Back to top

Rákkeltő aflatoxinok - Az egzotikus állatokban kutatja a megoldást

Kimagasló tudománytörténeti jelentőségű – tartják hazánk első mezőgazdasági kutatótelepéről, amely 19. század végi megalapítása óta, mind a mai napig kulcsfontosságú vizsgálatok helyszíne. A NAIK Agrár-környezettudományi Kutatóintézetének laboratóriumában dolgozik Kosztik Judit, aki a kutató-utánpótlási program résztvevőjeként rákkeltő aflatoxinok semlegesítésére keres megoldásokat.

Kosztik Judit izgalmas feladatként tekint a mikrobák vizsgálatára
Kosztik Judit izgalmas feladatként tekint a mikrobák vizsgálatára
Majd’ százötven esztendeje, hogy Magyarországon is felütötte fejét a filoxériavész. A tengerentúlról behurcolt kártevő – amit szőlőgyökértetűnek is neveznek – hatalmas károkat okozott a kontinens, egyszersmind hazánk szőlőültetvényeiben is. A járvány megfékezésére irányuló törekvések részeként, az utolsó magyar polihisztornak tartott Herman Ottó javaslatára alapította meg a Tisza-kormány 1880-ban az Országos Filoxéria Kísérleti Állomást, a mezőgazdasági tárca első kutatóintézetét. Székháza, az eklektikus stílusjegyeket magán viselő budai épületegyüttes falai között azóta is kutatómunka zajlik, a kutatási és fejlesztési igények változásának megfelelően.

Az egykori filoxériakutató állomás több szervezeti átalakításon is átesett azóta, ennek ellenére a kutatótelep komoly nemzetközi rangot vívott ki magának.

A tudománytörténeti szempontból is különös jelentőségű helyszínen napjainkban a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ intézethálózatának egyik tagjaként működik többi között – az Agrár-környezettudományi Kutatóintézet (AKK). A NAIK kutató-utánpótlási programjának keretében került ide – egészen pontosan az intézet Környezeti és Alkalmazott Mikrobiológiai Osztályára – az ambiciózus fiatal kutató, Kosztik Judit.

Fiatalkori elköteleződés

A fiatal kutató koalák mintáit is elemezte
A fiatal kutató koalák mintáit is elemezte
Beszélgetésünk elején megtudtam róla, hogy bár Budapesten született, gyermekkorát vidéken töltötte.

„Tizennégy éves koromig Sátoraljaújhely Széphalom városrészében éltem a családommal, kertes házban, növényekkel és állatokkal körülvéve. Már ekkor, általános iskolás éveimtől fogva érdekelt a biológia, így nem volt kérdés, hogy ezt az utat választom tanulmányaim folytatásaként” – mondta el Kosztik Judit, aki a gimnáziumi éveket követően felvételt nyert az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának biológus alapképzésére. Mint mondta, ezidáig ő az egyetlen a családjában, aki e terület – azon belül pedig a molekuláris immun- és mikrobiológia szakirány – mellett kötelezte el magát.

„A mikrobák szabad szemmel nem látható mikroszkopikus élőlények, amelyek mindenhol megtalálhatók bolygónkon, még a testünkben is. Különösen izgalmas számomra felfedezni őket, és a különleges tulajdonságaikat kutatni”

– mondta a fiatal kutató. Diplomája megszerzését követően kimondottan effajta lehetőségek után nézett, és ekkoriban talált rá a NAIK egyik álláshirdetésére. Ebben ugyan nem a végzettségével egyező területre kerestek szakembert, de szöget ütött a fejébe, így elkezdte böngészni a kutatóközpont honlapját. Nem sokkal később itt talált rá a fiatal kutatóknak kiírt programra, amibe nem sokkal a jelentkezése után be is válogatták.

Fiatal kutatók munkájából készült az új NAIK-könyv

Az idén nyáron bővült a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ saját készítésű kiadványainak sora: egy, a fiatal kutatók munkájából készült kötettel gazdagodott a kínálat, amelynek darabjai közt egyébként az ország első agrármesekönyve is megtalálható. A könyvvel kapcsolatban Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója úgy nyilatkozott, rendkívül fontos, hogy egyfajta hidat képezzenek, amelyen keresztül megismerhetővé, érthetővé válhatnak a kutatások eredményei. Ezt a szemléletet követve jelent meg a könyvsorozatuk legújabb kiadványa, a „Lendületben az agrárinnováció” című kötetet, amely fiatal kutatók eredményeinek és munkájának köszönhetően készült el. A könyvnek gyakorlati haszna is lehet a magyar mezőgazdaság számára, hiszen, az agrárium olyan ütemben fejlődik, hogy a gazdálkodóknak nagyon nehéz dolguk van, ha tartani akarják a lépést, így fontos, hogy segítséget, támpontot kaphassanak. A NAIK ugyanakkor nagy hangsúlyt fektet arra is, hogy ne csak az agrárium szereplőit, hanem a széles rétegeket is megszólítsa, egyszersmind népszerűsítse köreikben a mezőgazdaságot, miközben lebontja az azt körülvevő sztereotípiákat. Megszólították például a legkisebbeket – az óvodásokat és a kisiskolásokat –, akik számára elkészítették Magyarország első agrármesekönyvét, amely hamar rendkívüli népszerűségre tett szert. A könyvsorozatukkal olyan területeket is érintenek, amik eddig hiányoztak a hazai szakkönyvek palettájáról.

Ez már távolról sem játék

Lassan 3 éve, hogy Kosztik Judit mentora, Batáné dr. Vidács Ildikó tudományos főmunkatárs segédletével belevetette magát a NAIK-nál zajló munkába. Tudományos segédmunkatársként egzotikus állatokból izolált tejsavbaktériumok biotechnológiai hasznosíthatóságának kutatásával kezdte a karrierjét.

Mint elmondta, a vizsgálandó mintákat a Fővárosi Állat- és Növénykertből szerezte be, például orrszarvútól, gazellától, gorillától és koalától.

„Az éghajlatváltozás okán egyre gya­­koribbak a különösen meleg nyári napok, ami nagyobb mennyiségű csapadékkal párosulva kedvez az Aspergillus nemzetségbe tartozó penészgombák megjelenésének és elszaporodásának a terményeken. A gondot az okozza, hogy ezek másodlagos anyagcseretermékként rákkeltő aflatoxint állítanak elő” – részletezte a kutató. Mint kiderült, az általa vizsgált baktériumok némelyik törzse képes megkötni ezt a toxint.

Kosztik Judit lapunknak elmondta, hogy a kutatáshoz egy pályázat is kapcsolódik, amelynek keretében kukoricasilók aflatoxin-mentesítésére lehet támogatást nyerni.

A toxin megkötésére leginkább alkalmas tejsavbaktérium-törzsekből oltóanyagot készítenek, és ezzel „kezelik” a silókat, hogy megfigyeljék, miként alakul bennük a baktériumok hatására a veszélyes toxinok mennyisége.

A projektet egy konzorcium viszi, több szakmai szervezet és vállalkozás is részt vesz benne. A téma fontosságát hangsúlyozva a fiatal kutató kifejtette, hogy az aflatoxin azért is számít különösen veszélyesnek, mert az azzal fertőzött takarmányt fogyasztó szarvasmarhák tejébe is bekerülhet, és mivel az aflatoxin hőstabil, pasztőrözéssel sem távolítható el belőle.

Tovább a megkezdett úton

Kosztik Judit elmondása szerint a tudományos munka sikeréhez az is hozzájárul, hogy több hozzá hasonló korú fiatal kutató erősíti az osztályt. Szívesen és könnyedén együtt tudnak működni. Erre kiváló példa a NAIK könyvsorozatának nyáron megjelent legújabb kiadványa, a „Lendületben az agrárinnováció” című kötet. Ennek Kosztik Judit Sárkány Dorottya kutatótársával volt a társszerzője az aflatoxinnal szennyezett silók mikrobaközösségeiről szóló tanulmánynak.

A műemléki védelem alatt álló Herman Ottó úti kutatótelep 139 éve nyitotta meg kapuit
A műemléki védelem alatt álló Herman Ottó úti kutatótelep 139 éve nyitotta meg kapuit

Azt, hogy Kosztik Judit mennyire otthonosan mozog a szakterületen, kiválóan mutatja, hogy készülő PhD-dolgozatában is ezt dolgozza föl.

„A Szent István Egyetemen végzem a doktori tanulmányaimat, és ha minden jól megy, jövőre megszerzem a fokozatot”

– árulta el beszélgetőpartnerem. Hamarosan a NAIK-os pályafutása is mérföldkőhöz ér, ugyanis számára idén véget ér a 3 éves program. Nem meglepő módon ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, bízik benne, hogy a program lezárulta után is a NAIK kutatói állományát erősítheti.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/42 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az eső megint késett Mezőhegyesen

Az idén minden eddiginél kevesebb és rosszabb őszibúza-termést takarítottak be Mezőhegyesen, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. tábláiról. A szakemberek számos módon igyekeznek elkerülni egy újabb rossz évet, de a természet idén is a „mezőgazdaság-ellenes” arcát mutatja. A vetések már háromhetes késésben vannak.

Melegedés miatt fajtaváltás: klímaváltozás és a szőlőtermesztés

A klímaváltozásnak a szőlőtermesztésre és a borászati technológiára gyakorolt hatását boncolgatták az idei, immár harmadik Szőlész-Borász Konferencia előadói a Szent István Egyetem budai campusán.

Versenyképes ipariparadicsom-hibridek Kalocsáról

A kalocsai kutatóintézetben régmúltra visszanyúló hagyománya van a fűszerpaprika-nemesítésnek és -kutatásnak. Amióta pedig a NAIK Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztálya (ZÖKO) Kalocsai Kutató Állomásaként működik, kibővült az intézet tevékenysége.

Tejtermelés: hódít a precízió és a digitalizáció

November 20-án a Holstein Genetika Kft. a Nyakas Farmmal közös rendezvényt tartott a tejtermelésről Hajdúnánáson. A közel 5 órás programra négy világszerte számon tartott szakembert hívtak meg, akik a maguk nemében a gyakorlati hozzáértés csimboraszóját jelenti.

A hazai élelmiszerekhez húz a szívük

Egy közelmúltban az élelmiszerfogyasztásról készült felmérés is alátámasztja a franciák nemzettudatát. A megkérdezett 1000 főből ugyanis 820-an válaszolták azt, hogy vásárláskor előnyben részesítik a francia termékeket, 770-en pedig ragaszkodnak a helyi árukhoz.

Évi 7 milliárd darab papír zsepibe törli az orrát a magyar

16 milliárd forintért vásároltak a magyarok papír zsebkendőt a hazai kiskereskedelemben 2018. szeptember és 2019. augusztus között, ami 8 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest, egyben több mint 80 millió csomag terméket jelent, derült ki a Nielsen piackutató kiskereskedelmi indexéből. Az átlagos hazai fogyasztó jellemzően a háromrétegű és a márkás papír zsebkendőket választja.

104-ből 100 sertés fennakadt a Nébih rostáján

Egy Tolna megyei állatvásáron tartottak helyszíni ellenőrzést múlt hétvégén a Nébih szakemberei, melynek során a vásárra szállított, eladásra szánt sertések állategészségügyi státuszát és kötelező kísérődokumentumait vizsgálták. Az ellenőrzött 104 állatból 100 példány jelöletlen volt, amely már önmagában is sérti a jogszabályi előírásokat. Emellett azonban egyéb hiányosságok is előfordultak.

Számos tévhit övezi a húsmarhatenyésztést és a marhahúsfogyasztást

Tévhit, hogy 15 ezer liter vízre van szükség egy kilogramm marhahús előállításához, és az sem bizonyítható minden kétséget kizáróan, hogy a vöröshúsfogyasztás növeli a rákos betegségek kialakulásának kockázatát. Mi több, a hús az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, ezért fogyasztása egyértelműen indokolt.

Olyan kevés gyümölcsöt eszünk, hogy a nemzetgazdaság és az egészségünk is megsínyli

Megalapozó kutatásokat folytattak a zöldségek és gyümölcsök földrajzi eredetének megállapítására a beltartalmuk, illetve a mikrobionjuk alapján, kíméletes minőségellenőrző mérések kifejlesztésére, a fogyasztói értékítélet pontosítására. Mindezekről és további eredményekről számoltak be a SZIE Élelmiszertudományi Karán, a november végén záruló, 390 millió forintos fejlesztést lehetővé tevő VEKOP pályázat zárókonferenciáján.

Védtelenek vagyunk? - Véget ért a szezon, de van mit elemezni

Véget ért a növényvédelmi szezon, de nem múlt el nyomtalanul: amelyik károsítókból sok volt az idén, arra a következő évben is bizton számíthatunk, pláne, ha szinte semmilyen hatékony növényvédő szer nincs a kezünkben a megfékezésükre. A talajlakó kártevőkkel sajnos ez a helyzet, mégsem vagyunk azonban teljesen védtelenek.