Back to top

Téves tévelygések az állatvédelem alléján

Élőhelyi adottságának is köszönhetően, hazánk vadállománya egyedülállónak számít Európában. Természeti kincsünk, értékének óvása és gondozása társadalmi kötelezettség, a hivatásos vadász számára szakma és hivatás. A vad az állam tulajdona, gazdálkodásáról a vadászatra jogosult gondoskodik.

Kifordított, manipulatív ideológiák terjesztésével mára sikerült eltorzítani, és ezzel a társadalom egy része által elfogadhatatlannak minősíteni az emberi civilizáció történelmi fejlődése során meghatározó életformákat – mint a vadászat –, ami napjainkban „űzött vadként” van jelen a köztudatban.

A természet- és állatvédelem rövid idő alatt felkapott trenddé vált – egyebek mellett köszönhető a klímaváltozás jelenségének és hatásainak.

Az e szélsőséges elvekhez ragaszkodók célkeresztjükbe fogták a vadászatot is, akiknek tagjait gyilkos, szívtelen jelzőkkel illetik. Azonban rágalmazásaik alaptalan vádakon nyugszanak, már csak azért is, mert nincsenek tisztában a vadászat hagyományőrző, szükségszerű gyakorlati feladataival.

A vadász a természet és a benne élő vadállomány egyensúlyának megtartására törekszik. Időjárási behatásokkor, ha szükséges óvja, eteti és takarmányozza a vadat, miközben gazdálkodik is vele. Jogilag szabályozott és ellenőrzött keretek között végzi hivatását, betartva a vadászati idényeket, a biztonságos fegyverkezelés szabályait, és szívében őrzi a magyar vadászetika értékeit.

Az emberek táplálkozási kultúrájának évszázadokon át jelentős része volt a vadhúsból készült ételek fogyasztása. Mindez mára hazánkban étkezési perifériára szorult; a kontinensen utolsók között vagyunk vadhúsfogyasztás tekintetében: évente 6-7000 tonna vadhús kerül a piacra, melyből hazánkban az egy főre eső mennyisége negyven dekagramm.

Pedig ha élettani hatásait nézzük, ásványi anyagokban – kalcium, magnézium, foszfor, vas –, fehérjében gazdag és kevés a zsírt tartalmaz.

A vadászok feladata egyre nehezebb.

A fejlett ipari, erdő- és mezőgazdasági tevékenységek (precíziós gazdálkodás folyományaként létrejövő mezőgazdasági monokultúrák, erdőmegújítások, a vadkár megelőzése céljából létesített vadkerítések) miatt gyökeresen megváltozott a vad élőhelye, amely megváltoztatta a vadfajok állományának nagyságát, illetve egyes fajok belterületi térhódítását is eredményezte.

A társadalmi félelmek nyomására a történelem során az ember kiűzte és eltüntette a nagyragadozókat a hazai faunából.

Ezáltal nagyvadfajainknak nem maradt természetes ellensége (regionálisan kisebb-nagyobb kivételt képez nagyvadjaink utódjainak zsákmányolásában az aranysakál), így a vadászembernek kellett magára vállalni a vadállomány szabályozását. Amíg korábban a senyves, beteg, genetikailag hátrányos egyedeket a ragadozók „kivették” az állományból, ez a feladat mára a vadászra maradt. Ezt a teendőt csak állami kezelésben lévő erdőgazdaságok vagy szervezett keretek között működő tagsági felépítésű társaságok végezhetik. Fennmaradásukhoz és a vadállomány gondozásához, védelméhez, etetéséhez (egyszóval gazdálkodásához) jelentős bevételre van szükségük. Erre a vadásztársaságok és erdőgazdaságok bérvadásztatással tesznek szert, amihez hozzájárul a vadhúseladásból származó bevétel is.

A bevétel mellett a kiadásról is szót kell ejteni.

Miután az ember céltudatos tevékenységgel létrehoz valamit a természetben – legyen szó fásításról vagy termesztésről –, a vad jelenléte miatt abban valamilyen formában mennyiségi hiány vagy minőségi értékromlás következik be. Azokon a mezőgazdaságilag művelt területeken, illetve ahol erdőgazdálkodás zajlik, a vad által okozott kárt a vadászatra jogosult köteles megtéríteni a gazdálkodók felé. A kártérítés elkerülésének érdekében a vadásznak kötelessége a kár elhárítása, ami vadászattal, illetve a nagyvadállomány csökkentésével lehetséges. A kialakult helyzet köszönhető annak is, hogy az ember ily drasztikusan nyúlt bele és változtatta meg a vad élőhelyét.

A vadászat tehát szükségszerű tevékenységgé vált napjainkra.

Dr. Csőre Pál, aki egyebek mellett az erdészeti és vadászati történetírás elismert szaktekintélye, a következőket mondta a vadkárról és annak megfizetéséről: „Olyan kényszerű adó ez, amelyet mindenképpen meg kell adni, és így van ez jól.”

A megváltozott élőhelyi feltételek miatt a területek csak bizonyos mértékig képesek biztosítani a vadnak szükséges életkörülményeket, -feltételeket. Ezért lényeges feladat a vadállomány szabályozása, ami egyensúlyt teremt az élőhelyi adottságok és az állomány nagysága között.

A vadász becsül és tervez is.

Becslését különféle módszerekkel végzi az adott vadfaj állománynagyságáról, majd a szaporodás és elhullás mértékének függvényében megtervezi az elejtés mennyiségét úgy, hogy bölcs előrelátással, a becslési eredmények figyelembevételével hasznosítja a vadat. Így hosszú ideig gazdálkodhat a vadfajokkal, ezzel a jövő vadásznemzedékének teremt vadállományt, ezáltal értéket.

A bölcs hasznosítás és a fenntartható vadgazdálkodás mellet mindez nem valósulhatna meg a vad és a természet tisztelete nélkül. Egy vadászembernek nem a vad elejtése a legfontosabb, hanem a természet hangjaiban való elmélyülés. Amit mesél, ad, nevel, és azt, amit ígér… A lövés csak másodlagos. Hogy gróf. Széchenyi Zsigmond nagy múltú vadászember szavaival éljek: „a vadászat: vadűzés és erdőzúgás, de több erdőzúgás” – azt gondolom, ez mindent elmond.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Veszélyezteti az állatokat és a mezőgazdasági termést a hőingadozás

Hiányzik a csapadék a földekről, és a viszonylag enyhe idő sem tesz jót a mezőgazdaságnak. A szakemberek szerint nagyon kellene a hó, mert a növények rosszul tűrik a hőingadozást. Az igazi tél hiánya a szabadon tartott állatokat is veszélyezteti.

Minitraktorok kicsiknek és nagyoknak

Az idei AGROmashEXPO-n a felnőttek „játékai” mellett a gyerekek is megtalálhatták a kedvükre való játékszereket. Kicsi-nagy, mindenféle ajándéktárgyak közül választhattak az érdeklődők, de hozzá kell tenni, ahogy azt Balogh Viktor, a KITE Zrt. marketingigazgatója is elmondta, nemcsak a gyerekek számára keresett termékekről beszélünk.

Kutyafogat a Mátrában

Őszi színeit öltötte magára a Mátra. Az erdő sárgán hullámzik a hegyek-völgyek vonulatán, amíg a szem ellát. A megnyugtató csöndben különös hang üti meg a fülemet Mátrafüredhez közeledve. Kutyaugatás; de nem egy, nem kettő. Hamarosan kiderül, hogy harminckilenc kutya kelti a hangzavart. A kutyák körül Hering Tamás serénykedik, ugyanis túrázókat vár.

Speciális kiadványokkal is segíti a szakmai szereplőket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara speciális, ingyenes szakmai kiadványokkal is segíti a mező- és az erdőgazdálkodással foglalkozókat, valamint az élelmiszeriparban tevékenykedőket.

Komposztálható címke

A Label Pro Industries és a Fruit Label Pro által együttesen gyártott Bio-Label vezető szerepet tölt be Dél-Afrikában a komposztálható gyümölcscímkézés területén. Az élelmiszerbiztonsági kritériumoknak is megfelelő címke, amelyet a TÜV Austria „OK Compost” jelöléssel minősített, olyan cellulózból készül, amelynek alapanyaga fenntarthatóan művelt erdőgazdaságokból kerül ki.

Tíz év alatt megkétszereződtek a földárak Németországban

A Német Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt tíz évben, átlagosan 2,3-szorosára nőttek a földárak az országban. A növekedés egyik fő okának azt tartják, hogy megjelentek a vevők között a mezőgazdaságon kívüli befektetők is.

A multifunkcionális erdők lehetnek a kulcs az EU éghajlati és biodiverzitási célkitűzéseinek eléréséhez

Négy, az EU erdésztársadalmát képviselő szervezet „Lássuk a fáktól az erdőt - az EU erdőinek multifunkcionális szerepe” címmel január 21-én szakmai napot szervezett az Európai Parlamentben. Az esemény a multifunkcionális erdőknek az EU éghajlati és biodiverzitási célkitűzéseihez való jelentős hozzájárulásával foglalkozott.

Az ausztrálok „balkáni gerléje”

A balkáni gerle hazánkban ma az egyik leggyakoribb galambféle – úgy a városokban, mint a vidéki portákon gyakorta megtelepszik, s akár még az enyhébb teleken is nevel fiókákat.

71 agrárminiszter Berlinben

Már több mint egy évtizede hagyomány, hogy a berlini Zöld Hét keretében nemzetközi agrárminiszter-találkozót szerveznek, ahol a világ nagy élelmiszer-ellátási kérdéseit tárgyalják meg a vezető agrárpolitikusok. Az idén 71 kollégéját köszöntötte Julia Klöckner német agrárminiszter. A tanácskozás végén kiadott kommünikéjükben a globális kereskedelem fontosságát hangsúlyozzák a résztvevők.

Bagolylesre készülj! - Hétvégén bagolyszámlálás

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület országos erdei fülesbagolytelelőhely-felmérést hirdet. A január 24-én kezdődő péntektől hétfőig tartó akció célja az erdei fülesbagoly védelme.