Back to top

Téves tévelygések az állatvédelem alléján

Élőhelyi adottságának is köszönhetően, hazánk vadállománya egyedülállónak számít Európában. Természeti kincsünk, értékének óvása és gondozása társadalmi kötelezettség, a hivatásos vadász számára szakma és hivatás. A vad az állam tulajdona, gazdálkodásáról a vadászatra jogosult gondoskodik.

Kifordított, manipulatív ideológiák terjesztésével mára sikerült eltorzítani, és ezzel a társadalom egy része által elfogadhatatlannak minősíteni az emberi civilizáció történelmi fejlődése során meghatározó életformákat – mint a vadászat –, ami napjainkban „űzött vadként” van jelen a köztudatban.

A természet- és állatvédelem rövid idő alatt felkapott trenddé vált – egyebek mellett köszönhető a klímaváltozás jelenségének és hatásainak.

Az e szélsőséges elvekhez ragaszkodók célkeresztjükbe fogták a vadászatot is, akiknek tagjait gyilkos, szívtelen jelzőkkel illetik. Azonban rágalmazásaik alaptalan vádakon nyugszanak, már csak azért is, mert nincsenek tisztában a vadászat hagyományőrző, szükségszerű gyakorlati feladataival.

A vadász a természet és a benne élő vadállomány egyensúlyának megtartására törekszik. Időjárási behatásokkor, ha szükséges óvja, eteti és takarmányozza a vadat, miközben gazdálkodik is vele. Jogilag szabályozott és ellenőrzött keretek között végzi hivatását, betartva a vadászati idényeket, a biztonságos fegyverkezelés szabályait, és szívében őrzi a magyar vadászetika értékeit.

Az emberek táplálkozási kultúrájának évszázadokon át jelentős része volt a vadhúsból készült ételek fogyasztása. Mindez mára hazánkban étkezési perifériára szorult; a kontinensen utolsók között vagyunk vadhúsfogyasztás tekintetében: évente 6-7000 tonna vadhús kerül a piacra, melyből hazánkban az egy főre eső mennyisége negyven dekagramm.

Pedig ha élettani hatásait nézzük, ásványi anyagokban – kalcium, magnézium, foszfor, vas –, fehérjében gazdag és kevés a zsírt tartalmaz.

A vadászok feladata egyre nehezebb.

A fejlett ipari, erdő- és mezőgazdasági tevékenységek (precíziós gazdálkodás folyományaként létrejövő mezőgazdasági monokultúrák, erdőmegújítások, a vadkár megelőzése céljából létesített vadkerítések) miatt gyökeresen megváltozott a vad élőhelye, amely megváltoztatta a vadfajok állományának nagyságát, illetve egyes fajok belterületi térhódítását is eredményezte.

A társadalmi félelmek nyomására a történelem során az ember kiűzte és eltüntette a nagyragadozókat a hazai faunából.

Ezáltal nagyvadfajainknak nem maradt természetes ellensége (regionálisan kisebb-nagyobb kivételt képez nagyvadjaink utódjainak zsákmányolásában az aranysakál), így a vadászembernek kellett magára vállalni a vadállomány szabályozását. Amíg korábban a senyves, beteg, genetikailag hátrányos egyedeket a ragadozók „kivették” az állományból, ez a feladat mára a vadászra maradt. Ezt a teendőt csak állami kezelésben lévő erdőgazdaságok vagy szervezett keretek között működő tagsági felépítésű társaságok végezhetik. Fennmaradásukhoz és a vadállomány gondozásához, védelméhez, etetéséhez (egyszóval gazdálkodásához) jelentős bevételre van szükségük. Erre a vadásztársaságok és erdőgazdaságok bérvadásztatással tesznek szert, amihez hozzájárul a vadhúseladásból származó bevétel is.

A bevétel mellett a kiadásról is szót kell ejteni.

Miután az ember céltudatos tevékenységgel létrehoz valamit a természetben – legyen szó fásításról vagy termesztésről –, a vad jelenléte miatt abban valamilyen formában mennyiségi hiány vagy minőségi értékromlás következik be. Azokon a mezőgazdaságilag művelt területeken, illetve ahol erdőgazdálkodás zajlik, a vad által okozott kárt a vadászatra jogosult köteles megtéríteni a gazdálkodók felé. A kártérítés elkerülésének érdekében a vadásznak kötelessége a kár elhárítása, ami vadászattal, illetve a nagyvadállomány csökkentésével lehetséges. A kialakult helyzet köszönhető annak is, hogy az ember ily drasztikusan nyúlt bele és változtatta meg a vad élőhelyét.

A vadászat tehát szükségszerű tevékenységgé vált napjainkra.

Dr. Csőre Pál, aki egyebek mellett az erdészeti és vadászati történetírás elismert szaktekintélye, a következőket mondta a vadkárról és annak megfizetéséről: „Olyan kényszerű adó ez, amelyet mindenképpen meg kell adni, és így van ez jól.”

A megváltozott élőhelyi feltételek miatt a területek csak bizonyos mértékig képesek biztosítani a vadnak szükséges életkörülményeket, -feltételeket. Ezért lényeges feladat a vadállomány szabályozása, ami egyensúlyt teremt az élőhelyi adottságok és az állomány nagysága között.

A vadász becsül és tervez is.

Becslését különféle módszerekkel végzi az adott vadfaj állománynagyságáról, majd a szaporodás és elhullás mértékének függvényében megtervezi az elejtés mennyiségét úgy, hogy bölcs előrelátással, a becslési eredmények figyelembevételével hasznosítja a vadat. Így hosszú ideig gazdálkodhat a vadfajokkal, ezzel a jövő vadásznemzedékének teremt vadállományt, ezáltal értéket.

A bölcs hasznosítás és a fenntartható vadgazdálkodás mellet mindez nem valósulhatna meg a vad és a természet tisztelete nélkül. Egy vadászembernek nem a vad elejtése a legfontosabb, hanem a természet hangjaiban való elmélyülés. Amit mesél, ad, nevel, és azt, amit ígér… A lövés csak másodlagos. Hogy gróf. Széchenyi Zsigmond nagy múltú vadászember szavaival éljek: „a vadászat: vadűzés és erdőzúgás, de több erdőzúgás” – azt gondolom, ez mindent elmond.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdőspusztáról lett az év erdésze

Gyerekkora óta szorosan kötődik az erdőhöz Kocsis István Attila. A NYÍRERDŐ Zrt. Halápi Erdészet kerületvezető erdészének mondhatni „beérett” a munkája, idén komoly szakmai sikert ért el. A legjobbnak bizonyult az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett Az Év Erdésze szakmai versenyen.

Rolls-Royce motorok a mezőgazdaságban

A nagy teljesítményű motorokat gyártó németországi Friedrich­shafenben működő, eddig MTU néven ismert motorgyár a jövőben Rolls-Royce Power System néven szerepel.

Az alföldi erdészek eredményes munkája is hozzájárul az erdők fennmaradásához

Az Alföldön dolgozó erdész közösségnek a történelem során kedvezőtlenebb természeti körülmények között is sikerült komoly eredményeket elérniük. De a mai kor alföldi erdei sem maradnának fenn az ott dolgozó erdőgazdálkodók munkája nélkül - mondta el Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár az Alföldi Erdőkért Egyesület 2019. évi kutatói napján Lakiteleken.

Ki kell állnunk a világ elé

Nem kell a nemek közti egyenlőtlenségeket feltétlenül felszámolni, inkább fel kell azokat használni a mezőgazdaságban is. Erre a következtetésre jutottak a "Milyen kihívások állnak a mezőgazdaságban dolgozó nők előtt?" című kerekasztal beszélgetés résztvevői.

A kaposvári Szabadságfa az Év Fája

A kaposvári Szabadságfa lett az idén az Év fája az Ökotárs Alapítvány által 2010 óta szervezett híres magyar fák versenyén. A Hős Fa címet a Vasvár határában, a Szentkúti Parkerdőben álló Szentkúti Öregharcos, míg az Országos Erdészeti Egyesület különdíját a zilizi Ezeréves tölgyfa kapta.

Szükségállapot: lángokban áll Ausztrália

Szükségállapotot rendeltek el hétfőn a helyi hatóságok Ausztrália Új-Dél-Wales és Queensland államában a várhatóan "katasztrofális" tűzvész miatt, az embereknek el kell hagyniuk otthonukat.

Ritka reliktum Kunpeszéren

A Peszéri erdő valódi kincs a szakemberek számára. Az itteni erdőssztyepp igazi reliktum, 300 évvel ezelőtt hazánkból 90 százaléka tűnt el az ilyen életközösségeknek. Ennek megőrzésére indították az Oakeylife programot 2017-ben.

Stratégiai megállapodást kötött az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A hazai agrár- és élelmiszerszektor erősítése, érdekeinek érvényesítése csak egy széleskörű társadalmi összefogás keretében valósulhat meg – jelentette ki Nagy István Agrárminiszter az agrártárca és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Között létrejött partnerségi megállapodás aláírását követően, hétfőn, Budapesten.

KSH: 10,9 százalékkal nőtt az export szeptemberben

Szeptemberben az export euróban számított értéke 10,9 százalékkal, az importé 6,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi többlet 385 millió euróval nőtt, és 566 millió eurót tett ki - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn első becslése alapján.

Egyetlen ország sem védett az afrikai sertéspestis terjedésével szemben

Az afrikai sertéspestis tovább terjed Ázsia egész területén pusztítva az állatállományt, és egyetlen ország sem védett a halálos állati vírussal szemben – jelentette ki az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) vezetője egy interjúban.