Back to top

Ez a jövő takarmánya? Lassan teret hódít a cirok

Jó tulajdonságai és olcsó termeszthetősége ellenére egyelőre lassan terjed a cirok az állati takarmányozásban, ugyanis a konzervatív tenyésztők nehezen váltanak – hangzott el egy olaszországi szakmai rendezvényen. A kukoricával jól konkuráló ciroknak ennek ellenére nagy jövőt jósolnak, mivel szinte immunis a kukoricabogárra, és a mikotoxin sem jelenik meg benne.

A cirok olcsóbban termeszthető, mint a kukorica, és szívóssága miatt szárazságban és más kedvezőtlen körülmények között is rentábilisan termeszthető. Nem csoda, hogy az utóbbi években, évtizedben visszaszorult olasz kukoricatermő terület egy részét ottjártunkkor már cirok borította.

Alapvetően a mentalitás, az állattenyésztők konzervativizmusa jelenti a legfőbb akadályt a cirok további terjedése előtt, de már ez is változóban van – hangzott el nemrég egy olaszországi szakmai úton, amelynek fő témája a cirok hasznosítása volt. A Francia Cirok- és Kukoricaszövetség (FNPSMS) által szervezett úton a magyar szaksajtót egyedül a Magyar Mezőgazdaság képviselte.

A cirok sokféleképpen hasznosítható, bár Európában elsősorban takarmánynak használják. Leginkább a kukoricát lehet vele helyettesíteni, mivel beltartalmát tekintve sok közöttük a hasonlóság. Különösen nagy előnye, hogy az aflatoxin nem jelenik meg benne, márpedig ez a toxin komoly problémákat okoz az olasz kukoricatermesztőknek is.

Az aflatoxin-probléma

Egyedül a fenyércirok okozhat gondot a termelőknek
Egyedül a fenyércirok okozhat gondot a termelőknek
Bár a kukoricatermesztés nem tűnt el Olaszországban még a sajtóút által bejárt területről sem, vagyis Emilia-Romagna régióból, de a korábbihoz képest kétségtelenül visszaszorult. A visszaesésnek több oka van: részben a klímaváltozás, másrészről a toxinok jelentette veszély áll a hátterében.

Az elmúlt évtizedekben leromlott, elsavanyodott talajokban mind nagyobb koncentrációban vannak jelen a káros penészgombák.

Ehhez párosul a klíma változása: az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási jelenségek, köztük a forró, mégis csapadékos nyár. A párás közeg nagyon kedvez egyes betegségek elterjedésének. Ezt Magyarországon és Olaszországban egyaránt alátámasztják a termelők tapasztalatai, és természetesen más országokban is. A szemes gabona és a kukorica különféle toxinjai, a tejelő tehenészetek által felhasznált silókukorica vagy lucerna magas aflatoxintartalma már Magyarországon is okozott gondokat.

Az aflatoxinok a természetben előforduló, állatokra és emberekre egyaránt veszélyes rákkeltő (karcinogén) mikotoxinok (gombamérgek), amelyeket penészgombák termelnek (az Aspergillus flavus és az Aspergillus parasiticus).

Az Aspergillus flavus egy gyakran előforduló penészgomba, amely magas páratartalom és hőmérséklet mellett terjed a leginkább, és főként a mogyorót és bizonyos gabonaféléket támadja meg. A gomba a talajon telepszik le, és elrothasztja a gazdanövényt.

Belátható tehát, hogy növényre gyakorolt hatása és rákkeltő mivolta miatt nagyon szigorúan kezelik az aflatoxin megjelenését. Olaszország egyes vidékein oly mértékűvé vált fenyegetése, hogy az egyébként is nehezen kiszámítható termelésben már akkora plusz kockázatot jelent az aflatoxin, amit nem minden gazda képes vállalni.

Emberi fogyasztásra is alkalmas

A cirok emberi táplálkozásban való felhasználása Európában jobbára a történészek által nyilvántartott adat, vagy legfeljebb a leginnovatívabb, újdonságokra mindig éhes fogyasztók hóbortjának tűnhet, de a világ más tájain a népélelmezés része. Főleg Afrikában fogyasztják a cirkot nagy mennyiségben, annak is elsősorban a szub-szaharai részén. Azonban a hagyományokon túl számos egészségügyi előnye van a ciroknak: jó tápértéke mellett kedvező az összetétele, cukorbetegségre hajlamosak számára kifejezetten javallott a fogyasztása.

A cirokból ízletes sör készíthető, annak ellenére, hogy jogi okokból sörnek nem lehet nevezni
A cirokból ízletes sör készíthető, annak ellenére, hogy jogi okokból sörnek nem lehet nevezni
A cirok élelmezési felhasználása mellett szóló érvek közül a legfontosabb mégis az, hogy aránylag jól helyettesíti a búzalisztet, miközben természetes módon gluténmentes. A gluténmentes élelmiszerek egyre növekvő piaca alapján diadalmenetet jósolhatunk ennek az egyébként nem drága alapanyagnak.

Olaszországban ma már lisztet, tésztát és sört is gyártanak cirokból. Igaz, a jogszabályok miatt utóbbi kettőt nem lehet tésztának vagy sörnek nevezni, mert mind az olasz pasta, mind a sör leírása olyan, hogy cirokból készített termékre nem lehet alkalmazni.

A jogi anomália ellenére Tiziano Tanzi, egy ciroksörfőzdét működtető olasz vállalkozó lelkesen mutatta be – egyébként finom – Gaia márkanevű söreit a sajtóeseményen. Mint elmondta, a vásárlói tudatosság általában más szempontokat vesz figyelembe: aki odafigyel arra, hogy mit vesz, annak általában a környezettudatosság is szempont, ezért helyi termékeket akar venni. Ezért a Gaia sör kizárólag Olaszországban ter­mesztett cirokból készül, és ezt igyekeznek is minden lehetséges fórumon tudatni a fogyasztókkal. Az is fontos volt, hogy az élelmiszer-érzékenységben szenvedő fogyasztók megnyugtatására, illetve a termék minőségének garantálására teljesen búza- és árpamentes üzemben készítsék a gabonáktól mentes söröket – tette hozzá.

Lassan terjednek az ismeretek

Elsősorban ez az oka annak, hogy az utóbbi években a termőterületet tekintve a felére esett vissza a kukoricatermesztés. Egyre több termelő számára a cirok jelenti az alternatívát. További elterjedését azonban egyelőre akadályozza az ismeretek hiá­nya. Mindazonáltal a cirok nem teljesen új növény Olaszországban sem.

Minimális területen már 30–40 éve termelik, de áttörést mindmáig nem ért el. A legtöbb gazda nem gondol a cirokra, mint alternatívára, mert a legtöbben nem tudnak eleget róla.

Pedig a cirok sokat változott az elmúlt években – előnyére. Nemesítésében egyre jobban előtérbe kerültek a klímaváltozással járó nehézségek. A növénynemesítés aranykorát jelentő zöld forradalom idején még a hozam növelése volt a fő szempont, ami bőtermő, de gyakorta érzékenyebb, betegesebb növényeket eredményezett.

Ma már máshol vannak a hangsúlyok: egyre inkább a szélsőséges időjárással szembeni ellenálló képesség a nemesítés fő szempontja.

A cirok esetében fontos a mag színe is. A piacok több okból, például a tanninok hiánya és a lisztkészítés miatt főleg a fehérszemű cirkot keresik. De más célokra, például díszmadáreledelnek, elismerik a vörös és több különböző árnyalatú cirkot is.

A nagy nemesítési változásokon átesett cirok legfőbb erénye a jó szárazságtűrés, a klíma változásával egyre inkább felértékelődik. Ráadásul a növény hozama és emészthetősége is sokat javult az utóbbi évtizedekben, az állatok a korszerű fajtákra már jól reagálnak.

Bár Európa egészét tekintve sem túl jelentős a ciroktermesztés – mindössze 300 ezer hektáron ter­mesztik a kontinensen –, több szakember is nagy jövőt jósol neki.

A sokoldalúan, például ipari alapanyagként, díszállateledelként, szemestakarmányként és szilázsként is felhasználható cirok ezért várhatóan felfutás előtt áll, és a kukoricatermesztésre csak korlátozottan alkalmas területeken lehet jó alternatíva.

A cirok takarmányként való felhasználása nemcsak a szemtermése miatt lehetséges. Szilázsként hasznosítva szin­­tén kiemelkedő jelentősége van a szárazságtűrésnek, de emellett bőséges hozama és az emészthetősége is fontos szempont a felhasználásában.

A minél nagyobb szilázsnak való cirokhozam elérésében sokat számít a növénynek az a képessége, hogy magasabbra nő, ezáltal több takarmányt ad, mint a népszerű szilázs készítésére alkalmas kukorica.

Szívós…

Azzal együtt, hogy takarmányként mind a szemes cirok, mind pedig a silócirok jól használható, a termelők számára mégis a szívóssága a legfőbb erénye. A rendezvényen több termelő is bemutatkozott a nemzetközi újságírócsapatnak, és mindannyian a növény strapabíró voltát emelték ki. Olaszországban mintegy 40 ezer hektáron termelnek cirkot, vagyis nem túl nagy területen, de ezek javarészt gyengébb adottságú földek. A cirok olyan területeken is megél és üzletileg is értékelhető eredményt hoz, ahol más növény termesztése nem volna gazdaságos. Jó körülmények, kedvező időjárás esetén hektáronként 10 tonnát takarítanak be belőle az olasz gazdák, de még kirívó szárazság vagy másként peches évjárat esetén is az a tapasztalat, hogy 5–5,5 tonna megterem. Ez, figyelembe véve, hogy ára a kukoricáéval vetekszik, kimondottan jó bevételt jelent.

Ugyanakkor nemcsak azért éri meg cirkot termelni, mert a szegényesebb földeken és a szárazabb években is érdemi eredményt hoz, hanem mert a termesztési költsége sem túl magas.

Bár az olasz inputárakat nem tudjuk a magyar viszonyokhoz hasonlítani, abban minden termelő egyetértett, hogy a cirkot olcsóbban lehet termeszteni, mint a kukoricát, és ez szintén nagyban hozzájárul a gazdák pozíciójának javulásához.

… de azért van ellensége

A szemes cirok beltartalma a kukoricáéval vetekszik
A szemes cirok beltartalma a kukoricáéval vetekszik
A cirok termesztésének költségei elsősorban azért alacsonyak, mert a növény egy sor betegségre immunis, amelyek a klasszikus szántóföldi növényeket, különösen a kukoricát megtámadják.

A kukoricabogár és az aflatoxintermelő gombák nem okoznak gondot a cirokban, és a legtöbb gyomot távol lehet tartani tőle a szokásos eszközökkel.

Az egyetlen, ami borsot törhet a termelők orra alá, az a fenyércirok (sorghum halepense) – hívta fel a figyelmet egy termelő San Pietro in Casale melletti földjein tett látogatáskor. A fenyércirok, vagy ahogy az olasz gazdák hívják, a „sorghetta” (nagyjából cirkocskának fordítható) hasonlóan egyszikű, mint maga a cirok, ezért a kétszikű gyomirtókra nem reagál, míg az egyszikű irtókkal a termést is kiirtanánk. A fenyércirok esetenkénti feltűnése ennek ellenére sem okoz nagy gondot. Igaz, ha mégis nagyon elterjed egy táblán, akkor azt az évet már csak a másodvetés mentheti meg.

A ciroktermesztés mellett végső soron mégiscsak az a legfőbb érv, hogy a cirok eladható, felhasználható, értékesíthető. Bár az értékesítési csatornái csak lassan alakulnak ki, az olasz takarmánykeverők közül az innovatívabbak már boldogan átveszik a cirkot. Ennek oka, hogy állatok etetésére kiválóan felhasználható toxinmentes alapanyagot jelent a szemes cirok. A cirkot korábban jellemző magas tannintartalom, ami lerontotta az emészthetőségét, a nemesítés során szinte eltűnt belőle. A ’80-as években még gyenge tulajdonságokkal rendelkező cirok mára jól emészthetővé vált, és több szempontból, például fehérjetartalmát tekintve is jobb értékeket produkál, mint a takarmánykukorica.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/42 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kivezették a kukoricát

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában október 21-től 43 800 forint/tonnáért jegyezték a takarmánykukoricát 2019. novemberi lejáratra, majd 29-én 100 forinttal, 43 900 forint/tonnára emelkedett. Október 30-án egyetlen szerződést kötöttek rá, és október 31-én 43 840 forint/tonna áron kivezették a jegyzését.

Megvédjük a növényvédelmet?

Elméleti számítások szerint a növényvédelem elhagyásával évente akár 400-500 ezer ember is éhenhal hatna. Nem véletlen, hogy sokan aggódva tekintenek az uniónak a kémiai védekezést szinte ellehetetlenítő nyilatkozataira. A radikális rendelkezések helyett inkább az ésszerű, kontrollált növényvédelemre kellene fókuszálni. Ezek a gondolatok is előkerültek az Agrya Tiszadobon tartott tanácskozásán.

Egy falat virág: szép is, ehető is, de egészséges is?

Virágot fogyasztani nem új keletű dolog. Már az ókori rómaiak, a kínaiak, a közel-keleti népek és az indiaiak is használták a konyhában a virágokat. Az ehető virágok termesztése új piaci lehetőségeket kínál a díszkertészeknek. A nemzetközi Antea-projekt keretében arra keresi a választ, hogy az élvezeti és az esztétikai értéken túl van-e az az ehető virágoknak egészségre gyakorolt jótékony hatásuk.

Átadás-átvétel Mezőhegyesen

Márton napján aláírták az átadás-átvételről szóló iratokat a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt-ben, ezzel a november 11-jétől kinevezett vezérigazgató, Kovács Norbert átvette a cég vezetését.

Elsőként térképezték föl a batátavírusokat hazánkban

A korábban alig ismert meleg igényes édesburgonya fokozatosan beépül a hazai szántóföldi kultúrák közé. Emellett rohamosan terjed a dísz batátaváltozatok felhasználása is. A növényt leginkább a vírusok betegítik, és a gyakori látens fertőzések miatt feltételezhető, hogy a szaporítóanyagok fertőzöttsége sokkal nagyobb, mint gondolnánk. Ezért is nagy jelentőségűek a hazai virológiai vizsgálatok.

Elkelt a Cargill maláta-részlege

Az Axereal megveszi a Cargill maláta-leányvállalatát, és a Boortmalthoz csatolja azt – közölte a cég. A Boortmalt, az Axereal leányvállalata ezzel globális szinten piacvezető malátatermelő szereplő lesz.

Egyetlen ország sem védett az afrikai sertéspestis terjedésével szemben

Az afrikai sertéspestis tovább terjed Ázsia egész területén pusztítva az állatállományt, és egyetlen ország sem védett a halálos állati vírussal szemben – jelentette ki az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) vezetője egy interjúban.

"Vészkiáltást" adnak le a növények, ha megtámadják őket

Ugyan a növényeknek az állatokkal ellentétben nincsenek izmaik és reflexeik, ez nem jelenti azt, hogy passzívan „üldögélnek”, amikor valami elkezdi dézsmálni őket. A Cornell Egyetem új kutatása szerint nagyon is védekeznek, amikor támadás fenyegeti őket.

Felkészülés a klímaváltozásra a szőlőtermesztésben

A 2016 decemberében a HNT által elfogadott ágazati stratégia alapvető célkitűzésként fogalmazta meg a szőlőtermesztés biológiai alapjainak fejlesztését és megőrzését. Bár a génmegőrzés és a genetikai alapok fejlesztése alapvetően állami feladat lenne, a rendszerváltozás óta eltelt időszakban a borszőlő-kutatások személyi és tárgyi feltételei folyamatosan szűkülnek.

Szintetikus hormon állítja le a vízvesztést a haszonnövényekben

A növények által termelt abszcizinsav hormon felelős a transzspiráció általi vízvesztést korálozó pórusok (gázcserenyílások) lezárásának szabályozásáért, ezzel segítve a víz visszatartását.