Back to top

Legyen minden nap mézes nap!

Eredetileg kimondottan a hazai mézfogyasztást ösztönző kampány elindításáról szólt volna az október 17-én Budapesten, a Mezőgazdasági Múzeumban rendezett sajtótájékoztató, de mint kiderült, sokkal több témát érintett a rendezvény.

Az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Agármarketing Centrum és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület közös sajtótájékoztatója nemcsak a mézről, hanem az egész ágazatról és a méhekről is szólt.

Fotó: Pelsőczy Csaba

Nagy István agrárminiszter beszéde legelején leszögezte: „Magyarország méznagyhatalom”. Ezt konkrét számokkal támasztotta alá:

„Európában hazánkban a legnagyobb a méhsűrűség (12 méh­család négyzetkilométerenként), az évi 25–30 ezer tonna méztermeléssel az EU harmadik legnagyobb méztermelői vagyunk,

a Közösség méztermeléséből 10 százalékkal részesedik Magyarország, és az 1,2 millió méhcsaládot 20 ezer méhész kezeli. Felhívta rá a figyelmet, hogy sajnos, míg a legtöbb tagországban a megtermelt mézet teljes egészében belpiacon értékesítik, addig a magyar vásárlók a kiváló minőségű hazai méznek mindössze a 30 százalékát fogyasztják el. Ezért az agrártárcának most az célja, hogy a magyar családok váljanak a hazai méz kiváló élettani hatásainak első számú haszonélvezőivé. A méz csak akkor tudja betölteni egészségvédő, egészségmegőrző szerepét táplálkozásunkban, ha megőrizzük az eredetit, és nem a silány importmézek keverőmézeként találkozik vele a fogyasztó.

A „Legyen minden nap mézes nap!” című kampány keretében rendezett őszi és téli mézfesztiválok, mézvásárok remek alkalmat jelentenek arra, hogy a hungarikum akácmézen kívül más mézkülönlegességeket, például a gesztenye-, a repce-, a hárs-, a levendula-, a selyemfű-, vagy éppen a medvehagymamézeket is megismerje a lakosság.

A rendkívül változatos ízvilágú, ásványi anyagokban, nyomelemekben egytől egyig gazdag, GMO- és antibiotikummentes mézek többek egyszerű élelmiszereknél, hiszen egészségesek és gyógyítanak.

Nagy István kiemelte, hogy a magyar családok egyre több mézet fogyasztanak, a fejenkénti mézfogyasztás az utóbbi 10–15 évben évi 40 dekagrammról 1 kilogrammra emelkedett.

Az Agrár­minisztérium célja, hogy a másfélszeresére nőjön a hazai mézfogyasztás. E cél elérése érdekében az EU-ban az elsők között indította el Magyarország még 2014-ben az Európai Mézes Reggeli Programot, amelynek keretében tavaly novemberben már ezer óvodában és iskolában összesen 166 ezer gyermek kapott mézes reggelit.

De a mézen jócskán túlmutató üzenettel bírt a szakminiszter azon kijelentése, hogy: „Erős méhészeti ágazat nélkül nincs erős mezőgazdaság!” Mint mondta, a tárca tisztában van vele, hogy ez az exportorientált ágazat jelenleg értékesítési problémákkal küszködik, aminek a nemzetközi mézpiacon tapasztalható minőségi és áranomáliák az okai. Ezeknek a remélhetőleg csak átmeneti problémáknak az áthidalására hozta létre az Agrárminisztérium az új, méhcsaládonként 500 forintos jövedelempótló támogatást, amit a méhészek jelentős része igénybe is vett az idén.

Ezen túl, a Vidékfejlesztési Program keretében további 600 millió forint közvetlen beruházási támogatás segítette az ágazatot az utóbbi években.

Rajzó méhcsalád
Fotó: Hevesi Mihály
Évi 100 millió forintos támogatási keretből lehet csökkenteni a méhészeti gépjárművek teljesítményadójával és kötelező biztosításával kapcsolatos költségeket, és évi 1,5 milliárd forintos, fele-fele részben hazai és EU-finanszírozású támogatásban részesül az ágazat a Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretében. Ezt a keretet a következő 3 évben 20 százalékkal növelik.

Ebből érezhető, hogy az EU illetékes bizottsága egyre nagyobb figyelmet fordít az ágazatra, de még mindig nem eleget: „Itt az ideje annak, hogy kimondjuk: a jelenlegi piaci körülmények között nem tudnak tisztes árbevételhez jutni az uniós méhészek, sőt, megélhetésük veszélyeztetett. Ezért javasolni kívánjuk Brüsszelnek, a méhcsaládalapú közvetlen méhészeti támogatás bevezetését!” – emelte ki Nagy István agrárminiszter.

Bross Péter, a méhészek érdekvédelmi szervezetének elnöke napi 10 gramm, azaz egyetlen kávéskanál méz elfogyasztására buzdított mindenkit. Ez a cél nem elérhetetlen, de csak úgy valósulhat meg, ha minden magyar család étkezőasztalán folyamatosan ott van egy üveg magyar méz.

Napi egy kávéskanál méz egy évben 36 ezer tonna méz elfogyasztását jelentené, azaz már ehhez is kevés lenne a ma termelt mennyiség.

Sajnos a valóság az, hogy a magyarok étkezési szokásainak nem része a méz napi fogyasztása, pedig biztosan emelné a színvonalát.

Fotó: Pelsőczy Csaba
Bross Péter a mézfogyasztás ösztönzése mellett kitért a méhek védelmére is: bejelentette, hogy az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elindítja a „Védd a méheket!” című adománykampányt, melynek keretében egyedi méhkitűzőt kapnak ajándékba az egyesület munkájának támogatói. Az ország sok pontján elérhetőek lesznek a méhecskék, amit a ruhánkra kitűzve jelezhetjük, hogy tisztában vagyunk vele: méhek nélkül nincs élet, és ezért védeni kell a természetes beporzókat.

Giczi Gergely, az AMC ügyvezető-helyettese a méz beltartalmi értékeit, azok emberi szervezetre gyakorolt hatásait taglalta. Kiemelte, hogy a „Legyen minden nap mézes nap!” szlogen nem véletlen kitaláció műve, hanem

már mérsékelt napi mézfogyasztással is biztosítani tudjuk a szervezetünknek nélkülözhetetlen ásványi anyagok, nyomelemek és vitaminok bevitelét.

Mint kifejtette, mindenkinek tudnia kell, hogy ezt az „édes csodát” a méhek nagyon sok munkával hozzák létre. Egyetlen kilogramm méz összegyűjtéséért egy méhecske annyit repül, hogy munkája során több mint kétszer megkerülhetné a Földet! A méheket csodálni kell, a mézüket pedig naponta fogyasztani. A kampány elemeiről szólva elmondta, hogy napjaink marketingeszközeinek minden szegmensét – így a közösségi médiát, influenszereket, rádiómegjelenéseket is – felhasználják a hagyományos vásárok és mézes fesztiválok mellett a két hónapig tartó programban.

Szandai József, a NAK Nógrád megyei elnöke kiemelte, hogy az Agrárgazdasági Kamara minden tőle telhető támogatást megad a hazai méhészeknek, hogy segítse tevékenységük folyamatosságát. Azt mondta,

a kamarának remek a kapcsolata a közel 20 ezer méhésszel, és a NAK évek óta részt vesz és támogatja a méhészek hazai mézfogyasztás emelését célzó törekvéseit,

és anno kiállt az ágazat problémáit feltáró brüsszeli tüntetés mellett is.

Nemrég kongatták meg a vészharangot a méhészek az európai mézkereslet visszaesése miatt, és ennek okainak feltárásában és a megoldások keresésében minden segítséget megad a NAK. Szandai József kiemelte: „Mindenkinek tisztában kell lenni azzal, hogy a méhek a mézgyűjtés mellett a beporzásban játszott óriási szerepét senki és semmi nem tudja helyettesíteni. Óvnunk kell őket, és meg kell becsülnünk a magyar méhészeket, akik gondos gazdái a magyar méhcsaládoknak. Fogyasszunk minél több hazai mézet; nemcsak azért, mert ezzel támogatjuk a méhészeinket, hanem azért is, mert egészséges és finom! Már Micimackó is megmondta: méz nélkül valahogy egyik nap sem az igazi.”

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fejlesztés, munkahelyvédelem - Támogatás a kertészeteknek

Október közepén indul az az új fejlesztési támogatás, amely 30 milliárd forintot biztosít a kertészeti ágazat versenyképességet és hatékonyságot szolgáló beruházásaihoz.

150 éve segítik mindennapjainkat

150 év. Ennyi idő telt el, hogy 1870-ben Magyar Királyi Meteorológiai és Földdelejességi Intézet néven, a mai Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) jogelődjeként megalakuljon az intézményesített időjárás-előrejelzés. Ennek évfordulójára emlékeztek meg a szakemberek, politikusok, valamint a Meteorológiai Világszervezet elnöke szeptember 25-én, a Várkert Bazár előadótermében.

Megnyílt a dísznövény és kertművészeti napok Fehérvárcsurgón

Megnyitották és hétvégén látogatható a 16. Európai Dísznövény és Kertművészeti Napok a fehérvárcsurgói Károlyi kastélyban, ahol szakmai előadások, kiállítások, hangversenyek szerepelnek a programban és számos kiállító vesz részt. Az eseményt Pascale Andreani, a Francia Köztársaság nagykövete és Nagy István agrárminiszter nyitotta meg.

Az Akasztói szikiponttyal bővült az uniós oltalommal védett magyar termékek köre

A magyar akvakultúra ágazat számára komoly elismerés, hogy a Szilvásváradi pisztráng után második magyar édesvízi halként az Akasztói szikiponty földrajzi árujelzője is uniós oltalmat kapott. Az Akasztói szikiponty oltalom alatt álló eredetmegjelölésként való bejegyzésével már 62-re emelkedett azoknak a magyar agrártermékeknek a száma, amelyek földrajzi árujelzője az Európai Unióban oltalmat élvez.

Egy füst alatt: Magyar Ízek Őszi Vására

Új helyszín és új ízek várják szeptember utolsó hétvégéjén a Vajdahunyad vár látogatóit a Magyar Ízek Őszi Vásárán, ahol ezúttal a füstölt termékeké lesz a főszerep. Szeptember 26-27-én a vásári forgatagban közel 40 kistermelő saját termékei kerülnek ki a pultokra.

Mátravasút: megújult és várja utasait

Az 1900-as évek elején épült mátrai kisvasúthálózat sok- sok ember életével összefonódott. Azért, hogy továbbra is biztonságosan szállíthassa a turistákat, két éves teljes körű felújításon esett át. Csütörtökön ünnepélyes keretek között adták át az utasoknak.

Méhészet - Ha jön a medve…

A nagyragadozók állományai változó mértékben ugyan, de növekvő tendenciát mutatnak Európa-szerte. A medvék védettek, de jelenlétük valós problémákat okozhat egy-egy érdekcsoport, így például a méhészek számára. A kártételek megelőzése együttműködést kíván a gazdálkodók és a természetvédelmi szakemberek között.

Továbbra is slágernövény a csemegekukorica

A csemegekukorica évek óta tartó népszerűsége jól példázza, hogy mindig találhatunk olyan piaci rést, amit érdemes megcélozni. A kárpátaljai termelők szerint mostanság ez a növény adja a legnagyobb nyereséget.

Miniszteri egyetértés az állatjólét finanszírozásáról

A 16 szövetségi tartomány agrárminiszterei augusztus végén tartott tanácskozásukon elvi megállapodást kötöttek arról, hogy a német gazdák részesüljenek megfelelő pénzügyi támogatásban az állattartás feltételeinek javítását segítő átépítések elvégzéséhez, és meg kell teremteni az ahhoz szükséges finanszírozás intézményrendszerét.

A PENNY kész bővíteni a hazai beszállítói körét

A PENNY kiskereskedelmi áruházlánc nyitott arra, hogy 223 magyarországi üzletében növelje a hazai élelmiszerek arányát. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a PENNY Market Kft. vezetőivel egyebek között erről is egyeztetett.