Back to top

Legyen minden nap mézes nap!

Eredetileg kimondottan a hazai mézfogyasztást ösztönző kampány elindításáról szólt volna az október 17-én Budapesten, a Mezőgazdasági Múzeumban rendezett sajtótájékoztató, de mint kiderült, sokkal több témát érintett a rendezvény.

Az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Agármarketing Centrum és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület közös sajtótájékoztatója nemcsak a mézről, hanem az egész ágazatról és a méhekről is szólt.

Fotó: Pelsőczy Csaba

Nagy István agrárminiszter beszéde legelején leszögezte: „Magyarország méznagyhatalom”. Ezt konkrét számokkal támasztotta alá:

„Európában hazánkban a legnagyobb a méhsűrűség (12 méh­család négyzetkilométerenként), az évi 25–30 ezer tonna méztermeléssel az EU harmadik legnagyobb méztermelői vagyunk,

a Közösség méztermeléséből 10 százalékkal részesedik Magyarország, és az 1,2 millió méhcsaládot 20 ezer méhész kezeli. Felhívta rá a figyelmet, hogy sajnos, míg a legtöbb tagországban a megtermelt mézet teljes egészében belpiacon értékesítik, addig a magyar vásárlók a kiváló minőségű hazai méznek mindössze a 30 százalékát fogyasztják el. Ezért az agrártárcának most az célja, hogy a magyar családok váljanak a hazai méz kiváló élettani hatásainak első számú haszonélvezőivé. A méz csak akkor tudja betölteni egészségvédő, egészségmegőrző szerepét táplálkozásunkban, ha megőrizzük az eredetit, és nem a silány importmézek keverőmézeként találkozik vele a fogyasztó.

A „Legyen minden nap mézes nap!” című kampány keretében rendezett őszi és téli mézfesztiválok, mézvásárok remek alkalmat jelentenek arra, hogy a hungarikum akácmézen kívül más mézkülönlegességeket, például a gesztenye-, a repce-, a hárs-, a levendula-, a selyemfű-, vagy éppen a medvehagymamézeket is megismerje a lakosság.

A rendkívül változatos ízvilágú, ásványi anyagokban, nyomelemekben egytől egyig gazdag, GMO- és antibiotikummentes mézek többek egyszerű élelmiszereknél, hiszen egészségesek és gyógyítanak.

Nagy István kiemelte, hogy a magyar családok egyre több mézet fogyasztanak, a fejenkénti mézfogyasztás az utóbbi 10–15 évben évi 40 dekagrammról 1 kilogrammra emelkedett.

Az Agrár­minisztérium célja, hogy a másfélszeresére nőjön a hazai mézfogyasztás. E cél elérése érdekében az EU-ban az elsők között indította el Magyarország még 2014-ben az Európai Mézes Reggeli Programot, amelynek keretében tavaly novemberben már ezer óvodában és iskolában összesen 166 ezer gyermek kapott mézes reggelit.

De a mézen jócskán túlmutató üzenettel bírt a szakminiszter azon kijelentése, hogy: „Erős méhészeti ágazat nélkül nincs erős mezőgazdaság!” Mint mondta, a tárca tisztában van vele, hogy ez az exportorientált ágazat jelenleg értékesítési problémákkal küszködik, aminek a nemzetközi mézpiacon tapasztalható minőségi és áranomáliák az okai. Ezeknek a remélhetőleg csak átmeneti problémáknak az áthidalására hozta létre az Agrárminisztérium az új, méhcsaládonként 500 forintos jövedelempótló támogatást, amit a méhészek jelentős része igénybe is vett az idén.

Ezen túl, a Vidékfejlesztési Program keretében további 600 millió forint közvetlen beruházási támogatás segítette az ágazatot az utóbbi években.

Rajzó méhcsalád
Fotó: Hevesi Mihály
Évi 100 millió forintos támogatási keretből lehet csökkenteni a méhészeti gépjárművek teljesítményadójával és kötelező biztosításával kapcsolatos költségeket, és évi 1,5 milliárd forintos, fele-fele részben hazai és EU-finanszírozású támogatásban részesül az ágazat a Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretében. Ezt a keretet a következő 3 évben 20 százalékkal növelik.

Ebből érezhető, hogy az EU illetékes bizottsága egyre nagyobb figyelmet fordít az ágazatra, de még mindig nem eleget: „Itt az ideje annak, hogy kimondjuk: a jelenlegi piaci körülmények között nem tudnak tisztes árbevételhez jutni az uniós méhészek, sőt, megélhetésük veszélyeztetett. Ezért javasolni kívánjuk Brüsszelnek, a méhcsaládalapú közvetlen méhészeti támogatás bevezetését!” – emelte ki Nagy István agrárminiszter.

Bross Péter, a méhészek érdekvédelmi szervezetének elnöke napi 10 gramm, azaz egyetlen kávéskanál méz elfogyasztására buzdított mindenkit. Ez a cél nem elérhetetlen, de csak úgy valósulhat meg, ha minden magyar család étkezőasztalán folyamatosan ott van egy üveg magyar méz.

Napi egy kávéskanál méz egy évben 36 ezer tonna méz elfogyasztását jelentené, azaz már ehhez is kevés lenne a ma termelt mennyiség.

Sajnos a valóság az, hogy a magyarok étkezési szokásainak nem része a méz napi fogyasztása, pedig biztosan emelné a színvonalát.

Fotó: Pelsőczy Csaba
Bross Péter a mézfogyasztás ösztönzése mellett kitért a méhek védelmére is: bejelentette, hogy az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elindítja a „Védd a méheket!” című adománykampányt, melynek keretében egyedi méhkitűzőt kapnak ajándékba az egyesület munkájának támogatói. Az ország sok pontján elérhetőek lesznek a méhecskék, amit a ruhánkra kitűzve jelezhetjük, hogy tisztában vagyunk vele: méhek nélkül nincs élet, és ezért védeni kell a természetes beporzókat.

Giczi Gergely, az AMC ügyvezető-helyettese a méz beltartalmi értékeit, azok emberi szervezetre gyakorolt hatásait taglalta. Kiemelte, hogy a „Legyen minden nap mézes nap!” szlogen nem véletlen kitaláció műve, hanem

már mérsékelt napi mézfogyasztással is biztosítani tudjuk a szervezetünknek nélkülözhetetlen ásványi anyagok, nyomelemek és vitaminok bevitelét.

Mint kifejtette, mindenkinek tudnia kell, hogy ezt az „édes csodát” a méhek nagyon sok munkával hozzák létre. Egyetlen kilogramm méz összegyűjtéséért egy méhecske annyit repül, hogy munkája során több mint kétszer megkerülhetné a Földet! A méheket csodálni kell, a mézüket pedig naponta fogyasztani. A kampány elemeiről szólva elmondta, hogy napjaink marketingeszközeinek minden szegmensét – így a közösségi médiát, influenszereket, rádiómegjelenéseket is – felhasználják a hagyományos vásárok és mézes fesztiválok mellett a két hónapig tartó programban.

Szandai József, a NAK Nógrád megyei elnöke kiemelte, hogy az Agrárgazdasági Kamara minden tőle telhető támogatást megad a hazai méhészeknek, hogy segítse tevékenységük folyamatosságát. Azt mondta,

a kamarának remek a kapcsolata a közel 20 ezer méhésszel, és a NAK évek óta részt vesz és támogatja a méhészek hazai mézfogyasztás emelését célzó törekvéseit,

és anno kiállt az ágazat problémáit feltáró brüsszeli tüntetés mellett is.

Nemrég kongatták meg a vészharangot a méhészek az európai mézkereslet visszaesése miatt, és ennek okainak feltárásában és a megoldások keresésében minden segítséget megad a NAK. Szandai József kiemelte: „Mindenkinek tisztában kell lenni azzal, hogy a méhek a mézgyűjtés mellett a beporzásban játszott óriási szerepét senki és semmi nem tudja helyettesíteni. Óvnunk kell őket, és meg kell becsülnünk a magyar méhészeket, akik gondos gazdái a magyar méhcsaládoknak. Fogyasszunk minél több hazai mézet; nemcsak azért, mert ezzel támogatjuk a méhészeinket, hanem azért is, mert egészséges és finom! Már Micimackó is megmondta: méz nélkül valahogy egyik nap sem az igazi.”

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lovarda és otthon – Horseland Lovastanya, az Év Tanyája

Békéscsabán, a bányatavak partján terül el a Horseland Lovastanya, ahonnan szép időben, egészen a szabadkígyósi Wenckheim kastély tornyáig el lehet látni. Lakói, a Szabó család, Fanni, Márti és József. A tanya fő profilja a lovasoktatás, de kocsizással és bértartással is foglalkoznak.

Csökkenő hazai pálinkafogyasztás

Januártól a népegészségügyi termékadó – a neta - is utólérte a pálinkát, a szőlő- és borágazatban ugyancsak komoly változásoknak lehettünk tanui. Ezeket a területeket járta körbe a közelmúltban a Parlament Mezőgazdasági bizottság Szőlő-, bor-, pálinka albizottsága.

Dél-Tirol zsongító hangjai

A dél-tiroli VOG konzorcium almamárkája, a Marlene új marketingötlettel állt elő: a termőhelyen fölvett természeti hangokat hallgathatják azok, akik rákattintanak a homeofmarlene.com oldalra. Dél-Tirol hegyei és völgyei mágnesként vonzzák a természet szerelmeseit és a kikapcsolódásra, megnyugvásra vágyókat, nem csoda, hogy az Alpok lányaként kínált Marlene-fajták marketingjét is erre alapozták.

Miniszter: biztos a csúszás, a mértéke kérdéses

Már csak azon megy a vita, hogy egy vagy két év lesz-e az agrártámogatások átmeneti időszaka – jelentette ki Nagy István, aki szerint addig sem szabad a fejlesztésekkel leállni.

12 millió euróval segítik a magyar borok értékesítését

Az elmúlt évben 10-15 százalékkal emelkedtek az unióban a borkészletek, ami nem könnyíti meg az ágazatban dolgozók helyzetét. A világ borpiaca telített, ezért a magyar borok értékesítésének támogatására 12 millió euró értékben borpromóciós programot indít az agrártárca – jelentette be Feldman Zsolt a Magyar Bor 2019/2020 című kötetet is bemutató sajtótájékoztatón.

A baromfi- és húsmarha-támogatások javítják az agrárium teljesítményét

A baromfi ágazat és a húsmarha támogatási keretösszegének emelése amellett, hogy a gazdálkodók számára plusz forintokat jelent, jó befektetés is, hiszen javítja az agrárium teljesítményét és exportteljesítményét - mondta Feldman Zsolt, az agrártárca mezőgazdaságért felelős államtitkára hétfőn az M1 aktuális csatornának.

Tokajban a kistermelők is hozzáférnek a korszerű technológiához

Közösségi borászatok készültek el a Tokaji borvidéken a kormány 8,2 milliárd forintos támogatásából. Hercegkútra, Bodrogkisfaludra és Tállyára vihetik a szőlőjüket feldolgozásra azok a kistermelők, akik eddig nem tudtak saját maguk bort készíteni. A borvidék hegyközségi tanácsa programjában szerepelt, hogy közösségi megoldásokkal kell segíteni a sok kistermelőt, akiknek nincs elég forrásuk a technológiájuk korszerűsítéséhez.

Az európai méhészek védelmében - Támogatott magyar javaslat Brüsszelben

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2019. november 18-i ülésén tizenhárom tagállam támogatta a méhészeti ágazat megerősítésére vonatkozó magyar javaslatokat.

Deformáltszárny-vírust találtak poszméhekben is

A varroa atka ellen nem kezelt házi méhek nem csak a méh­állományunkat veszélyeztetik, hanem a vadméheket is.

A Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítása

A Debreceni Egyetem, a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudomány Kara, a Gabonakutató Nonprofit Kft. és a Nemzeti Agrárkutatási Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete konzorciumot hoztak létre, vezetője a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. A konzorcium 2016. szeptember 30-án pályázatot nyújtott be a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs hivatalhoz GINOP program keretében.