tojás csomagolóhelyi ára az idei év első 28 hetében: az egy évvel ezelőtti állapothoz képest az M+L méretkategóriában 12,5 százalékos a drágulás. Ez 27,1 forintos darabonkénti ár – írja jelentésében a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet.