Back to top

Mátra? Alig egy órányira a fővárostól - "Négy évszakos borvidék, bármikor lehet programot találni"

Vannak emberek, akik körül mindig történik valami. Ilyen Kovács Zita is, igazi közéleti személyiség, csapatjátékos, nem véletlenül esett rá a szavazás, amikor a Mátrai Hegyközségi Tanács elnökévé választották. Úgy tartja, az országban ma a Mátrai a legdinamikusabban fejlődő borvidék.

Kovács Zitát a kötelességtudat vonzotta vissza a szőlőhöz, a borhoz. Édesapja építgette a családi gazdaságot, s úgy gondolta, jó lenne, ha valaki továbbvinné. Ez motiválta, amikor a főiskola utolsó évében hazaköltözött, hogy segítsen a vállalkozásban. A kötelességtudat szerelemmé vált a javából. „Nem is értem, miért nem volt már az elejétől evidencia számomra, hogy az ágazatban fedezzem fel magamat” – nyugtázta a szakember.

Négy évszakos borvidék, bármikor lehet programot találni
Fotó: Vető Gábor

Gyermekkorában az egész nyarat a nagyszülők szőlőjében töltötte, az volt a játszótere, így életének szerves részévé vált.

„Még a csattogós lepkét tologattam a sorok között, amikor édesapám arról beszélt, hogy Pinot noir meg Viognier szőlője lesz” – ma már meg sem lepődik, hiszen neki ez a szakmája.

A magyar-történelmet kedvelő, írni szerető fiatal lány viszont a média világában kezdett elmerülni. Egy kereskedelmi tévécsatornánál eltöltött másfél év érlelte meg benne a döntést, hogy hosszú távon mégsem ez az ő világa. Közben pedig – mintegy figyelmeztetésként – a hétvégi kóstolások terelték a figyelmét a bor felé. A családi vállalkozás a lehetőségek tárháza még egy humán beállítottságú személy előtt is, a honlap elkészítése, a címkék megtervezése megannyi izgalmas – és önálló – feladat.

A szőlőre kevés ideje marad, így ha kérdik, akkor a bort nevezi meg érdeklődése középpontjának.

Ugyanakkor mindig rácsodálkozik a tőkére, ahogyan fejlődik, évről évre megújul – „augusztus elején már izgatottan várom a szüretet” –, leköti a nyüzsgés, az alkotás folyamata.

A Kovács és Lánya Borászat 110 hektáron gazdálkodik Gyöngyöstarján határában, bár ebből nem mind termő, 30 hektáros etapokban válnak szüretre kész ültetvényekké, az utolsó befutót 2021-re várják. Így 2019-ben mintegy 60 hektár termését szedik le. Ennek kisebb részét szőlőként értékesítik, de céljuk, hogy a teljes mennyiséget maguk dolgozzák fel. Ma ehhez még kicsi a gyöngyöstarjáni pince kapacitása, éppen egy beruházás közepén tartanak.

„Édesapám szenvedélyesen kísérletező típus, ami a fajták számában is megmutatkozik” – jelezte, hogy sokkal könnyebb lenne elsorolni, hogy mi nincsen, mint amit eltelepítettek. Ez a Mátrai borvidékre összességében is jellemző.

Régebben a mátrai szőlők egri borként látták meg a napvilágot, kevesen ismerhették meg az itteni borok egyediségét. A rendszerváltást követően közel két évtizeden keresztül alig hallhattunk róla, a hagyományos családi borászatok viszonylag későn jelentek meg. „Büszkék vagyunk arra, hogy hazánk második legnagyobb borvidékén dolgozunk” – jegyezte meg, hogy a nagysága és az adottságai miatt nem is lehet néhány fajta mögé berendezkedni. Ugyanakkor a stílust határozottabban kellene definiálni.

A szakember szerencsésnek tartja a borvidéken éppen zajló generációváltást, sok a fiatal borász, s a sors pikantériája, hogy szinte együtt nőttek fel.

Napjainkban a termékleírások áttekintése, felülvizsgálata zajlik. „Mintha eddig fordítva ültünk volna a lovon, a Mátra superior helyett a termékpiramis alját kellene megfogalmazni” – az alapokig kell visszanyúlni, hogy a rendszer biztos lábakon álljon. A legalsó szegmens – nem hazudtolhatja meg magát a borvidék – az illatos tételeké: az Irsai Olivér, a muskotályok, a Tramini. Ezekből található a legnagyobb felület a borvidéken, ezekkel lehet a fiatalos, könnyed stílust hangsúlyozni. A következő szintben fontos szerepet kap a Hárslevelű, akár fahordós érleléssel. Ezzel talán Tokaj mellett a fajta hely adta egyedisége is figyelmet kaphatna. A vörösöknél ugyanezt jelenti a Kékfrankos. Ha ez a két szegmens kitelik, akkor lehet a top kategóriát meghatározni. Itt viszont már helyet kaphat az Olaszrizling, a Szürkebarát is.

A borvidék ma 6300 hektáros, s az elmúlt évek telepítési lázának nem csak az előnyeit élvezhetik.

Országos szinten túltermelés tapasztalható, termőre fordultak azok az ültetvények, melyek a szerkezetátalakítás segítségével jöttek létre. „Nem is ezekkel van baj, hiszen tudatosan telepítették őket” – hívta fel a figyelmet, hogy még mindig sok az elavult, nem piacos fajtákkal létrehozott birtok. Ma túlkínálat van szőlőből, ám ha a borvidéken kiesett egy nagy felvásárló, mindig megjelent egy másik. Ma a Danubiana Kft. adja a borvidék biztos alapját. Ám változtak a piaci igények, a cégnél tulajdonosváltás zajlott le, s az a nagy mennyiségű Rizling­szilváni, amely a német piacon elfogyott, a franciáknak már nem kell.

Ma a korábbi nagyüzemek mellett sok kicsi családi borászat adja a táj sava-borsát.

Jellemzően nagy táblák, elaprózódott tulajdonszerkezet jellemzi a borvidéket. Nagyréde a legnagyobb hegyközség – több mint 1000 hektár –, ahol a hajdanvolt szőlőket málna váltotta, s ma ismét szőlő virul a táblákban. A szakember kiemelte, hogy a Mátrában szépen művelt ültetvényekkel találkozhatunk.

A mai napig a borvidéken megtermelt szőlő harmada más borvidékekre kerül, és nem mátraiként forgalmazzák. Az érdektelenségből Szőke Mátyás Év bortermelője-díja talán kicsit rájuk irányította a figyelmet.

Minden borvidéknek kell, hogy legyen „arca”, olyan személy vagy személyek, akik képviselik.

A Mátrát kezdik felkapni, a vájtfülű fogyasztók számon tartják a borokat, a borászokat, ennek köszönhetően pedig egyre több vállalkozás lát perspektívát a borvidékben.

„A szakdolgozatom témája a márkázás a borpiacon volt” – s bár nem könnyű ilyen névvel megkülönböztetni, úgy döntöttek, csak azért is Kovács és Lánya Borászat lesznek.

Egyre több a közös megjelenés a borkedvelők előtt, ami hozza az ismertséget. Sokan kérnek kifejezetten mátrai borkóstolót, szeretnének új dolgokat felfedezni, keresik a friss élményeket. A Mátra pedig tálcán kínálja magát. Jó adottságok, kiváló alapanyag, korszerű technológia, ehhez viszont sok marketing hiányzik.

Mátra? Egy órányira van a fővárostól. Négy évszakos borvidék, bármikor lehet programot találni.

„Ha nincsen elég szállás, nem jönnek, amíg viszont nem jönnek, nem lesz szállásbővítés” – magyarázta, hogy ebben lenne szerepe a marketingkommunikációnak. Amióta elfoglalta a helyét a hegyközségi tanács élén, szoros együttműködés indult meg a gyöngyösi önkormányzattal.

Két helyi rendezvényt jegyeznek, májusban a Fehérbor Fesztivált, szeptemberben pedig a Mátrai Szüreti Napokat. Nagy érdeklődés mutatkozik irántuk, ma még elsősorban a környékbeli lakosokat vonzzák, de az önkormányzat egyre nagyobb hangsúlyt helyez a színvonalas kísérőprogramok megszervezésére.

Szeretnék országos szintű fesztivállá bővíteni. Hétvégén 20-25 mátrai borász várja a vendégeket Gyöngyös főterén, bármilyen esemény zajlik, a háttérben természetesen ott van a bor.

Az egész év a Mátráé, a szabadidős sportokat kedvelőké, jövőre debütál az egész évet átfogó programsorozatuk. Minden évszakban más helyszínen, de mindenhol a mátrai borászokkal: ezzel is az egységet igyekeznek felmutatni.

A borvidék tagolt, melynek központi helyén Gyöngyöst találjuk, s összesen 11 hegyközséget fognak össze.

A gyöngyössolymosi, gyöngyöspatai, gyöngyöstarjáni határ egységes, kicsit lankás, egybefüggő ültetvényekkel. A Sár-hegy, a markazi táj a borvidék más arcát mutatja. Mindez nemcsak a domborzati viszonyokban, hanem a borokban is megmutatkozik. „Igyekszünk hangsúlyozni, mennyire sokszínű borvidékről van szó” – jegyezte meg –, „itt mindenki megtalálja a maga ízlésének megfelelő bort”.

Mehetünk bármely hegyközség területére, kóstolhatjuk ugyanazt a fajtát, mégis más élményben lesz részünk.

„Lehet, hogy az Irsai Olivér sokak számára nem túl komoly, de itt nagy felületen található, nem lehet kikerülni” – ezeregy színét mutatja, akár a Hárslevelű. Bár szükség van a világfajtákra, de nem azokat szeretnék előtérbe helyezni.

„Próbáljuk megmutatni azt, ami a miénk, ami csak nekünk van, kápráztassuk el a világot” – jegyezte meg a szakember.

Nincs Magyarországon olyan ember, aki ne hallotta volna már Fazekas Anna meséjét, az Öreg néne őzikéjét. Ez a történet adta az ötletet 2009-ben, hogy legyen a borvidék logója a pettyes hátú őzike. „Az őzike marad” – szögezte le kérdésemre Kovács Zita, s bár megosztja magukat a borászokat is, a mai kor igényeinek megfelelően a közeljövőben ráncfelvarráson fog átesni.

Hosszú ideig „fejőstehén” volt a borvidék, ám egyre több helyi borász mutatja meg magát, még ha nem is tudja az összes termést feldolgozni. Generációváltás zajlik, a fiatalok érzik a felelősség súlyát, rajtuk múlik, hogy milyen lesz a jövő Mátrai borvidéke.

Forrás: 
Borászati Füzetek
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Borászati Füzetek 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Áts Károly, a tokaji „Furmint-ember”

"A szőlőben nőttem fel, apámtól lestem el a fogásokat. Soha nem gondoltam más szakmára, soha nem érdekelt igazán más, csak a szőlő és a bor”- vallja Áts Károly. A tokaji szakembert a napokban választották a tizennegyedik Borászok Borászává, s helyezték el csillagát a többi díjazott mellé a budapesti Bazilika előtti sétányon.

Mi a helyzet a magyar borral? Külkereskedelmünk 2020 elején

A magyar bor a koronavírus-járvány megtépázta külpiacokon az év első három hónapjában minden várakozást felülmúló módon teljesített. Az exportnövekmény minden képzeletet felülmúló, hiszen értékben 35, mennyiségben pedig 54%-kal bővült.

Ez a titka a zöldmunkának a szőlőben

A nagyszerű minőségű, optimális mennyiségű termés és a hatékony növényvédelem titka a szakszerű zöldmunka elvégzése. Erre évente akár 4-5 alkalommal is szükség van a szőlőben. Most megmutatjuk mi a titka mindennek.

Már igényelhető a borok krízislepárlási támogatása

A 21/2020 (VI. 19.) AM rendelet alapján idén 2,5 milliárd forintos keretösszeggel, mintegy 250 000 hl borra hirdették meg a krízislepárlási támogatást, amely alternatívát jelenthet azoknak a termelőknek, akik kapacitáshiánnyal vagy eladási gondokkal küzdenek a koronavírus-járvány okozta helyzet következtében. A támogatást 2020. július 1. és szeptember 25. között lehet igényelni.

Együttműködési megállapodást írt alá a magyar és a szlovén agrárminiszter

A fenntartható erdőgazdálkodásról írt alá megállapodást és a Közös Agrárpolitikáról tárgyalt Nagy István agrárminiszter és Dr. Aleksandra Pivec szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezésügyi miniszter. A találkozón a tárcavezetők egyetértettek abban, hogy közösen kell fellépni a primőr termékek és a piacvédelem területén az Európai Unióban.

Készletnyilvántartás: a szüreti ár alapja

Fontos tudni, hogy mennyi bor található a pincékben, amely nélkül szinte tervezhetetlen az ágazat működőképessége. Minden évben, szüret előtt elhangzik, hogy óriásiak a készletek, a felvásárlók nem akarnak sem bort, sem szőlőt venni, így sikerül lenyomniuk az árakat.

Tud írni? Szereti a borokat? Indul a 3. Hungarian WebWineWriting

A szervezők az angol nyelvű kategóriákkal a világ bloggerei és borszakírói figyelmét szeretnék a magyar borokra irányítani, a magyar nyelvű kategóriákkal pedig a hazai fiatal tehetségeknek nyújtanak lehetőséget.

Július 4. és 12. között idén is Muzsikál az erdő a Mátrában

A rendkívüli helyzethez alkalmazkodva szervezik az idei Muzsikál az erdő - Mátrai Művészeti Napok rendezvényeit. A 9 napon kilenc helyszínen, a Mátra lábától Kékestetőig várják a zene és az erdő szerelmeseit. Szeptember 25-27-én pedig Körösök-völgyében folytatódik az immár 17 éve elkezdett rendezvénysorozat.

Vízháztartás és minőségi borászkodás

Ha van ország, amit a magyar borászoknak, főleg a magyar borstratégiával foglalkozóknak egyszer meg kell látogatniuk, az Új-Zéland. Ez az ország ugyanakkor kezdte fejleszteni bortermelését, amikor Magyarország borászata elindult a megújulás felé a 90-es évek közepén.

A bor, amit még Mitterand elnök is kedvelt

A Kis- és Közép-Küküllői Borverseny több, mint két évtized alatt Erdély legnagyobb szakmai megmérettetésévé vált. Évről-évre emelték a mércét a borászok, és nem utolsó sorban a bíráló bizottság.