Back to top

A baromfihús alig, a sertéshús jócskán drágult

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019 augusztusáig - az előző év azonos időszakához képest - az állati termékek árszintje 5,2 százalékkal emelkedett. Szeptemberben a hústermékek közül a baromfihúsért 1,4, a marhahúsért 4, a sertéshúsért viszont 13,3 százalékkal kellett többet fizetni a fogyasztóknak, mint egy éve.

2019 januárjától augusztus végéig a vágósertés termelői átlagára (malac és süldő nélkül) 413 Ft/kg volt, ez 13,7 százalékkal több, mint egy éve volt ilyenkor.

Augusztusban a felvásárlási ár 478 forintra emelkedett az előző havi 465 forintról. A júliusi forgalommal összevetve augusztusban 12 ezer darabbal, az elmúlt évhez képest pedig 14 ezerrel 297 ezer egyedre esett vissza az eladott mennyiség. Augusztus 31-ig a 2018 évinél 5,4 százalékkal kevesebb, összesen 2490 ezer darab 292180 tonna vágósertést értékesítettek. Az eladási átlagsúly 117,3 kg volt.

A 40. héten már 496,40 Ft-ra emelkedett a felvásárlási ár, amire emberemlékezet óta nem volt példa.

A vágómarha felvásárlási átlagára augusztusban tovább csökkent, ezzel egyidejűleg újfent lanyhult az egyébként közepes forgalom.

A KSH adatai szerint, az értékesítési átlagár (borjú nélkül) 2019. I-VIII. hónapokban 412 Ft/kg volt, 1,8 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban.

Augusztusban az adásvételi ár 392 Ft volt, ami kilogrammonként 12 forinttal elmaradt az elmúlt évitől, ráadásul 21 forinttal alulmúlta a júliusi árat is. Egy év alatt 3559 egyedről 3177-ra csökkent a kereskedés, a hetedik hónappal összehasonlítva augusztusban 756 egyeddel kevesebb vágómarhát vásároltak fel a kereskedők. Ez évben augusztus végéig 31836 darab, összesen 15515 tonna vágómarhát értékesítettek a termelők. A létszám 3,3 százalékkal, az összsúly pedig, ha mérsékelten is, de 0,6 százalékkal elmaradt a 2018 évi hasonló időszak eredményeitől.

2019. I-VIII. hónapjában a nyerstej ára 4,4 százalékkal, 100 Ft-ra nőtt, a kereskedés 1059007 tonnát, az árbevétel 106 milliárd Ft-ot tett ki. Augusztusban az átlagár 98,45 Ft/kg volt, a termelőknek jó ideje haszon nélkül dolgoznak.

Jobb évre számíthatnak ugyanakkor a juhtermelők. A vágójuh termelői átlagára az év első nyolc hónapjáig 814 Ft/kg volt, 5,3 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt.

A felvásárolt vágóalapanyag 5284 tonnát tett ki, ami 2018 hasonló időszakához képest 5,4 százalékkal kevesebb. Augusztusban a július havi 735 forinttal szemben az eladási ár 821 forintra erősödött. Ekkor az élőbárány átlagára 855,70 Ft/kg, ezen belül a könnyű bárányé 902,10, a nehéz bárányé 798,90 Ft volt kilónként. A forgalom elérte a 851 tonnát, ami drasztikusan felülmúlta a VII. havi 537 tonnát kitevő értékesítést.

A KSH adatai szerint a vágóbaromfi átlagára 2019. január-augusztus hónapokban - 2018 évvel összehasonlítva - 1,4 százalékkal 298 Ft-ra erősödött. Ezen belül a vágócsirke adásvételi átlagára 3,3 százalékkal, a vágópulykáé és a vágólibáé 3,8-3,8 százalékkal emelkedett, mialatt a pecsenyekacsé 3,6 százalékkal olcsóbb lett. Az augusztus 31-ei adatok szerint a feldolgozásra átvett vágóbaromfi össztömege - köszönhetően a júliusi óriási forgalomnak - 364710 tonna volt, az elmúlt év azonos időszakához képest 2,7 százalékkal nőtt. A baromfiszektor kibocsájtása drasztikusan, összesen 72530 tonnával szárnyalta túl a sertéságazatét.

Augusztusban a felvásárlási árak az alábbiak szerint alakultak: vágócsirke: 261 Ft/kg, vágóliba: 645 Ft/kg, vágópulyka: 388 Ft/kg, vágókacsa: 325 Ft/kg. Júliushoz viszonyítva a pecsenyecsirke ára kilónként 7 Ft-tal, a vágókacsáé 6 Ft-tal, a húslibáé 1 Ft-tal csökkent, a vágópulykáé viszont 5 Ft-tal nőtt. A VIII. havi felvásárlás 46293 tonna volt, ami ugyan 4637 tonnával elmaradt a júliusi 51 ezer tonnát megközelítő rekordtól, de 2340 tonnával felülmúlta az egy évvel korábbi teljesítményt, ami figyelemreméltó.

Az étkezési tojás termelői átlagára a KSH adatai szerint 2019. I-VIII. hónapok között 18 Ft volt, 2,5 százalékkal alacsonyabb, mint 2018 azonos időszakában. Augusztusban sem változott a vételár, ennek folytán negyedik hónapja tart a stagnálás.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/KSH

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Nem csak vakarózásra használják a fiatal üszők a keféket

A tejelő szarvasmarhák természetes ösztöne, hogy tisztogatják magukat és vakaróznak. Ha lehetőségük van rá, kortól függetlenül az összes jószág előszeretettel használja napi szinten az automata keféket. A Journal of Dairy Science tudományos lapban megjelent kutatás azonban elsőként jellemzi a nem motoros kefék használatát az elválasztott tejelő üszők körében.

A farkasok már velünk élnek

Bár sokan úgy gondolják, a farkasok, medvék, hiúzok a szomszédos országokból járnak át hozzánk, szakemberek már mintegy tíz itt élő farkascsaládról tudnak. Hazánkban két hagyományos élőhelyük volt: az Északi-Középhegység a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl, és a jelek szerint ma is ott élnek.

Gazdijogsi a felelős kutyatartásért

Már csaknem 2600-an regisztráltak a felelős állattartást támogató gazdijogsi képzésre - mondta a program hétfői sajtótájékoztatóján Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos.

107 ezer termelő kapott már az első napon területalapú támogatási előleget

Az előlegfizetés első napján 107 ezer termelő számára mintegy 73 milliárd forint területalapú támogatás (SAPS támogatás) indult meg, holnaptól pedig több mint 3.000 tejtermelő részére 14 milliárd forint termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatás kifizetése kezdődik el - mondta el Nagy István agrárminiszter.

Két különös kedvenc

Dr. Ország Mihály Mindent lehet, de krokodilt, azt nem című roppant humoros könyve az elmúlt harminc évben mit sem veszített aktualitásából. A szerző egyedi hangnemben és bájos iróniával mutatta be a különféle egzotikus kedvenceit.

Genomikai tenyészértékbecslés a magyartarka fajtában

A XXVIII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok kiállításon a húshasznosítású szarvasmarha kategórián belül 5 csoportban hirdettek fajtagyőztest. Ezek közül az egyes fajtákat értékelő bírók közösen választották ki a húshasznosítású nagydíjas egyedet, mely idén a magyartarka lett anyatehén ikerborjaival, a Derecske Petőfi Mezőgazdasági Kft. prezentálásában.

Kis híján kipusztult kutyafajta tenyésztői találkoztak

Erdélyikopó-világtalálkozót rendeznek Somogy megyében, a péntektől vasárnapig tartó eseményen Magyarországról, Romániából és Csehországból tucatnyi tenyésztő több mint száz kutyával képviselteti magát.

Mangalica: a takarmánydrágulás hátulütői

A mangalicának most is keresleti piaca van, viszont a takarmány drágulása minden észszerű határt felülmúl. Talán ezzel lehetne leginkább jellemezni az ágazat helyzetét. Magyarországon jelenleg 7 ezer mangalica kocát és a szaporulatukat tartják, és közülük 900 kocát a bakonszegi Horizont ‘98 Kft. mondhat magáénak. Ez a vállalkozás tartja az összes koca 12–13 százalékát, vagyis meghatározó a magyar piacon.

Szevasztok, itt a Palik Laci!

Palik László és felesége, Klára sikeres vállalkozást vezetnek a felvidéki Zselízen. Tevékenységük szerteágazó, pedig egyszerűen csak a hely, az Alsó-Garam mente természet adta lehetőségeivel élnek. Több rangos kitüntetés tulajdonosai, a Nemzetközi Lekvár- és Borverseny alapítói. A szakmán belül nincsen aki ne ismerné őket.