Back to top

Rákkeltő aflatoxinok - Az egzotikus állatokban kutatja a megoldást

Kimagasló tudománytörténeti jelentőségű – tartják hazánk első mezőgazdasági kutatótelepéről, amely 19. század végi megalapítása óta, mind a mai napig kulcsfontosságú vizsgálatok helyszíne. A NAIK Agrár-környezettudományi Kutatóintézetének laboratóriumában dolgozik Kosztik Judit, aki a kutató-utánpótlási program résztvevőjeként rákkeltő aflatoxinok semlegesítésére keres megoldásokat.

Kosztik Judit izgalmas feladatként tekint a mikrobák vizsgálatára
Kosztik Judit izgalmas feladatként tekint a mikrobák vizsgálatára
Majd’ százötven esztendeje, hogy Magyarországon is felütötte fejét a filoxériavész. A tengerentúlról behurcolt kártevő – amit szőlőgyökértetűnek is neveznek – hatalmas károkat okozott a kontinens, egyszersmind hazánk szőlőültetvényeiben is. A járvány megfékezésére irányuló törekvések részeként, az utolsó magyar polihisztornak tartott Herman Ottó javaslatára alapította meg a Tisza-kormány 1880-ban az Országos Filoxéria Kísérleti Állomást, a mezőgazdasági tárca első kutatóintézetét. Székháza, az eklektikus stílusjegyeket magán viselő budai épületegyüttes falai között azóta is kutatómunka zajlik, a kutatási és fejlesztési igények változásának megfelelően.

Az egykori filoxériakutató állomás több szervezeti átalakításon is átesett azóta, ennek ellenére a kutatótelep komoly nemzetközi rangot vívott ki magának.

A tudománytörténeti szempontból is különös jelentőségű helyszínen napjainkban a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ intézethálózatának egyik tagjaként működik többi között – az Agrár-környezettudományi Kutatóintézet (AKK). A NAIK kutató-utánpótlási programjának keretében került ide – egészen pontosan az intézet Környezeti és Alkalmazott Mikrobiológiai Osztályára – az ambiciózus fiatal kutató, Kosztik Judit.

Fiatalkori elköteleződés

A fiatal kutató koalák mintáit is elemezte
A fiatal kutató koalák mintáit is elemezte
Beszélgetésünk elején megtudtam róla, hogy bár Budapesten született, gyermekkorát vidéken töltötte.

„Tizennégy éves koromig Sátoraljaújhely Széphalom városrészében éltem a családommal, kertes házban, növényekkel és állatokkal körülvéve. Már ekkor, általános iskolás éveimtől fogva érdekelt a biológia, így nem volt kérdés, hogy ezt az utat választom tanulmányaim folytatásaként” – mondta el Kosztik Judit, aki a gimnáziumi éveket követően felvételt nyert az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának biológus alapképzésére. Mint mondta, ezidáig ő az egyetlen a családjában, aki e terület – azon belül pedig a molekuláris immun- és mikrobiológia szakirány – mellett kötelezte el magát.

„A mikrobák szabad szemmel nem látható mikroszkopikus élőlények, amelyek mindenhol megtalálhatók bolygónkon, még a testünkben is. Különösen izgalmas számomra felfedezni őket, és a különleges tulajdonságaikat kutatni”

– mondta a fiatal kutató. Diplomája megszerzését követően kimondottan effajta lehetőségek után nézett, és ekkoriban talált rá a NAIK egyik álláshirdetésére. Ebben ugyan nem a végzettségével egyező területre kerestek szakembert, de szöget ütött a fejébe, így elkezdte böngészni a kutatóközpont honlapját. Nem sokkal később itt talált rá a fiatal kutatóknak kiírt programra, amibe nem sokkal a jelentkezése után be is válogatták.

Fiatal kutatók munkájából készült az új NAIK-könyv

Az idén nyáron bővült a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ saját készítésű kiadványainak sora: egy, a fiatal kutatók munkájából készült kötettel gazdagodott a kínálat, amelynek darabjai közt egyébként az ország első agrármesekönyve is megtalálható. A könyvvel kapcsolatban Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója úgy nyilatkozott, rendkívül fontos, hogy egyfajta hidat képezzenek, amelyen keresztül megismerhetővé, érthetővé válhatnak a kutatások eredményei. Ezt a szemléletet követve jelent meg a könyvsorozatuk legújabb kiadványa, a „Lendületben az agrárinnováció” című kötetet, amely fiatal kutatók eredményeinek és munkájának köszönhetően készült el. A könyvnek gyakorlati haszna is lehet a magyar mezőgazdaság számára, hiszen, az agrárium olyan ütemben fejlődik, hogy a gazdálkodóknak nagyon nehéz dolguk van, ha tartani akarják a lépést, így fontos, hogy segítséget, támpontot kaphassanak. A NAIK ugyanakkor nagy hangsúlyt fektet arra is, hogy ne csak az agrárium szereplőit, hanem a széles rétegeket is megszólítsa, egyszersmind népszerűsítse köreikben a mezőgazdaságot, miközben lebontja az azt körülvevő sztereotípiákat. Megszólították például a legkisebbeket – az óvodásokat és a kisiskolásokat –, akik számára elkészítették Magyarország első agrármesekönyvét, amely hamar rendkívüli népszerűségre tett szert. A könyvsorozatukkal olyan területeket is érintenek, amik eddig hiányoztak a hazai szakkönyvek palettájáról.

Ez már távolról sem játék

Lassan 3 éve, hogy Kosztik Judit mentora, Batáné dr. Vidács Ildikó tudományos főmunkatárs segédletével belevetette magát a NAIK-nál zajló munkába. Tudományos segédmunkatársként egzotikus állatokból izolált tejsavbaktériumok biotechnológiai hasznosíthatóságának kutatásával kezdte a karrierjét.

Mint elmondta, a vizsgálandó mintákat a Fővárosi Állat- és Növénykertből szerezte be, például orrszarvútól, gazellától, gorillától és koalától.

„Az éghajlatváltozás okán egyre gya­­koribbak a különösen meleg nyári napok, ami nagyobb mennyiségű csapadékkal párosulva kedvez az Aspergillus nemzetségbe tartozó penészgombák megjelenésének és elszaporodásának a terményeken. A gondot az okozza, hogy ezek másodlagos anyagcseretermékként rákkeltő aflatoxint állítanak elő” – részletezte a kutató. Mint kiderült, az általa vizsgált baktériumok némelyik törzse képes megkötni ezt a toxint.

Kosztik Judit lapunknak elmondta, hogy a kutatáshoz egy pályázat is kapcsolódik, amelynek keretében kukoricasilók aflatoxin-mentesítésére lehet támogatást nyerni.

A toxin megkötésére leginkább alkalmas tejsavbaktérium-törzsekből oltóanyagot készítenek, és ezzel „kezelik” a silókat, hogy megfigyeljék, miként alakul bennük a baktériumok hatására a veszélyes toxinok mennyisége.

A projektet egy konzorcium viszi, több szakmai szervezet és vállalkozás is részt vesz benne. A téma fontosságát hangsúlyozva a fiatal kutató kifejtette, hogy az aflatoxin azért is számít különösen veszélyesnek, mert az azzal fertőzött takarmányt fogyasztó szarvasmarhák tejébe is bekerülhet, és mivel az aflatoxin hőstabil, pasztőrözéssel sem távolítható el belőle.

Tovább a megkezdett úton

Kosztik Judit elmondása szerint a tudományos munka sikeréhez az is hozzájárul, hogy több hozzá hasonló korú fiatal kutató erősíti az osztályt. Szívesen és könnyedén együtt tudnak működni. Erre kiváló példa a NAIK könyvsorozatának nyáron megjelent legújabb kiadványa, a „Lendületben az agrárinnováció” című kötet. Ennek Kosztik Judit Sárkány Dorottya kutatótársával volt a társszerzője az aflatoxinnal szennyezett silók mikrobaközösségeiről szóló tanulmánynak.

A műemléki védelem alatt álló Herman Ottó úti kutatótelep 139 éve nyitotta meg kapuit
A műemléki védelem alatt álló Herman Ottó úti kutatótelep 139 éve nyitotta meg kapuit

Azt, hogy Kosztik Judit mennyire otthonosan mozog a szakterületen, kiválóan mutatja, hogy készülő PhD-dolgozatában is ezt dolgozza föl.

„A Szent István Egyetemen végzem a doktori tanulmányaimat, és ha minden jól megy, jövőre megszerzem a fokozatot”

– árulta el beszélgetőpartnerem. Hamarosan a NAIK-os pályafutása is mérföldkőhöz ér, ugyanis számára idén véget ér a 3 éves program. Nem meglepő módon ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, bízik benne, hogy a program lezárulta után is a NAIK kutatói állományát erősítheti.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/42 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Esős napok után – Növényvédelmi előrejelzés 28. hét

Az elmúlt hetek változékony, de jobbára csapadékos időjárása nem maradt növényvédelmi következmények nélkül. A nyáriasan meleg időjárás a bőségesebb csapadékellátottsággal párosulva nemcsak a kártevőknek kedvezett, hanem a nedvességkedvelő kórokozóknak is.

A DeLaval megvásárolja a milkrite | InterPuls vállalatot

A DeLaval bejelentette, hogy megvásárolja a milkrite | InterPuls vállalatot az Avon Rubber-től. A befektetés ezúttal is a tejtermelő megoldások és szolgáltatások piacának jövőjét szolgálja. Az ügylet engedélyezése folyamatban van az illetékes monopóliumellenes hatóságoknál.

Csak tiszta tejből lehet minőségi sajt

A Balaton mellett hagyományos paraszti életmód szerint él a mindig mosolygó, vidám Török Gergő, a Felsőörsi Tekergő Sajtműhely sajt­mestere. Korán kel, hogy megfejje, ellássa az állatokat, emellett sajtot készít, kezel, csomagol, majd ismét az állatokkal foglalkozik, és csak este indul haza. A sajtmestert életútjáról, állattartásról, valamint a sajtkészítés fortélyairól kérdeztük.

Növényvédelem növényi levekkel

A vegyszermentes kertészkedés során többféle módszerrel oldhatjuk meg, hogy megóvjuk növényeinket a kórokozók, vagy kártevők támadásától. Egyik lehetőségünk az, hogy növényekből készíthető permetleveket alkalmazunk.

Árutőzsde: emelkedő gabona-, csökkenő repceár

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és olajmagok különböző lejáratra szóló jegyzéséről.

Növényvédelmi Szakmérnök képzés a Georgikon Keszthelyen, a Balaton fővárosában

A Növényvédelmi Szakmérnöki szakirányú továbbképzési szak magyar nyelvű négy félévet felölelő levelező képzés. Különösen jelentős az érdeklődés a már munkahellyel rendelkező szakemberek részéről. A felvételi követelménye agrártudományok területén osztatlan egyetemi vagy MSc képzésben szerzett végzettség.

Egymás képességeinek figyelembevételével képesek az együttes mozgásra

A madarak együttes mozgása lenyűgöző látványt nyújt, viszont ennek a harmóniában történő repülésnek az elvét nem igazán tudták mindeddig megfejteni. AZ ELTE fizikusai erre rájöttek, és ezt a megoldást el is lesték a természettől, hogy minden eddiginél több drón gyors reakcióidejű, ugyanakkor harmonikus együttmozgását tudják koordinálni.

„Rókás tojások” Győrszemeréről

A sokak által már jól ismert „rókás” emblémás tojás előállítója, a Fuchs Agrár Kft. újabb fejlesztésen van túl. A közelmúltban átadott győrszemerei telep tartási technológiája a hagyományos „paraszti-tanyasi” és a korszerű nagyüzemi rendszert ötvözi.

KSH: májusban 2,1 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi üzletek forgalma

Az idén májusban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 2,8 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 2,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn az MTI-vel.

FAO: idén először nőttek a világpiaci élelmiszerárak

Júniusban idén először emelkedtek a világpiaci élelmiszerárak a növényi olajok, a cukor és a tejtermékek drágulására.