Back to top

Az opáljuhar őszi pompája

Ősszel az egyik legpompásabban színeződő juharfaj az opáljuhar. Gyönyörű, sárga és skarlátpirosas-narancsos árnyalatokban ragyog a lombozat, a rajta átszűrődő napfényben az opálok különféle pirosas-sárgás árnyalataira emlékeztet.

Az opáljuhar (Acer opalus) alacsony vagy közepes termetű, zárt, kissé gömbölyded, sűrűn ágas koronájú, 10-15, néha 20 méter magas fa vagy terebélyes cserje. Kérge kezdetben sima, szürkés színű, a növény idősebb korában cserepesen repedező. Vesszői kopaszok, pirosasbarnák, paraszemölcsökkel díszítettek, rügyei barnák. 

Hosszú kocsányú, sárga virágai áprilisban, a lombfakadással egy időben lecsüngő, sátorozó bugavirágzatokban nyílnak. Az elvirágzást követően fejlődnek ki a kezdetben pirosas, éretten mogyoróbarna ikerlependék-termései.

Ültetésével hazánkban is sikerrel próbálkozhatunk, jó tűrőképességű faj. Nagyobb, tágasabb kertrészt keressünk számára, hogy termete, őszi lombszíne minél jobban érvényesülhessen. Származásánál fogva melegkedvelő faj, ezért inkább napos-félárnyékos fekvésbe ültessük, de jól tűri a beárnyékoltságot is. Fagytűrő. Meszes, jó vízgazdálkodású talajba telepítsük, de kerüljük a nyirkos, vizes talajféleségeket, az esetleges pangó vizes területeket.

Szép példányok találhatók belőle a Budai Arborétum alsó kertjében, a Szüret utcával határos részen.

 

A csíráztatás fortélyai

Magvetéssel viszonylag könnyen szaporíthatjuk. Ősszel gyűjtsük be a terméseket, s ha a szárnyakat (a lependéket) azonnal letisztítjuk, majd a magokat elvetjük, jó százalékban ki is csíráznak. A száraz helyen tárolt vagy tél végén szedett magvak azonban hajlamosak az elfekvésre, azaz a tavaszi vetés esetleg csak egy év múlva kel ki. A magok meglehetősen kemény héjúak, ezt a víz számára átjárhatóvá kell tenni, hogy elősegítsük a gyorsabb csírázást. Ennek módszere például az lehet, hogy csiszolóvászonnal dörzsölgetjük, koptatjuk a magok
felületét. Másik módszer a magok rétegzése, amelynek során nyirkos homokba, homok-tőzeg elegybe, vagy lombföldbe keverjük őket, nyirkosan tartjuk a közeget és csak a következő év tavaszán vetjük el a magokat. A kikelő növények nagyobb cserépben őszre akár 40-50 centiméter magasra is kifejlődhetnek, a leveleik már szépen színeződnek.

 

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2019/9-10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdőspusztáról lett az év erdésze

Gyerekkora óta szorosan kötődik az erdőhöz Kocsis István Attila. A NYÍRERDŐ Zrt. Halápi Erdészet kerületvezető erdészének mondhatni „beérett” a munkája, idén komoly szakmai sikert ért el. A legjobbnak bizonyult az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett Az Év Erdésze szakmai versenyen.

Az alföldi erdészek eredményes munkája is hozzájárul az erdők fennmaradásához

Az Alföldön dolgozó erdész közösségnek a történelem során kedvezőtlenebb természeti körülmények között is sikerült komoly eredményeket elérniük. De a mai kor alföldi erdei sem maradnának fenn az ott dolgozó erdőgazdálkodók munkája nélkül - mondta el Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár az Alföldi Erdőkért Egyesület 2019. évi kutatói napján Lakiteleken.

A környezetkultúra fejlődését segíti

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének Rát-Táncsics terme adott otthont a Szép Kertek kertépítészeti folyóirat 100. lapszámának megjelenése alkalmából rendezett kiállításra. Így egy helyen és egy időben voltak láthatóak a folyóiratban eddig bemutatott, zsűrizett kertépítészeti munkák anyagai, többségében az „Az Év Kertje” országos kerttervezési és építési nívódíj pályázat díjazott kertjei.

A kaposvári Szabadságfa az Év Fája

A kaposvári Szabadságfa lett az idén az Év fája az Ökotárs Alapítvány által 2010 óta szervezett híres magyar fák versenyén. A Hős Fa címet a Vasvár határában, a Szentkúti Parkerdőben álló Szentkúti Öregharcos, míg az Országos Erdészeti Egyesület különdíját a zilizi Ezeréves tölgyfa kapta.

Virágos Magyarország - Megválasztották az év főkertészét

A Magyar Önkormányzati Főkertész Egyesület döntése alapján a Virágos Magyarország környezetszépítő verseny Budapesten megrendezett díjátadó ünnepségén Az Év Főkertésze kitüntetést Székesfehérvár főkertésze vehette át. Spanyárné Halász Szilvia kertészmérnök és környezetvédelmi szakmérnök negyven éve dolgozik a szakmában, és a kezdetektől részt vesz a Virágos Magyarország verseny szervezésében.

Szükségállapot: lángokban áll Ausztrália

Szükségállapotot rendeltek el hétfőn a helyi hatóságok Ausztrália Új-Dél-Wales és Queensland államában a várhatóan "katasztrofális" tűzvész miatt, az embereknek el kell hagyniuk otthonukat.

Ritka reliktum Kunpeszéren

A Peszéri erdő valódi kincs a szakemberek számára. Az itteni erdőssztyepp igazi reliktum, 300 évvel ezelőtt hazánkból 90 százaléka tűnt el az ilyen életközösségeknek. Ennek megőrzésére indították az Oakeylife programot 2017-ben.

Szabó István: Repülni jó!

Szabó István erdész családba született, és már kisgyermekként tudta, hogy ő is ezt a pályát szeretné választani. A szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola elvégzése után a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Dél-Kiskunsági Erdészeténél állt munkába Kiskunhalason, ahol kerületvezető erdészként dolgozott egészen a nyugdíjazásáig.

Nagy hangsúlyt fordítanak Debrecenben is a fásításra

Szinay Attila közigazgatási államtitkár, Papp László, Debrecen polgármestere és Juhász Lajos, a Nyírerdő Nyírségi Erdészeti vezérigazgató-helyettese ültetett el jelképesen három fát Debrecenben.

Új, invazív meztelencsigák: hogyan védjük kertjeinket?

Amint arról a közelmúltban beszámoltunk, két új meztelencsiga-faj is megjelent hazánkban. Nemzetközi irodalom alapján mutatjuk be őket és a védekezés kiskerti, természetbarát lehetőségeit.