Legyen minden nap mézes nap!

Az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Agármarketing Centrum és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület közös sajtótájékoztatója nemcsak a mézről, hanem az egész ágazatról és a méhekről is szólt.

Nagy István agrárminiszter beszéde legelején leszögezte: „Magyarország méznagyhatalom”. Ezt konkrét számokkal támasztotta alá:

a Közösség méztermeléséből 10 százalékkal részesedik Magyarország, és az 1,2 millió méhcsaládot 20 ezer méhész kezeli. Felhívta rá a figyelmet, hogy sajnos, míg a legtöbb tagországban a megtermelt mézet teljes egészében belpiacon értékesítik, addig a magyar vásárlók a kiváló minőségű hazai méznek mindössze a 30 százalékát fogyasztják el. Ezért az agrártárcának most az célja, hogy a magyar családok váljanak a hazai méz kiváló élettani hatásainak első számú haszonélvezőivé. A méz csak akkor tudja betölteni egészségvédő, egészségmegőrző szerepét táplálkozásunkban, ha megőrizzük az eredetit, és nem a silány importmézek keverőmézeként találkozik vele a fogyasztó.

A „Legyen minden nap mézes nap!” című kampány keretében rendezett őszi és téli mézfesztiválok, mézvásárok remek alkalmat jelentenek arra, hogy a hungarikum akácmézen kívül más mézkülönlegességeket, például a gesztenye-, a repce-, a hárs-, a levendula-, a selyemfű-, vagy éppen a medvehagymamézeket is megismerje a lakosság.

A rendkívül változatos ízvilágú, ásványi anyagokban, nyomelemekben egytől egyig gazdag, GMO- és antibiotikummentes mézek többek egyszerű élelmiszereknél, hiszen egészségesek és gyógyítanak.

Az Agrár­minisztérium célja, hogy a másfélszeresére nőjön a hazai mézfogyasztás. E cél elérése érdekében az EU-ban az elsők között indította el Magyarország még 2014-ben az Európai Mézes Reggeli Programot, amelynek keretében tavaly novemberben már ezer óvodában és iskolában összesen 166 ezer gyermek kapott mézes reggelit.

De a mézen jócskán túlmutató üzenettel bírt a szakminiszter azon kijelentése, hogy: „Erős méhészeti ágazat nélkül nincs erős mezőgazdaság!” Mint mondta, a tárca tisztában van vele, hogy ez az exportorientált ágazat jelenleg értékesítési problémákkal küszködik, aminek a nemzetközi mézpiacon tapasztalható minőségi és áranomáliák az okai. Ezeknek a remélhetőleg csak átmeneti problémáknak az áthidalására hozta létre az Agrárminisztérium az új, méhcsaládonként 500 forintos jövedelempótló támogatást, amit a méhészek jelentős része igénybe is vett az idén.

Évi 100 millió forintos támogatási keretből lehet csökkenteni a méhészeti gépjárművek teljesítményadójával és kötelező biztosításával kapcsolatos költségeket, és évi 1,5 milliárd forintos, fele-fele részben hazai és EU-finanszírozású támogatásban részesül az ágazat a Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretében. Ezt a keretet a következő 3 évben 20 százalékkal növelik.

Ebből érezhető, hogy az EU illetékes bizottsága egyre nagyobb figyelmet fordít az ágazatra, de még mindig nem eleget: „Itt az ideje annak, hogy kimondjuk: a jelenlegi piaci körülmények között nem tudnak tisztes árbevételhez jutni az uniós méhészek, sőt, megélhetésük veszélyeztetett. Ezért javasolni kívánjuk Brüsszelnek, a méhcsaládalapú közvetlen méhészeti támogatás bevezetését!” – emelte ki Nagy István agrárminiszter.

Bross Péter, a méhészek érdekvédelmi szervezetének elnöke napi 10 gramm, azaz egyetlen kávéskanál méz elfogyasztására buzdított mindenkit. Ez a cél nem elérhetetlen, de csak úgy valósulhat meg, ha minden magyar család étkezőasztalán folyamatosan ott van egy üveg magyar méz.

Sajnos a valóság az, hogy a magyarok étkezési szokásainak nem része a méz napi fogyasztása, pedig biztosan emelné a színvonalát.

Bross Péter a mézfogyasztás ösztönzése mellett kitért a méhek védelmére is: bejelentette, hogy az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elindítja a „Védd a méheket!” című adománykampányt, melynek keretében egyedi méhkitűzőt kapnak ajándékba az egyesület munkájának támogatói. Az ország sok pontján elérhetőek lesznek a méhecskék, amit a ruhánkra kitűzve jelezhetjük, hogy tisztában vagyunk vele: méhek nélkül nincs élet, és ezért védeni kell a természetes beporzókat.

Giczi Gergely, az AMC ügyvezető-helyettese a méz beltartalmi értékeit, azok emberi szervezetre gyakorolt hatásait taglalta. Kiemelte, hogy a „Legyen minden nap mézes nap!” szlogen nem véletlen kitaláció műve, hanem

Mint kifejtette, mindenkinek tudnia kell, hogy ezt az „édes csodát” a méhek nagyon sok munkával hozzák létre. Egyetlen kilogramm méz összegyűjtéséért egy méhecske annyit repül, hogy munkája során több mint kétszer megkerülhetné a Földet! A méheket csodálni kell, a mézüket pedig naponta fogyasztani. A kampány elemeiről szólva elmondta, hogy napjaink marketingeszközeinek minden szegmensét – így a közösségi médiát, influenszereket, rádiómegjelenéseket is – felhasználják a hagyományos vásárok és mézes fesztiválok mellett a két hónapig tartó programban.

Szandai József, a NAK Nógrád megyei elnöke kiemelte, hogy az Agrárgazdasági Kamara minden tőle telhető támogatást megad a hazai méhészeknek, hogy segítse tevékenységük folyamatosságát. Azt mondta,

és anno kiállt az ágazat problémáit feltáró brüsszeli tüntetés mellett is.

Nemrég kongatták meg a vészharangot a méhészek az európai mézkereslet visszaesése miatt, és ennek okainak feltárásában és a megoldások keresésében minden segítséget megad a NAK. Szandai József kiemelte: „Mindenkinek tisztában kell lenni azzal, hogy a méhek a mézgyűjtés mellett a beporzásban játszott óriási szerepét senki és semmi nem tudja helyettesíteni. Óvnunk kell őket, és meg kell becsülnünk a magyar méhészeket, akik gondos gazdái a magyar méhcsaládoknak. Fogyasszunk minél több hazai mézet; nemcsak azért, mert ezzel támogatjuk a méhészeinket, hanem azért is, mert egészséges és finom! Már Micimackó is megmondta: méz nélkül valahogy egyik nap sem az igazi.”