Back to top

Legyen minden nap mézes nap!

Eredetileg kimondottan a hazai mézfogyasztást ösztönző kampány elindításáról szólt volna az október 17-én Budapesten, a Mezőgazdasági Múzeumban rendezett sajtótájékoztató, de mint kiderült, sokkal több témát érintett a rendezvény.

Az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Agármarketing Centrum és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület közös sajtótájékoztatója nemcsak a mézről, hanem az egész ágazatról és a méhekről is szólt.

Fotó: Pelsőczy Csaba

Nagy István agrárminiszter beszéde legelején leszögezte: „Magyarország méznagyhatalom”. Ezt konkrét számokkal támasztotta alá:

„Európában hazánkban a legnagyobb a méhsűrűség (12 méh­család négyzetkilométerenként), az évi 25–30 ezer tonna méztermeléssel az EU harmadik legnagyobb méztermelői vagyunk,

a Közösség méztermeléséből 10 százalékkal részesedik Magyarország, és az 1,2 millió méhcsaládot 20 ezer méhész kezeli. Felhívta rá a figyelmet, hogy sajnos, míg a legtöbb tagországban a megtermelt mézet teljes egészében belpiacon értékesítik, addig a magyar vásárlók a kiváló minőségű hazai méznek mindössze a 30 százalékát fogyasztják el. Ezért az agrártárcának most az célja, hogy a magyar családok váljanak a hazai méz kiváló élettani hatásainak első számú haszonélvezőivé. A méz csak akkor tudja betölteni egészségvédő, egészségmegőrző szerepét táplálkozásunkban, ha megőrizzük az eredetit, és nem a silány importmézek keverőmézeként találkozik vele a fogyasztó.

A „Legyen minden nap mézes nap!” című kampány keretében rendezett őszi és téli mézfesztiválok, mézvásárok remek alkalmat jelentenek arra, hogy a hungarikum akácmézen kívül más mézkülönlegességeket, például a gesztenye-, a repce-, a hárs-, a levendula-, a selyemfű-, vagy éppen a medvehagymamézeket is megismerje a lakosság.

A rendkívül változatos ízvilágú, ásványi anyagokban, nyomelemekben egytől egyig gazdag, GMO- és antibiotikummentes mézek többek egyszerű élelmiszereknél, hiszen egészségesek és gyógyítanak.

Nagy István kiemelte, hogy a magyar családok egyre több mézet fogyasztanak, a fejenkénti mézfogyasztás az utóbbi 10–15 évben évi 40 dekagrammról 1 kilogrammra emelkedett.

Az Agrár­minisztérium célja, hogy a másfélszeresére nőjön a hazai mézfogyasztás. E cél elérése érdekében az EU-ban az elsők között indította el Magyarország még 2014-ben az Európai Mézes Reggeli Programot, amelynek keretében tavaly novemberben már ezer óvodában és iskolában összesen 166 ezer gyermek kapott mézes reggelit.

De a mézen jócskán túlmutató üzenettel bírt a szakminiszter azon kijelentése, hogy: „Erős méhészeti ágazat nélkül nincs erős mezőgazdaság!” Mint mondta, a tárca tisztában van vele, hogy ez az exportorientált ágazat jelenleg értékesítési problémákkal küszködik, aminek a nemzetközi mézpiacon tapasztalható minőségi és áranomáliák az okai. Ezeknek a remélhetőleg csak átmeneti problémáknak az áthidalására hozta létre az Agrárminisztérium az új, méhcsaládonként 500 forintos jövedelempótló támogatást, amit a méhészek jelentős része igénybe is vett az idén.

Ezen túl, a Vidékfejlesztési Program keretében további 600 millió forint közvetlen beruházási támogatás segítette az ágazatot az utóbbi években.

Rajzó méhcsalád
Fotó: Hevesi Mihály
Évi 100 millió forintos támogatási keretből lehet csökkenteni a méhészeti gépjárművek teljesítményadójával és kötelező biztosításával kapcsolatos költségeket, és évi 1,5 milliárd forintos, fele-fele részben hazai és EU-finanszírozású támogatásban részesül az ágazat a Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretében. Ezt a keretet a következő 3 évben 20 százalékkal növelik.

Ebből érezhető, hogy az EU illetékes bizottsága egyre nagyobb figyelmet fordít az ágazatra, de még mindig nem eleget: „Itt az ideje annak, hogy kimondjuk: a jelenlegi piaci körülmények között nem tudnak tisztes árbevételhez jutni az uniós méhészek, sőt, megélhetésük veszélyeztetett. Ezért javasolni kívánjuk Brüsszelnek, a méhcsaládalapú közvetlen méhészeti támogatás bevezetését!” – emelte ki Nagy István agrárminiszter.

Bross Péter, a méhészek érdekvédelmi szervezetének elnöke napi 10 gramm, azaz egyetlen kávéskanál méz elfogyasztására buzdított mindenkit. Ez a cél nem elérhetetlen, de csak úgy valósulhat meg, ha minden magyar család étkezőasztalán folyamatosan ott van egy üveg magyar méz.

Napi egy kávéskanál méz egy évben 36 ezer tonna méz elfogyasztását jelentené, azaz már ehhez is kevés lenne a ma termelt mennyiség.

Sajnos a valóság az, hogy a magyarok étkezési szokásainak nem része a méz napi fogyasztása, pedig biztosan emelné a színvonalát.

Fotó: Pelsőczy Csaba
Bross Péter a mézfogyasztás ösztönzése mellett kitért a méhek védelmére is: bejelentette, hogy az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elindítja a „Védd a méheket!” című adománykampányt, melynek keretében egyedi méhkitűzőt kapnak ajándékba az egyesület munkájának támogatói. Az ország sok pontján elérhetőek lesznek a méhecskék, amit a ruhánkra kitűzve jelezhetjük, hogy tisztában vagyunk vele: méhek nélkül nincs élet, és ezért védeni kell a természetes beporzókat.

Giczi Gergely, az AMC ügyvezető-helyettese a méz beltartalmi értékeit, azok emberi szervezetre gyakorolt hatásait taglalta. Kiemelte, hogy a „Legyen minden nap mézes nap!” szlogen nem véletlen kitaláció műve, hanem

már mérsékelt napi mézfogyasztással is biztosítani tudjuk a szervezetünknek nélkülözhetetlen ásványi anyagok, nyomelemek és vitaminok bevitelét.

Mint kifejtette, mindenkinek tudnia kell, hogy ezt az „édes csodát” a méhek nagyon sok munkával hozzák létre. Egyetlen kilogramm méz összegyűjtéséért egy méhecske annyit repül, hogy munkája során több mint kétszer megkerülhetné a Földet! A méheket csodálni kell, a mézüket pedig naponta fogyasztani. A kampány elemeiről szólva elmondta, hogy napjaink marketingeszközeinek minden szegmensét – így a közösségi médiát, influenszereket, rádiómegjelenéseket is – felhasználják a hagyományos vásárok és mézes fesztiválok mellett a két hónapig tartó programban.

Szandai József, a NAK Nógrád megyei elnöke kiemelte, hogy az Agrárgazdasági Kamara minden tőle telhető támogatást megad a hazai méhészeknek, hogy segítse tevékenységük folyamatosságát. Azt mondta,

a kamarának remek a kapcsolata a közel 20 ezer méhésszel, és a NAK évek óta részt vesz és támogatja a méhészek hazai mézfogyasztás emelését célzó törekvéseit,

és anno kiállt az ágazat problémáit feltáró brüsszeli tüntetés mellett is.

Nemrég kongatták meg a vészharangot a méhészek az európai mézkereslet visszaesése miatt, és ennek okainak feltárásában és a megoldások keresésében minden segítséget megad a NAK. Szandai József kiemelte: „Mindenkinek tisztában kell lenni azzal, hogy a méhek a mézgyűjtés mellett a beporzásban játszott óriási szerepét senki és semmi nem tudja helyettesíteni. Óvnunk kell őket, és meg kell becsülnünk a magyar méhészeket, akik gondos gazdái a magyar méhcsaládoknak. Fogyasszunk minél több hazai mézet; nemcsak azért, mert ezzel támogatjuk a méhészeinket, hanem azért is, mert egészséges és finom! Már Micimackó is megmondta: méz nélkül valahogy egyik nap sem az igazi.”

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az anyacsere gyakorisága 2.

Az anyák minősége is évjáratfüggő, mint a boroké, az anyák nevelését legjobban befolyásoló tényező az időjárás - írja Buczkó Endre a Méhészet 2018. szeptemberi számában (10-11. old.). Ugyanakkor Ádám Gabriella méhészmesterrel (Tiszaszentimre) is egyet kell értsek, hogy „első éves vagy második éves, szezon eleji vagy szezon utáni, nem mindegy".

A méhek spiroplasmosisa

Sajnos, újra beszélni kell egy méhbetegségről, mivel ismét megjelent a hazai méhek kórtani vizsgálatai során. „A méhek spiroplasmosisa” címmel 11 évvel ezelőtt jelent meg írásom a Méhészetben. A jelen összefoglalás részben megismétli az ott leírtakat, részben kiegészíti újabb irodalmi ismeretekkel.

Atkakezelés anyazárkázással 2.

Mivel a vegyszerek egyre szaporodnak a környezetünkben, és „rejtélyes” módon pusztulnak méheink, fontos, hogy legalább a méhész használjon minél kevesebb vegyszert a méhek kezelésekor. Erre ad lehetőséget az őszi anyazárkázás, így az anya nem tud petét rakni, a fiasításban pedig nem tud az atkapopuláció tovább fejlődni.

Útmutató a méhekért

A világ vegyszertermelése 2004 és 2014 között megduplázódott. Az EU különféle hatóságai is mintegy 22 ezer vegyi anyag használatára adtak engedélyt.

Ne legyünk önmagunk ellenségei 2.

Legutóbbi írásomban (augusztusi szám 6-7. oldalak) felsoroltam mézünk árának 18 lehetséges összetevőjét. Ha valaki vette a fáradtságot és összeszámolta költségeit, akkor rá kellett jönnie, hogy még kevesebb pénzért dolgozik, mint eddig hitte. Ne zavarjon meg bennünket, hogy a felsoroltakból egy-egy tételre ténylegesen nem adunk ki pénzt, mert attól még nem oldódik meg a problémánk.

A mézhamisítás múltja

„A mézhamisítás Európa-szerte óriási méreteket öltött” – írta a Hazánk című folyóirat. A téma most időszerűbb, mint valaha! Az Európai Parlament (EP) 2018. március 1-jei állásfoglalása is súlyozottan foglalkozik a mézhamisítással. A fenti idézet viszont csaknem 120 éves...

„A szakpolitika számára készítünk inputokat”

Király Gábor 2017 tavaszán kezdett el az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos segéd­munkatársaként dolgozni, és az elmúlt évek szervezeti átalakításai során végül a Környezeti és Humán Erőforrások Kutatása Osztályon kötött ki, immár a NAIK-AKI keretrendszerében.

Hazai méhlegelők 8. rész - Idegenhonos fás hordásnövények

Az elmúlt évtizedek/évszázadok során sok fa- és cserjefaj került be hazánkba távoli országokból, más kontinensekről. Ezeket többnyire kezdetben díszfaként, parkfaként telepítették, majd egyes kedvezőnek vélt tulajdonságaikat felismerve mindinkább elterjedtek.

Méhészet: kiállítás, kutatások Kanadában - ahogy én láttam

A világ méhészeinek (és méhészetben érdekeltjeinek) 46., legutóbbi kongresszusának rendező országát és - egymástól sajnos távoli - látnivalóit érdekesebbnek találtam annál, mintsem hogy a rendezvény mind az öt napját azon töltsem. Utóbbi (Api-Expo) engem, mint egykori méhészeti eszközimportőrt - az információs technológia kivételével - nem kényeztetett sok újdonsággal.

Ne legyünk önmagunk ellenségei

Hosszú évek óta él a közbeszédben az az elmélet, szükség van néha egy-egy rossz évjáratra, hogy legalább néhányunknak elvegye a kedvét a méhészkedéstől. Bár jómagam nem tapasztaltam annyira katasztrofálisnak az idei körülményeket, a beszélgetések, a panaszok és az eladó méhészetek növekvő száma alapján úgy érzem, hogy megkaptuk a „várva várt” rossz évjáratot.