Back to top

Minden kilencedik ember éhezik a világon

A FAO október 16-án tartja az Élelmezési Világnapot. Ezen a napon világszerte, mintegy 150 országban különböző rendezvényekkel hívják fel a figyelmet az éhezésre, az élelmezésbiztonságra, és arra, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű, egészséges táplálék is fontos. Az éhezésről folytatott nemzetközi diskurzus egyre inkább a táplálkozás és az élelmiszer­ellátó rendszerek átalakításáról szól.

Éhezés és étkezés
Éhezés és étkezés
Fotó: FAO
A világnap alkalmából az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) kiadott egy tájékoztató-füzetet, amelyből kiderül, hogy bár az éhezés elleni harc több évtizeden keresztül sikeres volt, ismét nőni kezdett az éhezők száma.

A világon több mint 820 millióan éheznek, vagyis majdnem minden kilencedik ember.

A kiadványban arra is felhívják a figyelmet, hogy az élelmezésbiztonság napjainkban már nem csupán a megfelelő mennyiségű táplálékról, hanem a minőségéről is szól. Az egészségtelen táplálkozás vált a megbetegedések és elhalálozások vezető okává. Emiatt fontos, hogy az egészséges és fenntartható étrendet mindenki számára elérhetővé és hozzáférhetővé tegyük. Már csekély mértékű éhezés is – nem beszélve a súlyos állapotról – jelentősen növeli a táplálkozási eredetű problémák valószínűségét. Minden harmadik ember szenved ezek valamilyen formájától, legyen az vitaminhiány, alulnövekedés, elégtelen testsúly, vagy éppen túlsúly és elhízás.

Az egészségtelen táplálkozás jelentősen növeli a nem fertőző betegségek, mint a szívbetegség, diabétesz és a rák egyes fajtái okozta halálesetek kockázatát. Az elhízásból fakadó egészségügyi problémák évi 2 billió dollár közkiadást generálnak.

A változatos táplálkozás kulcsfontosságú az egészség megőrzése szempontjából
A változatos táplálkozás kulcsfontosságú az egészség megőrzése szempontjából
Fotó: FAO/Vyacheslav Oseledko
Az elmúlt évtizedekben a globalizáció, a városiasodás és a jövedelmek emelkedése drámaian megváltoztatta az étkezési szokásokat. A szezonális, főként növényi alapú és rostban gazdag étrend helyét a kalóriadús étrend vette át, ami tele van finomított keményítővel, cukorral, sóval, feldolgozott élelmiszerekkel és hússal. Az emberek kevesebb időt töltenek otthon főzéssel, főleg a városban élők, ehelyett boltokban, gyorséttermekben és utcai vagy elviteles kifőzdékben kapható ételeket fogyasztanak. A világ nagy részén hatalmas kihívás a megfelelően kiegyensúlyozott táplálkozás, különösen az alacsony jövedelműek, a kistermelők vagy valamilyen válság sújtotta családok számára. Egyes emberek pusztán lakóhelyük adottságai miatt nem jutnak friss és tápláló élelemhez. Az élelmiszertermelés, -ellátás és -fogyasztás jelenlegi módja megérett a változásra – hangsúlyozza a FAO. Az élelmiszerellátó rendszerek nagy hozamú haszonnövényekre rendezkedtek be. Táplálkozásra gyakorolt hatásain túl az intenzív növénytermesztés – a klímaváltozással együtt – hozzájárul a biológiai sokféleség eltűnéséhez. Alig kilenc növényfaj adja a teljes növénytermesztés 66 százalékát, pedig történelem során 6 ezernél is többet termesztett az emberiség.

A búza, a kukorica és a rizs biztosítja az emberiség energiabevitelének közel felét. A változatos táplálkozás kulcsfontosságú volna az egészség és a környezet megőrzése szempontjából.

Fotó: FAO/Karen Minasyan
Fél évszázaddal ezelőtt a népességrobbanás miatti aggodalom vezetett a „zöld forradalomhoz”, vagyis a mezőgazdasági termelés és élelmiszerelosztás gyors növekedéséhez, amelynek köszönhetően több milliárd ember menekült meg az éhhaláltól. De ez idővel olyan mezőgazdasági megoldások elterjedéséhez vezetett, amelyek negatív hatással voltak természeti erőforrásainkra (talaj, víz, erdők, levegő, éghajlat).

A nemzetközi diskurzus az éhezés helyett egyre inkább a táplálkozás és az élelmiszerellátó rendszerek átalakításáról szól.

A világ országai 2015-ben elkötelezték magukat 17 fenntartható fejlődési cél (SDG) végrehajtása mellett, hogy leszámoljanak a szegénységgel és az éhezéssel, megóvják a bolygót, és mindenki számára elérhetővé tegyék a jólétet. Az éhezésre vonatkozó kettes számú cél nemcsak annak felszámolását irányozza elő, hanem a tápláló élelmiszerekhez való hozzáférés javítását és a fenntartható mezőgazdasági módszerek terjesztését is. A WHO-val és más ENSZ szervezetekkel együttműködve a FAO gondoskodik a táplálkozásról szóló cselekvési évtized (2016–2025) megvalósításáról. Az ENSZ közgyűlése azért szavazta meg ezt a célt, hogy bátorítsa és támogassa a világ országait az éhezés felszámolásában és a táplálkozás javítását célzó intézkedések meghozatalában.

Brazília, Ecuador és Olaszország voltak az elsők, amelyek erre vonatkozó tervet dolgoztak ki. Mások az egészséges táplálkozást elősegítő szakpolitikai döntések meghozatalát szorgalmazó cselekvési hálózatok élére álltak.

Mindezeknek a megoldásoknak a támogatása érdekében a FAO – képviseletei, partnerei és saját szaktudásának széles hálózatát kihasználva – segítséget nyújt az élelmezési és táplálkozási politikák, stratégiák és programok kidolgozásában, globális és helyi szinten egyaránt.

Az előállítók és a kereskedők is sokat tehetnek
Az előállítók és a kereskedők is sokat tehetnek
Fotó: FAO/Marco Longari
A FAO szerint a kormányok sokféleképpen bekapcsolódhatnak az éhezés felszámolását, a táplálkozás javítását és az élelmiszerellátó rendszerek átalakítását célzó törekvésekbe a táplálkozási problémák kiváltó okainak kezelésével. Ezek közé tartozik a változatos és tápanyagban gazdag ételek elérhetőségének javítása a helyi táplálkozási ajánlások és szabványok frissítésével és megvalósításával, a táplálkozási szempontokat is figyelembe vevő szakpolitika és programok kidolgozása, valamint az ezeket támogató törvényi keretek erősítése. Fontos a szektorok együttműködése az élelmezési és az agrárpolitika javítása érdekében. Ehhez hozzájárulhatnak az iskolaétkeztetési programok, a rászorulóknak juttatott élelmiszersegélyek, az élelmiszermarketing és -címkézés szabályozása, illetve a szabványok.

A fogyasztókat is segíteni kell a lehető legjobb döntések meghozatalában, amit a tömegmédiában, a közösségekben, az oktatási intézményekben végrehajtott figyelemfelhívó kampányokkal és élelmiszercímkékkel lehet elérni.

Az élelmiszertermelésben is megoldásokat kell keresni a helytelen és egyoldalú táplálkozás visszaszorítására, azonkívül az alapvető termények esetében a táplálkozási aspektusra és a sokféleségre kell helyezni a hangsúlyt a minél nagyobb hozamok elérése helyett. A FAO szerint nyomon kell követni és növelni a mezőgazdaság biodiverzitását.

Nemcsak a kormányoknak, hanem a magánszektornak is hatalmas a befolyása az elérhető és az egészséges étrendre, valamint az élelmiszerellátó rendszerekre. Az élelmiszer­előállító és -kereskedő cégeknek számtalan lehetősége van az ételek és italok minőségének, a rajtuk található információknak és értékesítésük javítására. A FAO e téren négy dolgot emel ki: egyrészt az élelmiszerek elérhetőségét és változatosságát, illetve minél jobb minőség biztosítását a zsírok, a transzzsírok, a hozzáadott só és cukor mennyiségének csökkentésével. Másodszor, kerülni kell a magas zsír-, cukor- és sótartalmú élelmiszerek reklámozását és promócióját, különösen a gyermekek és fiatalok körében. Harmadrészt fontos a vásárló számára releváns információk könnyen érthető formában való feltüntetése a csomagoláson, kerülve az olyan kifejezéseket, amelyek félrevezethetik a fogyasztókat a termék táp­értékével kapcsolatban. Negyedrészt pedig fontos, hogy a táplálkozás és az élelmiszerbiztonság javítása az élelmiszerlánc elsődleges prioritása legyen.

Érdemes figyelni a minél nagyobb fajtagazdagságra
Érdemes figyelni a minél nagyobb fajtagazdagságra

„Táplálékunkat a mezőgazdaságban, halászatban és erdőgazdálkodásban dolgozó nőknek és férfiaknak köszönhetjük. Ők felelősek természeti erőforrásainkért is, és befolyásolják az élelmiszerellátás fenntarthatóságát és sokféleségét is” – hívja fel a figyelmet a FAO. Bár mintegy 30 ezer ehető növényfajt ismerünk, csupán 200-at termesztünk közülük, és alig nyolc haszonnövény – árpa, cirok, bab, burgonya, búza, földimogyoró, kukorica, rizs – biztosítja az emberiség napi kalóriabevitelének felét.

Ezért a gazdáknak jobban oda kellene figyelniük a nagyobb fajtagazdagságra a tápláló gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek és olajos magvak termesztése során. Ahol lehetséges, ott előnyben kell részesíteni a kistermelői halászatot, mert ez garantálja a jövedelemtermelést és a tápanyagban gazdag ételek hozzáférhetőségét.

A hal kiváló fehérje-, vitamin- és ásványianyag-forrás, tele többszörösen telítetlen omega-3-zsírsavval, ami másban nem található meg hasonló mennyiségben. Az éghajlatváltozás miatt fenntarthatóan és hatékonyan kell használni a természeti erőforrásokat, és többet kell termelni – ugyanannyi föld és víz felhasználásával. Csökkenteni kell az élelmiszerpazarlást és -veszteséget, továbbá ahol csak lehetséges, érdemes feldolgozni vagy helyes tárolással megőrizni a terményt.

A fogyasztók szerepét sem szabad elhanyagolni, mert „mindennapi döntéseink fontos szerepet játszanak saját és családunk étkezésében”. Fogyasszunk több gyümölcsöt, zöldséget, hüvelyest, olajos magvakat és teljes kiőrlésű termékeket, és kevesebbet olyan élelmiszerekből, amelyek előállítása jelentősen terheli a természeti erőforrásokat. Ne igyunk és együnk finomított cukorban, telített zsírokban és sóban gazdag termékeket. Gondoljunk ételeink ökológiai lábnyomára!

Kerüljük a készételeket, inkább étkezzünk minél változatosabban és hagyományosan, a helyi biológiai sokféleség megóvása érdekében. Ismerjük meg a helyi szezonális alapanyagokat, azok tápértékét, és hogy mit és hogyan érdemes készíteni belőlük – javasolja a FAO.
Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/42 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Közel 200 millió euró jut az uniós élelmiszerek promóciójára

Az Európai Bizottság 2020-ban 200,9 millió eurót fog fordítani az európai agrár-élelmiszeripari termékek népszerűsítésének finanszírozására, az Unión belül és kívül egyaránt.

A hazai élelmiszerekhez húz a szívük

Egy közelmúltban az élelmiszerfogyasztásról készült felmérés is alátámasztja a franciák nemzettudatát. A megkérdezett 1000 főből ugyanis 820-an válaszolták azt, hogy vásárláskor előnyben részesítik a francia termékeket, 770-en pedig ragaszkodnak a helyi árukhoz.

Sokkal több élelmet biztosíthatnak az óceánok

A vízi élelmiszertermelés általában kisebb hatással van az éghajlatra, mint a földművelés, emellett az óceánból kinyert táplálék tápanyagokban gazdag.

Évi 7 milliárd darab papír zsepibe törli az orrát a magyar

16 milliárd forintért vásároltak a magyarok papír zsebkendőt a hazai kiskereskedelemben 2018. szeptember és 2019. augusztus között, ami 8 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest, egyben több mint 80 millió csomag terméket jelent, derült ki a Nielsen piackutató kiskereskedelmi indexéből. Az átlagos hazai fogyasztó jellemzően a háromrétegű és a márkás papír zsebkendőket választja.

Számos tévhit övezi a húsmarhatenyésztést és a marhahúsfogyasztást

Tévhit, hogy 15 ezer liter vízre van szükség egy kilogramm marhahús előállításához, és az sem bizonyítható minden kétséget kizáróan, hogy a vöröshúsfogyasztás növeli a rákos betegségek kialakulásának kockázatát. Mi több, a hús az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, ezért fogyasztása egyértelműen indokolt.

Megfázás, meghűlés megelőzésében és kezelésében nagy segítség a hazai gyógynövény

A hideg idő beköszöntével igen gyakori a megfázás, meghűlés. A betegségek megelőzése és az enyhébb lefolyású meghűléses megbetegedések természetes gyógymódokkal és a Magyarországon termett gyógynövényekkel orvosolhatóak. A hazai fogyasztók nagy kedvencei a kamillavirágzat, a bodza és hársfavirág, valamint a csipkebogyó, amelyek gyűjtése és termesztése a munkaerőhiány miatt komoly veszélybe került.

Dögöljön meg a szomszéd … is? Miért nem szövetkezünk?

Lengyelországban, Németországban vagy Hollandiában járva ámulatba ejti az embert, hogy a gazdák mennyire nyitottak az együttműködésre, a szövetkezésre. Nálunk valamiért ez nagyon nehezen megy. Miért? – tettük fel a kérdést Szabó G. Gábornak, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Központja főmunkatársának.

Olyan kevés gyümölcsöt eszünk, hogy a nemzetgazdaság és az egészségünk is megsínyli

Megalapozó kutatásokat folytattak a zöldségek és gyümölcsök földrajzi eredetének megállapítására a beltartalmuk, illetve a mikrobionjuk alapján, kíméletes minőségellenőrző mérések kifejlesztésére, a fogyasztói értékítélet pontosítására. Mindezekről és további eredményekről számoltak be a SZIE Élelmiszertudományi Karán, a november végén záruló, 390 millió forintos fejlesztést lehetővé tevő VEKOP pályázat zárókonferenciáján.

Csökkenő hazai pálinkafogyasztás

Januártól a népegészségügyi termékadó – a neta - is utólérte a pálinkát, a szőlő- és borágazatban ugyancsak komoly változásoknak lehettünk tanui. Ezeket a területeket járta körbe a közelmúltban a Parlament Mezőgazdasági bizottság Szőlő-, bor-, pálinka albizottsága.

Miniszter: biztos a csúszás, a mértéke kérdéses

Már csak azon megy a vita, hogy egy vagy két év lesz-e az agrártámogatások átmeneti időszaka – jelentette ki Nagy István, aki szerint addig sem szabad a fejlesztésekkel leállni.