Back to top

A műhús az elfogadás felé vezető úton

Pszichológusok vizsgálják a műhúsok fogyasztásának hajlandóságát. Azt állítják, jó úton haladunk az elfogadás felé. Minden fejben dől el…

Holland kutatók 2013-ban mutatták be az első laboratóriumban tenyésztett húst. A kezdeti költségek rendkívül magasak voltak. A tápoldatban nevelt több milliárd izomsejtből álló húspogácsa 250 ezer Euróba került. A dolgok jelenlegi állása szerint, egyetlen állati mintavételből további 80 ezer húspogácsa állítható elő, és

a költségek néhány éven belül nem lesznek magasabbak, mint 1 dollár/ húspogácsa.

Ha az emberek meggyőződnek arról, hogy a sejttenyésztett hús ehető, akkor képesek lesznek csökkenteni a hagyományos hús iránti igényüket, és ez több millióval csökkentheti az állatállományt – állítja Chris Bryant pszichológus, aki a fogyasztói megítélés felől vizsgálja ezt az új húsfajtát. Az angol Bath-i Egyetem pszichológiai doktori kutatása során azt vizsgálja, hogy a fogyasztók hogyan viszonyulnak a sejttenyésztett húshoz.

Chris Bryant szerint az ilyen hús sok tekintetben vonzó lehet a fogyasztók, vásárlók szemszögéből a hagyományos húsokkal szemben, főként azért, mert nem kell állatokat megölni ahhoz, hogy húshoz jussunk. De a fenntarthatóság és a környezetvédelem szempontjából is előnyös lehet ez a fajta termelés. Bár ezzel kapcsolatban megoszlanak a vélemények.

A laborhús megítélését számos felmérés vizsgálja. Az egyik, amelyet Nagy-Britanniában végeztek, azt mutatta, hogy a megkérdezettek mintegy 19 %-a azt vallotta, hogy megenné a laboratóriumban tenyészett húsokat.

Az Egyesült Államokban a műhús megítélése sokkal kedvezőbb, már a megkérdezett emberek körülbelül 2/3-a mondta azt, hogy szívesen fogyasztana a fehér falak között előállított termékből.

Egyesült Királyságban 1 milliárd állatot öltek le, és ha a sejttenyésztett hús 19% -ban helyettesíthető laborhússal, akkor 190 millióval kevesebb állat kerül vágóhídra.

A pszichológus tapasztalatai szerint, amikor az emberek először hallanak a laboratóriumban előállított húsról, gyakran aggodalommal vagy akár undorral gondolkodnak erről.

Ez elsősorban azért van, mert nem ismerik a témát. A fókuszcsoportokkal történő beszélgetések során, amikor az emberek megismerik az ilyen hús előállításának folyamatát és előnyeit, sokkal pozitívabban állnak a kérdéshez.

Forrás: 
agropolska.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Melegedés miatt fajtaváltás: klímaváltozás és a szőlőtermesztés

A klímaváltozásnak a szőlőtermesztésre és a borászati technológiára gyakorolt hatását boncolgatták az idei, immár harmadik Szőlész-Borász Konferencia előadói a Szent István Egyetem budai campusán.

Tejtermelés: hódít a precízió és a digitalizáció

November 20-án a Holstein Genetika Kft. a Nyakas Farmmal közös rendezvényt tartott a tejtermelésről Hajdúnánáson. A közel 5 órás programra négy világszerte számon tartott szakembert hívtak meg, akik a maguk nemében a gyakorlati hozzáértés csimboraszóját jelenti.

Államfői győzelem a St. Legerben

Magyarországon született, magyar tenyésztőnél, magyar a tulajdonosa, azonban Csehországban áll tréningben, ezért nem indulhatott a Magyar Derbyben. Államfő tulajdonosa a nyáron csalódottan vette tudomásul a két éve érvényben lévő szabályokat. Az októberi Magyar St. Legerre, az év utolsó klasszikusára azonban már nem vonatkoztak ilyen szabályok, így Államfő végre indulhatott, és győzött is.

A hazai élelmiszerekhez húz a szívük

Egy közelmúltban az élelmiszerfogyasztásról készült felmérés is alátámasztja a franciák nemzettudatát. A megkérdezett 1000 főből ugyanis 820-an válaszolták azt, hogy vásárláskor előnyben részesítik a francia termékeket, 770-en pedig ragaszkodnak a helyi árukhoz.

Évi 7 milliárd darab papír zsepibe törli az orrát a magyar

16 milliárd forintért vásároltak a magyarok papír zsebkendőt a hazai kiskereskedelemben 2018. szeptember és 2019. augusztus között, ami 8 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest, egyben több mint 80 millió csomag terméket jelent, derült ki a Nielsen piackutató kiskereskedelmi indexéből. Az átlagos hazai fogyasztó jellemzően a háromrétegű és a márkás papír zsebkendőket választja.

104-ből 100 sertés fennakadt a Nébih rostáján

Egy Tolna megyei állatvásáron tartottak helyszíni ellenőrzést múlt hétvégén a Nébih szakemberei, melynek során a vásárra szállított, eladásra szánt sertések állategészségügyi státuszát és kötelező kísérődokumentumait vizsgálták. Az ellenőrzött 104 állatból 100 példány jelöletlen volt, amely már önmagában is sérti a jogszabályi előírásokat. Emellett azonban egyéb hiányosságok is előfordultak.

Számos tévhit övezi a húsmarhatenyésztést és a marhahúsfogyasztást

Tévhit, hogy 15 ezer liter vízre van szükség egy kilogramm marhahús előállításához, és az sem bizonyítható minden kétséget kizáróan, hogy a vöröshúsfogyasztás növeli a rákos betegségek kialakulásának kockázatát. Mi több, a hús az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, ezért fogyasztása egyértelműen indokolt.

Olyan kevés gyümölcsöt eszünk, hogy a nemzetgazdaság és az egészségünk is megsínyli

Megalapozó kutatásokat folytattak a zöldségek és gyümölcsök földrajzi eredetének megállapítására a beltartalmuk, illetve a mikrobionjuk alapján, kíméletes minőségellenőrző mérések kifejlesztésére, a fogyasztói értékítélet pontosítására. Mindezekről és további eredményekről számoltak be a SZIE Élelmiszertudományi Karán, a november végén záruló, 390 millió forintos fejlesztést lehetővé tevő VEKOP pályázat zárókonferenciáján.

Hordozható környezetfigyelő bőrönd

Az eszköz lehetővé teszi a tartási körülmények, illetve az istállók levegőjének pontos, rövid- vagy hosszú távú nyomon követését.

Lovarda és otthon – Horseland Lovastanya, az Év Tanyája

Békéscsabán, a bányatavak partján terül el a Horseland Lovastanya, ahonnan szép időben, egészen a szabadkígyósi Wenckheim kastély tornyáig el lehet látni. Lakói, a Szabó család, Fanni, Márti és József. A tanya fő profilja a lovasoktatás, de kocsizással és bértartással is foglalkoznak.