Back to top

A műhús az elfogadás felé vezető úton

Pszichológusok vizsgálják a műhúsok fogyasztásának hajlandóságát. Azt állítják, jó úton haladunk az elfogadás felé. Minden fejben dől el…

Holland kutatók 2013-ban mutatták be az első laboratóriumban tenyésztett húst. A kezdeti költségek rendkívül magasak voltak. A tápoldatban nevelt több milliárd izomsejtből álló húspogácsa 250 ezer Euróba került. A dolgok jelenlegi állása szerint, egyetlen állati mintavételből további 80 ezer húspogácsa állítható elő, és

a költségek néhány éven belül nem lesznek magasabbak, mint 1 dollár/ húspogácsa.

Ha az emberek meggyőződnek arról, hogy a sejttenyésztett hús ehető, akkor képesek lesznek csökkenteni a hagyományos hús iránti igényüket, és ez több millióval csökkentheti az állatállományt – állítja Chris Bryant pszichológus, aki a fogyasztói megítélés felől vizsgálja ezt az új húsfajtát. Az angol Bath-i Egyetem pszichológiai doktori kutatása során azt vizsgálja, hogy a fogyasztók hogyan viszonyulnak a sejttenyésztett húshoz.

Chris Bryant szerint az ilyen hús sok tekintetben vonzó lehet a fogyasztók, vásárlók szemszögéből a hagyományos húsokkal szemben, főként azért, mert nem kell állatokat megölni ahhoz, hogy húshoz jussunk. De a fenntarthatóság és a környezetvédelem szempontjából is előnyös lehet ez a fajta termelés. Bár ezzel kapcsolatban megoszlanak a vélemények.

A laborhús megítélését számos felmérés vizsgálja. Az egyik, amelyet Nagy-Britanniában végeztek, azt mutatta, hogy a megkérdezettek mintegy 19 %-a azt vallotta, hogy megenné a laboratóriumban tenyészett húsokat.

Az Egyesült Államokban a műhús megítélése sokkal kedvezőbb, már a megkérdezett emberek körülbelül 2/3-a mondta azt, hogy szívesen fogyasztana a fehér falak között előállított termékből.

Egyesült Királyságban 1 milliárd állatot öltek le, és ha a sejttenyésztett hús 19% -ban helyettesíthető laborhússal, akkor 190 millióval kevesebb állat kerül vágóhídra.

A pszichológus tapasztalatai szerint, amikor az emberek először hallanak a laboratóriumban előállított húsról, gyakran aggodalommal vagy akár undorral gondolkodnak erről.

Ez elsősorban azért van, mert nem ismerik a témát. A fókuszcsoportokkal történő beszélgetések során, amikor az emberek megismerik az ilyen hús előállításának folyamatát és előnyeit, sokkal pozitívabban állnak a kérdéshez.

Forrás: 
agropolska.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újabb étteremlánc csatlakozik a vegán forradalomhoz

A McDonald’s háromévnyi kutatás és fejlesztés után piacra dobja első növényi alapú burgerét az Egyesült Királyságban.

Lovak és lovasok Dunatőkésen

A szlovák statisztikai hivatal már rég nem jegyzi gazdasági állatként a lovakat. Számuk 1965-ben 95 ezer volt, és még a rendszerváltáskor is 16 ezer lovat tartottak számon az országban; akkor szűnt meg a nyilvántartása gazdasági állatként. A rendszerváltás előtt magánszemély nem tarthatott lovat, még sportlóként sem, hiszen ez úri huncutságnak minősült.

Gyors evolúció zajlik az állatvilágban?

Az éghajlatváltozás nemcsak emberi probléma; az állatoknak is alkalmazkodniuk kell hozzá. Egy ausztrál madárkutató állítása szerint néhány „melegvérű” állat azért növeszt nagyobb csőrt, lábakat és füleket, hogy a bolygó felmelegedésével jobban szabályozhassa testhőmérsékletét.

Tengeri spárgát üvegházból

A tengeri sziksófű vagy tengeri spárga egy, a csúcsgasztronómiában is kedvelt, különleges, fűszeres, szokatlanul sós ízű növény. Üvegházi termesztésére eddig senki nem vállalkozott. Két német fiatal azonban egy régi üvegház átalakításával kidolgozta a sós vízzel történő termesztés technológiáját, az eddig elért eredményeikért most innovációs díjat is kaptak.

Innovatív módszerekkel állítanák meg a MATE kutatói a busa térnyerését

Egyre több gondot okoz hazánkban az invazív busa robbanásszerű terjedése, amit mind a haltani kutatások, mind a horgászok beszámolói alátámasztanak.

A boltok polcai üresen maradhatnak karácsonyra Angliában

A brit kiskereskedőknek arra kellene ösztönözniük vásárlóikat, hogy már most kezdjenek el karácsonyra tervezni, mivel az ország ellátási láncának kihívásai az ünnepi szezon alatt csak tovább súlyosbíthatják a hiányt a boltok polcain– javasolja egy iparági elemző.

Megújulva vár mindenkit a KÁN

Idén ismét megnyílik a KÁN, a Dunántúl állattenyésztési kiállítása, immár megújulva és kibővített programokkal. Az október 1–3. között zajló kiállítást 14. alkalommal rendezik meg KÁN Egyetemi Napok néven, ami már önmagában valami újnak a kezdetét sejteti.

Júliusban tovább gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése

Júliusban harmadik hónapja gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak növekedési üteme: átlagosan 21,3 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban, ami 0,8 százalékponttal nagyobb az előző havi emelkedésnél - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.

Génszerkesztett búza

Engedélyezték egy génszerkesztett búzafajta szabadföldi vizsgálatát az Egyesült Királyságban. A Hertfordshire megyében végzett vizsgálat az első a maga nemében Európában.

Kacagó gerlék - Miért nem „sláger” díszállat hazánkban?

A kacagó gerle tenyésztése Hollandiában, Franciaországban és Belgiumban igen népszerű, ahol számos kiállítást rendeznek bemutatásukra. Hazánkban is sok galambász tart kacagó gerlét, holott ezek a madarak ennél még többet érdemelnének. Rendkívül sok színváltozatuk van – 16 szín –, és 3 toll­szerkezet-­mutációjuk ismert.