A keresztes pók hálói kerekek és elérhetik az 50-60 cm átmérőt is, a vitorlás pókoké befedi a növényzetet, és néha olyan mennyiségben lepi el azokat, hogy a táj egy film díszleteire emlékeztet. A szaporodás után a fiatal pókok készítenek nagy tömegben hálókat a migrációs kényszer hatására, legtöbbször nedves réteken, vizek közelében, sokszor sekély vizek fölötti növényzeten.
Ezeket a hálóléghajókat nevezzük ökörnyálnak. Némely háló akár 2000 méter magasra is feljuthat. A pókok így terjeszkednek. Minden pók termel pókselymet, azt a vékony, erős fehérjét, amit az utótestük végében lévő mirigyek választanak ki.
Sok fajuk ebből szövi a zsákmány megfogására szolgáló hálót. Ennek ellenére több faj háló nélkül vadászik. A selymet felhasználják még közlekedésre, fészekkészítésre és az áldozat „becsomagolására”.
A pókok nem fonnak, nem tekerik a fonalat, hanem sűrű, zselés selyemoldatot engednek ki, majd lábaikkal és testük súlyával szálat húznak belőle.
|
Hol keressük? • Solt és Fülöpszállás között • Kiskunhalas mellett • Balatonfőkajár közelében • Tiszaug határában • Apaj környékén |
Amikor összerendeződnek a hosszú fehérjemolekulák, a folyadék viszkozitása, azaz ellenállása hirtelen ötszázad részére csökken. A nagy változás a szál húzásakor és a száradásakor történik: a megszáradt szál már nem oldódik vízben, anyagszerkezete a folyékony kristályokhoz hasonlít. Meglepő erősségét a fehérjeszálak beállításától és a száradás, illetve nyúlás közben keletkező pici kristályoktól kapja.
