Back to top

A baromfihús alig, a sertéshús jócskán drágult

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019 augusztusáig - az előző év azonos időszakához képest - az állati termékek árszintje 5,2 százalékkal emelkedett. Szeptemberben a hústermékek közül a baromfihúsért 1,4, a marhahúsért 4, a sertéshúsért viszont 13,3 százalékkal kellett többet fizetni a fogyasztóknak, mint egy éve.

2019 januárjától augusztus végéig a vágósertés termelői átlagára (malac és süldő nélkül) 413 Ft/kg volt, ez 13,7 százalékkal több, mint egy éve volt ilyenkor.

Augusztusban a felvásárlási ár 478 forintra emelkedett az előző havi 465 forintról. A júliusi forgalommal összevetve augusztusban 12 ezer darabbal, az elmúlt évhez képest pedig 14 ezerrel 297 ezer egyedre esett vissza az eladott mennyiség. Augusztus 31-ig a 2018 évinél 5,4 százalékkal kevesebb, összesen 2490 ezer darab 292180 tonna vágósertést értékesítettek. Az eladási átlagsúly 117,3 kg volt.

A 40. héten már 496,40 Ft-ra emelkedett a felvásárlási ár, amire emberemlékezet óta nem volt példa.

A vágómarha felvásárlási átlagára augusztusban tovább csökkent, ezzel egyidejűleg újfent lanyhult az egyébként közepes forgalom.

A KSH adatai szerint, az értékesítési átlagár (borjú nélkül) 2019. I-VIII. hónapokban 412 Ft/kg volt, 1,8 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban.

Augusztusban az adásvételi ár 392 Ft volt, ami kilogrammonként 12 forinttal elmaradt az elmúlt évitől, ráadásul 21 forinttal alulmúlta a júliusi árat is. Egy év alatt 3559 egyedről 3177-ra csökkent a kereskedés, a hetedik hónappal összehasonlítva augusztusban 756 egyeddel kevesebb vágómarhát vásároltak fel a kereskedők. Ez évben augusztus végéig 31836 darab, összesen 15515 tonna vágómarhát értékesítettek a termelők. A létszám 3,3 százalékkal, az összsúly pedig, ha mérsékelten is, de 0,6 százalékkal elmaradt a 2018 évi hasonló időszak eredményeitől.

2019. I-VIII. hónapjában a nyerstej ára 4,4 százalékkal, 100 Ft-ra nőtt, a kereskedés 1059007 tonnát, az árbevétel 106 milliárd Ft-ot tett ki. Augusztusban az átlagár 98,45 Ft/kg volt, a termelőknek jó ideje haszon nélkül dolgoznak.

Jobb évre számíthatnak ugyanakkor a juhtermelők. A vágójuh termelői átlagára az év első nyolc hónapjáig 814 Ft/kg volt, 5,3 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt.

A felvásárolt vágóalapanyag 5284 tonnát tett ki, ami 2018 hasonló időszakához képest 5,4 százalékkal kevesebb. Augusztusban a július havi 735 forinttal szemben az eladási ár 821 forintra erősödött. Ekkor az élőbárány átlagára 855,70 Ft/kg, ezen belül a könnyű bárányé 902,10, a nehéz bárányé 798,90 Ft volt kilónként. A forgalom elérte a 851 tonnát, ami drasztikusan felülmúlta a VII. havi 537 tonnát kitevő értékesítést.

A KSH adatai szerint a vágóbaromfi átlagára 2019. január-augusztus hónapokban - 2018 évvel összehasonlítva - 1,4 százalékkal 298 Ft-ra erősödött. Ezen belül a vágócsirke adásvételi átlagára 3,3 százalékkal, a vágópulykáé és a vágólibáé 3,8-3,8 százalékkal emelkedett, mialatt a pecsenyekacsé 3,6 százalékkal olcsóbb lett. Az augusztus 31-ei adatok szerint a feldolgozásra átvett vágóbaromfi össztömege - köszönhetően a júliusi óriási forgalomnak - 364710 tonna volt, az elmúlt év azonos időszakához képest 2,7 százalékkal nőtt. A baromfiszektor kibocsájtása drasztikusan, összesen 72530 tonnával szárnyalta túl a sertéságazatét.

Augusztusban a felvásárlási árak az alábbiak szerint alakultak: vágócsirke: 261 Ft/kg, vágóliba: 645 Ft/kg, vágópulyka: 388 Ft/kg, vágókacsa: 325 Ft/kg. Júliushoz viszonyítva a pecsenyecsirke ára kilónként 7 Ft-tal, a vágókacsáé 6 Ft-tal, a húslibáé 1 Ft-tal csökkent, a vágópulykáé viszont 5 Ft-tal nőtt. A VIII. havi felvásárlás 46293 tonna volt, ami ugyan 4637 tonnával elmaradt a júliusi 51 ezer tonnát megközelítő rekordtól, de 2340 tonnával felülmúlta az egy évvel korábbi teljesítményt, ami figyelemreméltó.

Az étkezési tojás termelői átlagára a KSH adatai szerint 2019. I-VIII. hónapok között 18 Ft volt, 2,5 százalékkal alacsonyabb, mint 2018 azonos időszakában. Augusztusban sem változott a vételár, ennek folytán negyedik hónapja tart a stagnálás.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/KSH

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem arany a gyapjú, de nyírni muszáj

A juhokat évente legalább egyszer nyírni kell, ám egyre kevesebb az olyan szakember, aki ezt a feladatot jó minőségben elvégzi. Emellett a gyapjú ára nemhogy nyereséget termelne, de gyakran még a nyírás költségeit sem fedezi. A gazdák szerint sokat segítene, ha egy gyapjúmosó üzem működne az országban, mert az így feldolgozott terméket drágábban lehetne értékesíteni.

Bámészkoni az állattenyésztési napokon - garantált a vízhólyag

Családi programnak sem utolsó a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Napok. Ha valakinek otthon is vannak, állatai, ne hagyja ki a tenyésztő szervezetek sátrait és a csarnokokban bemutatkozó nagyobb cégek standját, és az ágazat „háttériparát”, takarmánygyártókat, állategészségügyi vagy szaporítóanyagos cégeket sem!

Elismert tenyésztők Hódmezővásárhelyen

„Az állattenyésztés a világ legszebb és legkreatívabb foglalkozása”– nyitotta meg az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok tenyészállat-felvezetését és ünnepélyes díjkiosztóját Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke.

Egy kezdő állattartó kalandjai - A hétköznapok derűje és borúja

Sokat tanulhatunk a természettől, ha állattartásba kezdünk: nemcsak a mindennapjaink ritmusa változik meg, de emberi egónk is alázatot tanul. Elfogadjuk, ha nem sikerül minden elsőre, megérezzük veszteségeink és nyereségeink sajátos egyensúlyát, lelassulunk, és jobban átéljük a mindennapok apróbb örömeit.

Ezt a zöldséget vásároljuk a leggyakrabban

A zöldségek közül a magyar vásárlók mennyiségben burgonyából visznek haza a legtöbbet, utána sorrendben a paradicsom, a vöröshagyma jön, és negyedik helyen következik a paprika. Ez utóbbi azonban a leggyakrabban vásárolt zöldség, derül ki a GfK Hungária Piackutató Kft. felméréséből.

A kvasztól a savanyított cseresznyéig. Mit esznek a lettek?

Lettekhez hasonlóan konyhájuk is kozmopolita, német, orosz és litván hatásokat ötvöz, ugyanakkor a rendkívüli egyszerűség és a takarékos alapanyag használat jellemzi. Kétszáz évvel korábbról nem találunk adatokat az önálló lett konyha létezéséről.

A digitalizált állattenyésztés a kiszámítható jövő kulcsa

Földünk népességnövekedésével az állattenyésztésnek is tartania kell a lépést: ki kell szolgálnia a megnövekedett igényeket a húsáruk iránt úgy, hogy közben az állatjólléttel, a környezeti fenntarthatósággal és a közegészségüggyel kapcsolatos aggályokat is figyelembe veszi.

Látványosan fejlődik a hazai állattenyésztés

„A magyar mezőgazdaság sohasem lehet sikeres sikeres állattartók nélkül”, de ha minden nap a túlélésről szól, nagy bizalom kell a beruházásokhoz, amelyek nélkül nem lehet versenyképes az ágazat – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján, Hódmezővásárhelyen.

Fogamzásgátló a vaddisznók túlszaporodása ellen

Új készítmény használatát engedélyezték Oklahomában a vaddisznók elszaporodásának megfékezésére.

Kisállattenyésztés: jövedelmezősége csekély – Hobbiként kevesen választják

Az elmúlt évtizedek távlatában igen sok változáson ment keresztül a hazai kisállattenyésztés. Jelenleg ott tartunk, hogy sokkal kevesebben tartanak kisállatokat, mint korábban, amin érdemes lenne változtatni, hiszen ez egy olyan hobbi, amely segíti a család élelmiszer-ellátását, és valamikor még kiegészítő jövedelmet is hozott…