Back to top

A baromfihús alig, a sertéshús jócskán drágult

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019 augusztusáig - az előző év azonos időszakához képest - az állati termékek árszintje 5,2 százalékkal emelkedett. Szeptemberben a hústermékek közül a baromfihúsért 1,4, a marhahúsért 4, a sertéshúsért viszont 13,3 százalékkal kellett többet fizetni a fogyasztóknak, mint egy éve.

2019 januárjától augusztus végéig a vágósertés termelői átlagára (malac és süldő nélkül) 413 Ft/kg volt, ez 13,7 százalékkal több, mint egy éve volt ilyenkor.

Augusztusban a felvásárlási ár 478 forintra emelkedett az előző havi 465 forintról. A júliusi forgalommal összevetve augusztusban 12 ezer darabbal, az elmúlt évhez képest pedig 14 ezerrel 297 ezer egyedre esett vissza az eladott mennyiség. Augusztus 31-ig a 2018 évinél 5,4 százalékkal kevesebb, összesen 2490 ezer darab 292180 tonna vágósertést értékesítettek. Az eladási átlagsúly 117,3 kg volt.

A 40. héten már 496,40 Ft-ra emelkedett a felvásárlási ár, amire emberemlékezet óta nem volt példa.

A vágómarha felvásárlási átlagára augusztusban tovább csökkent, ezzel egyidejűleg újfent lanyhult az egyébként közepes forgalom.

A KSH adatai szerint, az értékesítési átlagár (borjú nélkül) 2019. I-VIII. hónapokban 412 Ft/kg volt, 1,8 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban.

Augusztusban az adásvételi ár 392 Ft volt, ami kilogrammonként 12 forinttal elmaradt az elmúlt évitől, ráadásul 21 forinttal alulmúlta a júliusi árat is. Egy év alatt 3559 egyedről 3177-ra csökkent a kereskedés, a hetedik hónappal összehasonlítva augusztusban 756 egyeddel kevesebb vágómarhát vásároltak fel a kereskedők. Ez évben augusztus végéig 31836 darab, összesen 15515 tonna vágómarhát értékesítettek a termelők. A létszám 3,3 százalékkal, az összsúly pedig, ha mérsékelten is, de 0,6 százalékkal elmaradt a 2018 évi hasonló időszak eredményeitől.

2019. I-VIII. hónapjában a nyerstej ára 4,4 százalékkal, 100 Ft-ra nőtt, a kereskedés 1059007 tonnát, az árbevétel 106 milliárd Ft-ot tett ki. Augusztusban az átlagár 98,45 Ft/kg volt, a termelőknek jó ideje haszon nélkül dolgoznak.

Jobb évre számíthatnak ugyanakkor a juhtermelők. A vágójuh termelői átlagára az év első nyolc hónapjáig 814 Ft/kg volt, 5,3 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt.

A felvásárolt vágóalapanyag 5284 tonnát tett ki, ami 2018 hasonló időszakához képest 5,4 százalékkal kevesebb. Augusztusban a július havi 735 forinttal szemben az eladási ár 821 forintra erősödött. Ekkor az élőbárány átlagára 855,70 Ft/kg, ezen belül a könnyű bárányé 902,10, a nehéz bárányé 798,90 Ft volt kilónként. A forgalom elérte a 851 tonnát, ami drasztikusan felülmúlta a VII. havi 537 tonnát kitevő értékesítést.

A KSH adatai szerint a vágóbaromfi átlagára 2019. január-augusztus hónapokban - 2018 évvel összehasonlítva - 1,4 százalékkal 298 Ft-ra erősödött. Ezen belül a vágócsirke adásvételi átlagára 3,3 százalékkal, a vágópulykáé és a vágólibáé 3,8-3,8 százalékkal emelkedett, mialatt a pecsenyekacsé 3,6 százalékkal olcsóbb lett. Az augusztus 31-ei adatok szerint a feldolgozásra átvett vágóbaromfi össztömege - köszönhetően a júliusi óriási forgalomnak - 364710 tonna volt, az elmúlt év azonos időszakához képest 2,7 százalékkal nőtt. A baromfiszektor kibocsájtása drasztikusan, összesen 72530 tonnával szárnyalta túl a sertéságazatét.

Augusztusban a felvásárlási árak az alábbiak szerint alakultak: vágócsirke: 261 Ft/kg, vágóliba: 645 Ft/kg, vágópulyka: 388 Ft/kg, vágókacsa: 325 Ft/kg. Júliushoz viszonyítva a pecsenyecsirke ára kilónként 7 Ft-tal, a vágókacsáé 6 Ft-tal, a húslibáé 1 Ft-tal csökkent, a vágópulykáé viszont 5 Ft-tal nőtt. A VIII. havi felvásárlás 46293 tonna volt, ami ugyan 4637 tonnával elmaradt a júliusi 51 ezer tonnát megközelítő rekordtól, de 2340 tonnával felülmúlta az egy évvel korábbi teljesítményt, ami figyelemreméltó.

Az étkezési tojás termelői átlagára a KSH adatai szerint 2019. I-VIII. hónapok között 18 Ft volt, 2,5 százalékkal alacsonyabb, mint 2018 azonos időszakában. Augusztusban sem változott a vételár, ennek folytán negyedik hónapja tart a stagnálás.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/KSH

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Közel 200 millió euró jut az uniós élelmiszerek promóciójára

Az Európai Bizottság 2020-ban 200,9 millió eurót fog fordítani az európai agrár-élelmiszeripari termékek népszerűsítésének finanszírozására, az Unión belül és kívül egyaránt.

Tejtermelés: hódít a precízió és a digitalizáció

November 20-án a Holstein Genetika Kft. a Nyakas Farmmal közös rendezvényt tartott a tejtermelésről Hajdúnánáson. A közel 5 órás programra négy világszerte számon tartott szakembert hívtak meg, akik a maguk nemében a gyakorlati hozzáértés csimboraszóját jelenti.

Államfői győzelem a St. Legerben

Magyarországon született, magyar tenyésztőnél, magyar a tulajdonosa, azonban Csehországban áll tréningben, ezért nem indulhatott a Magyar Derbyben. Államfő tulajdonosa a nyáron csalódottan vette tudomásul a két éve érvényben lévő szabályokat. Az októberi Magyar St. Legerre, az év utolsó klasszikusára azonban már nem vonatkoztak ilyen szabályok, így Államfő végre indulhatott, és győzött is.

Évi 7 milliárd darab papír zsepibe törli az orrát a magyar

16 milliárd forintért vásároltak a magyarok papír zsebkendőt a hazai kiskereskedelemben 2018. szeptember és 2019. augusztus között, ami 8 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest, egyben több mint 80 millió csomag terméket jelent, derült ki a Nielsen piackutató kiskereskedelmi indexéből. Az átlagos hazai fogyasztó jellemzően a háromrétegű és a márkás papír zsebkendőket választja.

104-ből 100 sertés fennakadt a Nébih rostáján

Egy Tolna megyei állatvásáron tartottak helyszíni ellenőrzést múlt hétvégén a Nébih szakemberei, melynek során a vásárra szállított, eladásra szánt sertések állategészségügyi státuszát és kötelező kísérődokumentumait vizsgálták. Az ellenőrzött 104 állatból 100 példány jelöletlen volt, amely már önmagában is sérti a jogszabályi előírásokat. Emellett azonban egyéb hiányosságok is előfordultak.

Hordozható környezetfigyelő bőrönd

Az eszköz lehetővé teszi a tartási körülmények, illetve az istállók levegőjének pontos, rövid- vagy hosszú távú nyomon követését.

Lovarda és otthon – Horseland Lovastanya, az Év Tanyája

Békéscsabán, a bányatavak partján terül el a Horseland Lovastanya, ahonnan szép időben, egészen a szabadkígyósi Wenckheim kastély tornyáig el lehet látni. Lakói, a Szabó család, Fanni, Márti és József. A tanya fő profilja a lovasoktatás, de kocsizással és bértartással is foglalkoznak.

Nemzeti kisállat-kiállítást tartanak Hungexpo-n!

A Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége (MGKSZ) szervezésében Nemzeti Galamb-, Baromfi-, Nyúl- és Díszmadár Kiállítást rendeznek a Hungexpo D pavilonjában. A november 29-től december 1-jéig tartó kiállításon ünnepélyes nyitóbeszédet mond Nagy István agrárminiszter.

Mi kell ahhoz, hogy sikeres legyen a magyar juh- és kecskeágazat?

Jó állomány, jó genetika, jó reprodukciós technológia, jó tartástechnológia, jó takarmányozás – erre az öt dologra van szükség ahhoz, hogy a magyar juh- és kecskeágazat megfeleljen a mezőgazdaság előtt álló kihívásoknak. Így összegezték a szakemberek a NAIK Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézete, valamint a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség közös tudományos konferenciáján elhangzottakat.

Mégsem hoz szerencsét a lópatkó?

Tűzből születik, izzik amikor a ló lábára illesztik. 7 szöggel rögzítik, ám a lovaknak mindez mégsem okoz fájdalmat, ráadásul megóvja a lábukat a sérülésektől. Ez az eredete annak, hogy az ember évezredek óta vallja, a lópatkó szerencsét hoz, ám most úgy tűnik, azok járnak a legrosszabbul, akik ezzel dolgoznának nap, mint nap.