Back to top

A baromfihús alig, a sertéshús jócskán drágult

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019 augusztusáig - az előző év azonos időszakához képest - az állati termékek árszintje 5,2 százalékkal emelkedett. Szeptemberben a hústermékek közül a baromfihúsért 1,4, a marhahúsért 4, a sertéshúsért viszont 13,3 százalékkal kellett többet fizetni a fogyasztóknak, mint egy éve.

2019 januárjától augusztus végéig a vágósertés termelői átlagára (malac és süldő nélkül) 413 Ft/kg volt, ez 13,7 százalékkal több, mint egy éve volt ilyenkor.

Augusztusban a felvásárlási ár 478 forintra emelkedett az előző havi 465 forintról. A júliusi forgalommal összevetve augusztusban 12 ezer darabbal, az elmúlt évhez képest pedig 14 ezerrel 297 ezer egyedre esett vissza az eladott mennyiség. Augusztus 31-ig a 2018 évinél 5,4 százalékkal kevesebb, összesen 2490 ezer darab 292180 tonna vágósertést értékesítettek. Az eladási átlagsúly 117,3 kg volt.

A 40. héten már 496,40 Ft-ra emelkedett a felvásárlási ár, amire emberemlékezet óta nem volt példa.

A vágómarha felvásárlási átlagára augusztusban tovább csökkent, ezzel egyidejűleg újfent lanyhult az egyébként közepes forgalom.

A KSH adatai szerint, az értékesítési átlagár (borjú nélkül) 2019. I-VIII. hónapokban 412 Ft/kg volt, 1,8 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban.

Augusztusban az adásvételi ár 392 Ft volt, ami kilogrammonként 12 forinttal elmaradt az elmúlt évitől, ráadásul 21 forinttal alulmúlta a júliusi árat is. Egy év alatt 3559 egyedről 3177-ra csökkent a kereskedés, a hetedik hónappal összehasonlítva augusztusban 756 egyeddel kevesebb vágómarhát vásároltak fel a kereskedők. Ez évben augusztus végéig 31836 darab, összesen 15515 tonna vágómarhát értékesítettek a termelők. A létszám 3,3 százalékkal, az összsúly pedig, ha mérsékelten is, de 0,6 százalékkal elmaradt a 2018 évi hasonló időszak eredményeitől.

2019. I-VIII. hónapjában a nyerstej ára 4,4 százalékkal, 100 Ft-ra nőtt, a kereskedés 1059007 tonnát, az árbevétel 106 milliárd Ft-ot tett ki. Augusztusban az átlagár 98,45 Ft/kg volt, a termelőknek jó ideje haszon nélkül dolgoznak.

Jobb évre számíthatnak ugyanakkor a juhtermelők. A vágójuh termelői átlagára az év első nyolc hónapjáig 814 Ft/kg volt, 5,3 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt.

A felvásárolt vágóalapanyag 5284 tonnát tett ki, ami 2018 hasonló időszakához képest 5,4 százalékkal kevesebb. Augusztusban a július havi 735 forinttal szemben az eladási ár 821 forintra erősödött. Ekkor az élőbárány átlagára 855,70 Ft/kg, ezen belül a könnyű bárányé 902,10, a nehéz bárányé 798,90 Ft volt kilónként. A forgalom elérte a 851 tonnát, ami drasztikusan felülmúlta a VII. havi 537 tonnát kitevő értékesítést.

A KSH adatai szerint a vágóbaromfi átlagára 2019. január-augusztus hónapokban - 2018 évvel összehasonlítva - 1,4 százalékkal 298 Ft-ra erősödött. Ezen belül a vágócsirke adásvételi átlagára 3,3 százalékkal, a vágópulykáé és a vágólibáé 3,8-3,8 százalékkal emelkedett, mialatt a pecsenyekacsé 3,6 százalékkal olcsóbb lett. Az augusztus 31-ei adatok szerint a feldolgozásra átvett vágóbaromfi össztömege - köszönhetően a júliusi óriási forgalomnak - 364710 tonna volt, az elmúlt év azonos időszakához képest 2,7 százalékkal nőtt. A baromfiszektor kibocsájtása drasztikusan, összesen 72530 tonnával szárnyalta túl a sertéságazatét.

Augusztusban a felvásárlási árak az alábbiak szerint alakultak: vágócsirke: 261 Ft/kg, vágóliba: 645 Ft/kg, vágópulyka: 388 Ft/kg, vágókacsa: 325 Ft/kg. Júliushoz viszonyítva a pecsenyecsirke ára kilónként 7 Ft-tal, a vágókacsáé 6 Ft-tal, a húslibáé 1 Ft-tal csökkent, a vágópulykáé viszont 5 Ft-tal nőtt. A VIII. havi felvásárlás 46293 tonna volt, ami ugyan 4637 tonnával elmaradt a júliusi 51 ezer tonnát megközelítő rekordtól, de 2340 tonnával felülmúlta az egy évvel korábbi teljesítményt, ami figyelemreméltó.

Az étkezési tojás termelői átlagára a KSH adatai szerint 2019. I-VIII. hónapok között 18 Ft volt, 2,5 százalékkal alacsonyabb, mint 2018 azonos időszakában. Augusztusban sem változott a vételár, ennek folytán negyedik hónapja tart a stagnálás.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/KSH

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kell-e félnünk a madárinfluenzától? - Állatorvossal tisztázzuk a félreértéseket

A madárinfluenzát a híradásokból úgy ismerhetjük, mint a nagy tömegben tartott madárállományok betegségét. Sajnos azonban a kisgazdaságokban, vagy háztájiban tartott állatok ugyanúgy ki vannak téve a megbetegedésnek, mint nagyüzemekben tartott társaik.

A sokoldalú tyúktoll: lehet festővászon, hőszigetelő vagy lámpaernyő

Több milliónyi tonna tyúktoll keletkezik világszerte, de mit lehet vele kezdeni?

Alig hitte el, mit művel az emu a jószágaival

Az Ausztráliában tomboló tüzek az állattartó telepeket sem kímélték: a gazdák jó részének állatállománya és létesítményei látták kárát a lángoknak. Köztük volt Bryan Hayden is, aki a károk összegzése közben szokatlan jelenségnek volt szemtanúja.

Miért iszunk tejet?

Hogyan tett szert az emberiség a tej feldolgozásának képességére és miért? Eredetileg az emberi faj nem volt képes az állati tej megemésztésére, nem úgy, mint napjainkban, amikor is a tejtermelés az egyik vezető ágazata a modern kori mezőgazdaságnak. Vajon miért alakult úgy az emberi evolúció, hogy képesek lettünk tejet inni?

Böfimaszkkal védhetjük majd a környezetet?

Valahányszor egy tehén böfög, szennyezi a környezetet. A tehenek böfögésével ugyanis metán kerül az atmoszférába, amely az ENSZ adatai szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagyjából 15 százalékáért felelős.

KSH: nagy különbségeket takar a mezőgazdasági árak szolid emelkedése

Tavaly decemberre a novemberi 5,2 százalékosról 0,6 százalékponttal 4,6 százalékosra szelídült a mezőgazdasági felvásárlási árak éves emelkedése, annak ellenére is, hogy a sertések felvásárlási ára 49,5 százalékkal magasabbra szökött - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján elérhető legfrissebb adatokból. A decemberi drágulás mértéke az egész évi 5,4 százalékos átlagnál is hajszállal alacsonyabb volt.

Átszervezés - de a reformokra várni kell

Alaposan felkavarta a romániai politikai életet a Nemzeti Liberális Párt által alakított kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítvány február 5-ei elfogadása. Az alig néhány hónappal ezelőtt alakult kormány bukásához hozzájárult, hogy pár nappal korábban 25 sürgősségi kormányrendeletet fogadott el, ezzel érzékeltetve, hogy a parlament „feje fölött” kívánná vezetni az országot.

Cselekvési terv az olcsó kínai méz ellen

Fekete évnek tekintik 2019-et az európai méhészek. Az EU déli és keleti részén található méhészetek méztermelése visszaesett, közben özönlik Európába az olcsó kínai méz.

Hamburger NASA-módra

A levegő szén-dioxid tartalmából készítenek húspótló élelmiszert. A NASA által felfedezett eljárás kevésbé káros a természeti erőforrásokra, mint az alternatív, növényi alapú húskészítmények előállítása.

Szigorodó antibiotikum-használati szabályok az állattenyésztésben

Néhány évtizede az állattartók még betegségmegelőzésre vagy hozamfokozóként is használták az antibiotikumokat. Ott volt például a „kakasos por” néven ismert csodaszer, amit mindenható gyógyszerként használtak a háztáji sertés-, baromfi- és nyúlállományokban, bármiféle javallat vagy kontroll nélkül.