Back to top

A baromfihús alig, a sertéshús jócskán drágult

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019 augusztusáig - az előző év azonos időszakához képest - az állati termékek árszintje 5,2 százalékkal emelkedett. Szeptemberben a hústermékek közül a baromfihúsért 1,4, a marhahúsért 4, a sertéshúsért viszont 13,3 százalékkal kellett többet fizetni a fogyasztóknak, mint egy éve.

2019 januárjától augusztus végéig a vágósertés termelői átlagára (malac és süldő nélkül) 413 Ft/kg volt, ez 13,7 százalékkal több, mint egy éve volt ilyenkor.

Augusztusban a felvásárlási ár 478 forintra emelkedett az előző havi 465 forintról. A júliusi forgalommal összevetve augusztusban 12 ezer darabbal, az elmúlt évhez képest pedig 14 ezerrel 297 ezer egyedre esett vissza az eladott mennyiség. Augusztus 31-ig a 2018 évinél 5,4 százalékkal kevesebb, összesen 2490 ezer darab 292180 tonna vágósertést értékesítettek. Az eladási átlagsúly 117,3 kg volt.

A 40. héten már 496,40 Ft-ra emelkedett a felvásárlási ár, amire emberemlékezet óta nem volt példa.

A vágómarha felvásárlási átlagára augusztusban tovább csökkent, ezzel egyidejűleg újfent lanyhult az egyébként közepes forgalom.

A KSH adatai szerint, az értékesítési átlagár (borjú nélkül) 2019. I-VIII. hónapokban 412 Ft/kg volt, 1,8 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban.

Augusztusban az adásvételi ár 392 Ft volt, ami kilogrammonként 12 forinttal elmaradt az elmúlt évitől, ráadásul 21 forinttal alulmúlta a júliusi árat is. Egy év alatt 3559 egyedről 3177-ra csökkent a kereskedés, a hetedik hónappal összehasonlítva augusztusban 756 egyeddel kevesebb vágómarhát vásároltak fel a kereskedők. Ez évben augusztus végéig 31836 darab, összesen 15515 tonna vágómarhát értékesítettek a termelők. A létszám 3,3 százalékkal, az összsúly pedig, ha mérsékelten is, de 0,6 százalékkal elmaradt a 2018 évi hasonló időszak eredményeitől.

2019. I-VIII. hónapjában a nyerstej ára 4,4 százalékkal, 100 Ft-ra nőtt, a kereskedés 1059007 tonnát, az árbevétel 106 milliárd Ft-ot tett ki. Augusztusban az átlagár 98,45 Ft/kg volt, a termelőknek jó ideje haszon nélkül dolgoznak.

Jobb évre számíthatnak ugyanakkor a juhtermelők. A vágójuh termelői átlagára az év első nyolc hónapjáig 814 Ft/kg volt, 5,3 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt.

A felvásárolt vágóalapanyag 5284 tonnát tett ki, ami 2018 hasonló időszakához képest 5,4 százalékkal kevesebb. Augusztusban a július havi 735 forinttal szemben az eladási ár 821 forintra erősödött. Ekkor az élőbárány átlagára 855,70 Ft/kg, ezen belül a könnyű bárányé 902,10, a nehéz bárányé 798,90 Ft volt kilónként. A forgalom elérte a 851 tonnát, ami drasztikusan felülmúlta a VII. havi 537 tonnát kitevő értékesítést.

A KSH adatai szerint a vágóbaromfi átlagára 2019. január-augusztus hónapokban - 2018 évvel összehasonlítva - 1,4 százalékkal 298 Ft-ra erősödött. Ezen belül a vágócsirke adásvételi átlagára 3,3 százalékkal, a vágópulykáé és a vágólibáé 3,8-3,8 százalékkal emelkedett, mialatt a pecsenyekacsé 3,6 százalékkal olcsóbb lett. Az augusztus 31-ei adatok szerint a feldolgozásra átvett vágóbaromfi össztömege - köszönhetően a júliusi óriási forgalomnak - 364710 tonna volt, az elmúlt év azonos időszakához képest 2,7 százalékkal nőtt. A baromfiszektor kibocsájtása drasztikusan, összesen 72530 tonnával szárnyalta túl a sertéságazatét.

Augusztusban a felvásárlási árak az alábbiak szerint alakultak: vágócsirke: 261 Ft/kg, vágóliba: 645 Ft/kg, vágópulyka: 388 Ft/kg, vágókacsa: 325 Ft/kg. Júliushoz viszonyítva a pecsenyecsirke ára kilónként 7 Ft-tal, a vágókacsáé 6 Ft-tal, a húslibáé 1 Ft-tal csökkent, a vágópulykáé viszont 5 Ft-tal nőtt. A VIII. havi felvásárlás 46293 tonna volt, ami ugyan 4637 tonnával elmaradt a júliusi 51 ezer tonnát megközelítő rekordtól, de 2340 tonnával felülmúlta az egy évvel korábbi teljesítményt, ami figyelemreméltó.

Az étkezési tojás termelői átlagára a KSH adatai szerint 2019. I-VIII. hónapok között 18 Ft volt, 2,5 százalékkal alacsonyabb, mint 2018 azonos időszakában. Augusztusban sem változott a vételár, ennek folytán negyedik hónapja tart a stagnálás.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/KSH

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.

Rendkívüli támogatás a baromfi- és sertéskoca tartóknak

Az orosz-ukrán háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására – az uniós tagállamok, köztük Magyarország nyomására - 500 millió eurós rendkívüli európai uniós mezőgazdasági válságkezelési csomag született tavasszal.

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

Ne a támogatás legyen az állattartó jövedelme!

A jövőben az állattenyésztésnek és az állattartásnak különböző feladatokra kell fókuszálnia. Erről Nagy István agrárminiszter beszélt a KÁN Egyetemi Napok nulladik napján, Kaposváron az Állattenyésztők napja alkalmából tartott tanácskozáson.

Feléledhet a háztáji sertéstartás?

2001-ben az ország vágósertés-termelésének közel 60 százalékát a kisüzemek, a háztáji és kisegítő gazdaságok állították elő. Tevékenységükre annak ellenére szükség volt, hogy termelésük szintje és az előállított sertések minősége rendkívüli módon ingadozott, ami nem mellesleg zavarta a piaci egyensúlyt.

Négymilliárd forintból bővített az egyik legnagyobb baromfi-feldolgozó

Mintegy négymilliárd forint költséggel bővítette termelési kapacitását az elmúlt bő egy évben a Hungerit Zrt. - tájékoztatta a cég az iparszerű baromfi-feldolgozás szentesi indulásának centenáriuma alkalmából az MTI-t.

34 éve nem drágult ennyire az élet Spanyolországban

Spanyolországban átlagosan 15,2 százalékkal drágult a háztartások által leginkább vásárolt termékeket tartalmazó fogyasztói kosár egy év alatt, amelynek mértékére nem volt példa az elmúlt 34 évben - állapította meg az egyik legjelentősebb fogyasztóvédelmi szakmai szervezet, az OCU kedden közzétett szokásos éves jelentésében.

A túléléshez kitartás, tudás és technológia kell

Talán soha nem volt ennyire nehéz állattenyésztőnek lenni – ennek ellenére a termelők a végsőkig kitartanak. Ahogy egy kis szarvasmarhatartó-gazdaság tulajdonosa fogalmaz: csak az veszít, aki feladja. Az Állattenyésztők Napja alkalmából Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével az ágazat jelenlegi helyzetét értékeltük.

Vakcina a borjúhasmenés megelőzésére

Egy német állategészségügyi vállalat, a Boehringer Ingelheim Animal Health piacra dobta az első borjúhasmenés megelőzésére alkalmas vakcinát, a Fencovis-t.

Érdeklődő diákok nélkül hamar bedőlne az agrárium

Kaposvár napjainkban is a magyar állattenyésztés egyik bástyájának számít – nem véletlenül rendezték itt korábban évről évre a KÁN-t, azaz a Kaposvári Állattenyésztési Napokat. Miután a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) átvette a kaposvári intézmény működtetését, kötelességének érezte a rendezvény hagyományának ápolását. A szeptember 30-án megnyíló KÁN Egyetemi Napokról, illetve az egyetem aktuális helyzetéről Gyuricza Csabát, a MATE rektorát Sári Enikő, kiadónk ügyvezető igazgatója kérdezte.