Back to top

Gesztenye: akár sütve, akár főzve

Talán nincs is olyan gyermek és felnőtt, aki ne szeretné a szelídgesztenyét, ami igazi finomság, akár sütik, akár főzik. Erről a Keszthely kertvárosában lévő Kertészeti Centrum által már negyedik alkalommal megrendezett Gesztenyefesztiválon bárki meggyőződhetett.

Paulinné Bukovics Mariann: aki gesztenyét telepít, annak sok mindenre kell figyelnie
Paulinné Bukovics Mariann: aki gesztenyét telepít, annak sok mindenre kell figyelnie
Paulinné Bukovics Mariann kertészmérnök, a hagyományossá vált program főszervezője lapunknak elmondta, hogy a gesztenye reneszánszát éli, olyannyira, hogy a Magyarországon termő mennyiség nem fedezi a keresletet. Önmagában és más formában is szívesen fogyasztják az emberek. A lisztérzékenyeknek például gesztenyelisztet készítenek belőle, és emiatt egyre nagyobb szükség volna a minél több termésre.

– Keresik a jó minőségű gesztenyét, folyamatos rá az igény – tette hozzá. – A baj az, hogy sok kártevője van, amik megtizedelik a termést. Emiatt külföldi behozatalra szorulunk. Viszont jó, hogy

van kedv a gesztenye telepítésére, ami abból is látszik, hogy az oltványok nagyon gyorsan elfogynak.

Mit kell tudni a gesztenye múltjáról? Több szakember is vitázott arról, hogy a gesztenye vajon őshonos-e a Kárpát-medencében, sokan ugyanis úgy vélték, hogy a rómaiak, vagy mások szerint jóval később a törökök hozták magukkal, és terjesztették el nálunk.

A vizsgálatok és levélkövületek azonban azt bizonyítják, hogy a szelídgesztenye a tölgyerdőkben mint keveréknövény ősidők óta itt él. Amikor az erdőterületeket művelésbe vették, a tölgyfákat kivágták, de a termést érlelő gesztenyefákat meghagyták, így jelentős gesztenyeligetek, sőt, erdők alakultak ki. A szelídgesztenyefa nagyon hasznos növény.

Harminc méter magasra is megnő, és a leghosszabb életű fák egyike. Virága jó méhlegelő, a gesztenyeméz különleges csemege. Az apró szemű gesztenyét évszázadokon keresztül nemcsak a vaddisznók fogyasztották, de házi sertéseket is takarmányoztak vele.

A nagy szemű gesztenyét megfőzték és tésztát készítettek belőle, egyes vidékeken még a kenyeret is az helyettesítette.

A gesztenyefa metszés nélkül is szép, formás koronát nevel a neki kedvező üde talajokon, ha az éves csapadékmennyiség legalább 700 milliméter. Hazánk éghajlati adottságai jók a gesztenyének, sem a téli, sem a késői tavaszi vagy a kora őszi fagyok nem károsítják. A kései fajtákat ne telepítsük alacsonyabban fekvő vagy fagyveszélyes helyekre. Meszes talajon a lombja sárgul, a fa rosszul fejlődik. Virágai június-júliusban nyílnak. A barkák alján a termő, csúcsukon a porzós virágok jelennek meg. Saját virágporával rosszul termékenyül, ezért ott terem jól, ahol több gesztenyefa áll egymáshoz közel.

– Aki gesztenyét telepít, annak sok mindenre kell figyelnie. Mindenképp oltványt válasszunk, a termőhely adottságait figyelembe véve, mint amilyen a talaj, vagy a terület tájolása. Hiszen az oltványok élettanilag már termékeny korban vannak, az ültetést követő évben termést hoznak. A lombkorona növekedésével a terméshozamuk is folyamatosan nő, szemben a magról nevelt fajtákkal, amelyek csak 15-20 év elteltével érik el a termő kort.

Lényeges, hogy a talajt jól előkészítsük, ugyanis a termőhelyi adottságok közül a talajnak van a legfontosabb szerepe.

Korábban mészkerülő növénynek tartották, de ez csak közvetve igaz, mert a felvehető kálium mennyisége a döntő. A nagy mésztartalom és a lúgos kémhatás akadályozza a kálium felvételét. Ilyen helyeken a növekedés gyenge, a gyümölcs mérete apró, így az ültetvény nem lehet gazdaságos. Jelentős a káliumigénye, mert nagyon fontos tényező a termésképződés, illetve a növekedés időszakában. Ugyancsak lényeges a gesztenyefák vízellátása, ami a csapadék kiszámíthatatlansága miatt nem könnyű feladat. Ha virágzáskor sok a csapadék, akkor rossz lesz a termékenyülés, ha pedig augusztusban nincs elegendő, akkor a termés lesz kevés.

A termésképződés időszakában, augusz­tus-szeptemberben fontos a megfelelő mennyiségű víz, ezért gazdaságos ültetvény létesítéséhez telepítsünk öntözőrendszert, hogy az aszályos időszakban hiányzó csapadékmennyiséget pótolni tudjuk.

Ugyancsak oda kell figyelni arra, hogy a gesztenyés még véletlenül se legyen tölgyes közelében, mert a tölgyaknázó moly a gesztenyeültetvényt is megtámadja és károsítja.

– A növényvédelem szintén elhagyhatatlan. Az a legfontosabb, hogy időben észrevegyük és felismerjük a kártevőket vagy betegségeket, legyen szó akár a gesztenyeormányosról, akár a levélfoltosságról, a gesztenye-levéltetűről, kéregbetegségekről, vagy a már említett tölgyaknázó molyról. Tényleg figyelni kell, mert a kártevők még a tárolás során is tönkretehetik a szépnek ígérkező gesztenyetermést.

– Összefoglalva, aki gyesztenyetelepítést tervez, az jól teszi, ha előbb konzultál olyanokkal, akiknek már van ültetvénye és rendelkezik tapasztalatokkal.

Más követelmények szerint választunk gesztenyét kiskertbe, és más szempontok alapján feldolgozási célra. Utóbbinál a termési időszak elnyújtása a döntő követelmény, hogy a különböző fajták szeptember végétől november elejéig érjenek be. A koraiak a szezonkezdet miatt magasabb áron értékesíthetők, míg a későiek jó eltarthatóságuk miatt lehetnek értékesek. A gazdaságosság szempontjából természetesen fontos a gesztenye mérete és a belső maghéj betűrődöttsége.

A hazai termés sajnos nem fedezi a keresletet. Hiába található Magyarországon hat államilag elismert szelídgesztenye-fajta, és hiába kedvez a termesztésüknek az éghajlat, a hazai gesztenyefogyasztás nagy részét importból – főként Olaszországból – kell fedezni.

Megtudtuk, hogy a magyar szelídgesztenye-termés évi 200–500 tonna között alakul. Ez nem valami sok, főleg, ha például Olaszországgal hasonlítjuk össze, ahol néhány éve még évi 80 ezer tonna körüli mennyiséget termeltek. Pedig a szelídgesztenye igazi finomság, ráadásul nagyon egészséges. Talán nincs ember, aki ne kívánná meg, amikor az utcákon sütik és árulják az illatos gesztenyét a nagy hidegben. De közkedvelt édesség a gesztenyepüré is, tejszínhabbal. Ez, érdekes módon, csak az egykori monarchia országaiban terjedt el, más országokban szinte ismeretlen.

A hazai szelídgesztenye-termés évi 200-500 tonna között alakul
A hazai szelídgesztenye-termés évi 200-500 tonna között alakul
– A friss gesztenyéből általában a nagy szemű fajtákat szeretik a vásárlók, az olyat, amelyiknél a hártya nem nő bele a termésbe, hiszen úgy könnyebb pucolni – folytatta a szakember. – Százból kilencvenkilencen a nagyobb méretű gesztenyét választják a piacon a kisebbek helyett. Én azt tanácsolom, hogy vegyenek mindkettőből, kóstolják meg őket, és az alapján döntsenek a vásárlásról. Én természetesen a hazai gesztenye mellett teszem le a voksomat, de tudni kell, hogy még ezek között is sokféle akad, gondolok itt az ízre és egyéb tulajdonságokra. Annyi bizonyos, hogy

a gesztenye gasztronómiai reneszánszát éli, keresett, és szinte mindenkinek ízlik.

Nem könnyű megpucolni, bár erre is léteznek különböző technikák. Sütésnél kereszt alakban kell bevágni, így a gesztenye héja szétnyílik, és akkor már könnyű a héjat „lemorzsolni”. A főzésére nincs egyetlen üdvözítő módszer sem. Vagy félbevágjuk, vagy egészben levágjuk a héját. Hogy ez mennyire könnyű, az a héj vastagságától függ.

A gesztenye nagyon egészséges. Rendkívül sok szénhidrátot tartalmaz: 100 grammja 28-44 grammot, azon belül pedig 17-25 százalék keményítőt. Ugyancsak gazdag zsír- és fehérjeforrás.

Ennél fogva nem kifejezetten fogyókúrás étel, de a többi hasonló felhasználású maghoz képest valamivel soványabb. Száz gramm gesztenye feldolgozatlanul, például cukor hozzáadása nélkül 180-210 kcal energiát tartalmaz, és 8,1 gramm növényi rostot is megeszünk vele. Vitamintartalma kevésbé meghatározó, leginkább C-vitaminra számíthatunk belőle, némi E-, B1-, B2- és B6-vitamin mellett. Sok káliumot, foszfort, kalciumot, magnéziumot is tartalmaz, a nyomelemek közül vas, cink, mangán és réz található benne jelentősebb mennyiségben.

– Úgy gondolom, a gesztenyének van jövője. Ha a nemesítők, a termelők és a feldolgozók összefognak, jó húzóágazat lehet belőle. Mindezek alapján nem véletlen a gesztenyefesztiválok népszerűsége sem – tette hozzá Paulinné Bukovics Mariann.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/42 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mezőgazdaságunk és Trianon

A történeti Magyarország 100 évvel ezelőtti felbomlása túlmutat a közismert számadatokon. A Kárpát-medence évszázadok során folyamatosan fejlődő, egyre összetettebb és hatékonyabban működő gazdasági és társadalomszerkezete széthullott, ami nemcsak mennyiségi, de minőségi veszteségként is nagyon súlyos terhet rótt a trianoni Magyarországra.

Vágóhíd, végállomás… Az utolsó láncszem túl gyenge volt

Különleges fajta, kiváló technológia, remek piac. Dr. Pintér Gábor az ügyvédi talárt cserélte le a francia Label Rouge követelményeknek is eleget tevő fekete lábú, kapirgáló csirkékért.

Parlagfű-mentesítési társadalmi célú kampányt indít a Nébih

A parlagfű irtása nemcsak az allergiásoknak fontos, hanem a termelőknek is, hiszen a parlagfűvel szennyezett területeken jelentős terméskieséssel lehet számolni. A parlagfű elleni eredményes harchoz a gyomnövény és a megfelelő irtási módszerek alapos ismerete egyaránt nélkülözhetetlen.

Online térben népszerűsíti a tejfogyasztást a Tej Terméktanács

Idén rendhagyó módon, a koronavírus-járvány miatt a digitális térben rendezi meg a Tej Terméktanács hagyományos, tej világnapi, fogyasztást ösztönző programját - közölte a terméktanács az MTI-vel. (Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezete (FAO) június 1-jét jelölte meg a Tej világnapjának.)

Csak a vizsgára bejelentett vagy már levizsgázott permetezőgépek használhatóak

A Nébih felhívja a termelők figyelmét, hogy idén már csak műszaki vizsgálatra bejelentett vagy érvényes műszakival rendelkező permetezőgéppel lehet növényvédelmi munkákat végezni. Azokat a gépeket, amik nem felelnek meg e követelményeknek a hatóság az ellenőrzések során leállítja, tulajdonosaikkal szemben pedig eljárást indít.

Virtuális búzabemutató Debrecenben

Amikor tavaly ősszel elvetették a kísérleti parcellákat Látóképen, arra nem gondolhattak, hogy a szokásos bemutató ezen a tavaszon elmarad. A koronavírus-járvány miatt nem ajánlatos akkora tömeget összehívni, ahányan a Debreceni Egyetem MÉK Karán meg szoktak jelenni az őszi kalászosok mustráján. Pepó Péter egyetemi tanárral és intézetigazgatóval kettesben jártuk végig a kísérleti telepet.

Árutőzsde: emelkedő nyerstejárak

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Pelikán elvtárs magyar narancsa - helyett...

A tanú című film magyar narancsa szállóigévé vált, ám az idők során több, sikeresebb új növény került be hazánkba. Ilyen a vadcitrom, vagy télálló citrom is, amely szép is, fagyálló is, és citromot is terem… Kicsit kisebbet, kicsit savanyúbbat és a kelleténél több maggal…

Békapopuláció a kipusztulás szélén

Kutatók arra figyelmeztetnek, hogy Törökország egyes részein a békák a lokális kipusztulás szélére sodródtak, annyira túlzásba vitték fogyasztási céllal való gyűjtésüket.

Rekordév után újratervezés a SPAR-nál

A kulcsfontosságú beruházásokhoz és a stabil működéshez szükséges létszámhoz ragaszkodik a SPAR, a különadó kigazdálkodása érdekében viszont a teljes működési struktúrában racionalizálja a költségeket – mondta a Világgazdaságnak Heiszler Gabriella ügyvezető igazgató.