Back to top

Mátra? Alig egy órányira a fővárostól - "Négy évszakos borvidék, bármikor lehet programot találni"

Vannak emberek, akik körül mindig történik valami. Ilyen Kovács Zita is, igazi közéleti személyiség, csapatjátékos, nem véletlenül esett rá a szavazás, amikor a Mátrai Hegyközségi Tanács elnökévé választották. Úgy tartja, az országban ma a Mátrai a legdinamikusabban fejlődő borvidék.

Kovács Zitát a kötelességtudat vonzotta vissza a szőlőhöz, a borhoz. Édesapja építgette a családi gazdaságot, s úgy gondolta, jó lenne, ha valaki továbbvinné. Ez motiválta, amikor a főiskola utolsó évében hazaköltözött, hogy segítsen a vállalkozásban. A kötelességtudat szerelemmé vált a javából. „Nem is értem, miért nem volt már az elejétől evidencia számomra, hogy az ágazatban fedezzem fel magamat” – nyugtázta a szakember.

Négy évszakos borvidék, bármikor lehet programot találni
Fotó: Vető Gábor

Gyermekkorában az egész nyarat a nagyszülők szőlőjében töltötte, az volt a játszótere, így életének szerves részévé vált.

„Még a csattogós lepkét tologattam a sorok között, amikor édesapám arról beszélt, hogy Pinot noir meg Viognier szőlője lesz” – ma már meg sem lepődik, hiszen neki ez a szakmája.

A magyar-történelmet kedvelő, írni szerető fiatal lány viszont a média világában kezdett elmerülni. Egy kereskedelmi tévécsatornánál eltöltött másfél év érlelte meg benne a döntést, hogy hosszú távon mégsem ez az ő világa. Közben pedig – mintegy figyelmeztetésként – a hétvégi kóstolások terelték a figyelmét a bor felé. A családi vállalkozás a lehetőségek tárháza még egy humán beállítottságú személy előtt is, a honlap elkészítése, a címkék megtervezése megannyi izgalmas – és önálló – feladat.

A szőlőre kevés ideje marad, így ha kérdik, akkor a bort nevezi meg érdeklődése középpontjának.

Ugyanakkor mindig rácsodálkozik a tőkére, ahogyan fejlődik, évről évre megújul – „augusztus elején már izgatottan várom a szüretet” –, leköti a nyüzsgés, az alkotás folyamata.

A Kovács és Lánya Borászat 110 hektáron gazdálkodik Gyöngyöstarján határában, bár ebből nem mind termő, 30 hektáros etapokban válnak szüretre kész ültetvényekké, az utolsó befutót 2021-re várják. Így 2019-ben mintegy 60 hektár termését szedik le. Ennek kisebb részét szőlőként értékesítik, de céljuk, hogy a teljes mennyiséget maguk dolgozzák fel. Ma ehhez még kicsi a gyöngyöstarjáni pince kapacitása, éppen egy beruházás közepén tartanak.

„Édesapám szenvedélyesen kísérletező típus, ami a fajták számában is megmutatkozik” – jelezte, hogy sokkal könnyebb lenne elsorolni, hogy mi nincsen, mint amit eltelepítettek. Ez a Mátrai borvidékre összességében is jellemző.

Régebben a mátrai szőlők egri borként látták meg a napvilágot, kevesen ismerhették meg az itteni borok egyediségét. A rendszerváltást követően közel két évtizeden keresztül alig hallhattunk róla, a hagyományos családi borászatok viszonylag későn jelentek meg. „Büszkék vagyunk arra, hogy hazánk második legnagyobb borvidékén dolgozunk” – jegyezte meg, hogy a nagysága és az adottságai miatt nem is lehet néhány fajta mögé berendezkedni. Ugyanakkor a stílust határozottabban kellene definiálni.

A szakember szerencsésnek tartja a borvidéken éppen zajló generációváltást, sok a fiatal borász, s a sors pikantériája, hogy szinte együtt nőttek fel.

Napjainkban a termékleírások áttekintése, felülvizsgálata zajlik. „Mintha eddig fordítva ültünk volna a lovon, a Mátra superior helyett a termékpiramis alját kellene megfogalmazni” – az alapokig kell visszanyúlni, hogy a rendszer biztos lábakon álljon. A legalsó szegmens – nem hazudtolhatja meg magát a borvidék – az illatos tételeké: az Irsai Olivér, a muskotályok, a Tramini. Ezekből található a legnagyobb felület a borvidéken, ezekkel lehet a fiatalos, könnyed stílust hangsúlyozni. A következő szintben fontos szerepet kap a Hárslevelű, akár fahordós érleléssel. Ezzel talán Tokaj mellett a fajta hely adta egyedisége is figyelmet kaphatna. A vörösöknél ugyanezt jelenti a Kékfrankos. Ha ez a két szegmens kitelik, akkor lehet a top kategóriát meghatározni. Itt viszont már helyet kaphat az Olaszrizling, a Szürkebarát is.

A borvidék ma 6300 hektáros, s az elmúlt évek telepítési lázának nem csak az előnyeit élvezhetik.

Országos szinten túltermelés tapasztalható, termőre fordultak azok az ültetvények, melyek a szerkezetátalakítás segítségével jöttek létre. „Nem is ezekkel van baj, hiszen tudatosan telepítették őket” – hívta fel a figyelmet, hogy még mindig sok az elavult, nem piacos fajtákkal létrehozott birtok. Ma túlkínálat van szőlőből, ám ha a borvidéken kiesett egy nagy felvásárló, mindig megjelent egy másik. Ma a Danubiana Kft. adja a borvidék biztos alapját. Ám változtak a piaci igények, a cégnél tulajdonosváltás zajlott le, s az a nagy mennyiségű Rizling­szilváni, amely a német piacon elfogyott, a franciáknak már nem kell.

Ma a korábbi nagyüzemek mellett sok kicsi családi borászat adja a táj sava-borsát.

Jellemzően nagy táblák, elaprózódott tulajdonszerkezet jellemzi a borvidéket. Nagyréde a legnagyobb hegyközség – több mint 1000 hektár –, ahol a hajdanvolt szőlőket málna váltotta, s ma ismét szőlő virul a táblákban. A szakember kiemelte, hogy a Mátrában szépen művelt ültetvényekkel találkozhatunk.

A mai napig a borvidéken megtermelt szőlő harmada más borvidékekre kerül, és nem mátraiként forgalmazzák. Az érdektelenségből Szőke Mátyás Év bortermelője-díja talán kicsit rájuk irányította a figyelmet.

Minden borvidéknek kell, hogy legyen „arca”, olyan személy vagy személyek, akik képviselik.

A Mátrát kezdik felkapni, a vájtfülű fogyasztók számon tartják a borokat, a borászokat, ennek köszönhetően pedig egyre több vállalkozás lát perspektívát a borvidékben.

„A szakdolgozatom témája a márkázás a borpiacon volt” – s bár nem könnyű ilyen névvel megkülönböztetni, úgy döntöttek, csak azért is Kovács és Lánya Borászat lesznek.

Egyre több a közös megjelenés a borkedvelők előtt, ami hozza az ismertséget. Sokan kérnek kifejezetten mátrai borkóstolót, szeretnének új dolgokat felfedezni, keresik a friss élményeket. A Mátra pedig tálcán kínálja magát. Jó adottságok, kiváló alapanyag, korszerű technológia, ehhez viszont sok marketing hiányzik.

Mátra? Egy órányira van a fővárostól. Négy évszakos borvidék, bármikor lehet programot találni.

„Ha nincsen elég szállás, nem jönnek, amíg viszont nem jönnek, nem lesz szállásbővítés” – magyarázta, hogy ebben lenne szerepe a marketingkommunikációnak. Amióta elfoglalta a helyét a hegyközségi tanács élén, szoros együttműködés indult meg a gyöngyösi önkormányzattal.

Két helyi rendezvényt jegyeznek, májusban a Fehérbor Fesztivált, szeptemberben pedig a Mátrai Szüreti Napokat. Nagy érdeklődés mutatkozik irántuk, ma még elsősorban a környékbeli lakosokat vonzzák, de az önkormányzat egyre nagyobb hangsúlyt helyez a színvonalas kísérőprogramok megszervezésére.

Szeretnék országos szintű fesztivállá bővíteni. Hétvégén 20-25 mátrai borász várja a vendégeket Gyöngyös főterén, bármilyen esemény zajlik, a háttérben természetesen ott van a bor.

Az egész év a Mátráé, a szabadidős sportokat kedvelőké, jövőre debütál az egész évet átfogó programsorozatuk. Minden évszakban más helyszínen, de mindenhol a mátrai borászokkal: ezzel is az egységet igyekeznek felmutatni.

A borvidék tagolt, melynek központi helyén Gyöngyöst találjuk, s összesen 11 hegyközséget fognak össze.

A gyöngyössolymosi, gyöngyöspatai, gyöngyöstarjáni határ egységes, kicsit lankás, egybefüggő ültetvényekkel. A Sár-hegy, a markazi táj a borvidék más arcát mutatja. Mindez nemcsak a domborzati viszonyokban, hanem a borokban is megmutatkozik. „Igyekszünk hangsúlyozni, mennyire sokszínű borvidékről van szó” – jegyezte meg –, „itt mindenki megtalálja a maga ízlésének megfelelő bort”.

Mehetünk bármely hegyközség területére, kóstolhatjuk ugyanazt a fajtát, mégis más élményben lesz részünk.

„Lehet, hogy az Irsai Olivér sokak számára nem túl komoly, de itt nagy felületen található, nem lehet kikerülni” – ezeregy színét mutatja, akár a Hárslevelű. Bár szükség van a világfajtákra, de nem azokat szeretnék előtérbe helyezni.

„Próbáljuk megmutatni azt, ami a miénk, ami csak nekünk van, kápráztassuk el a világot” – jegyezte meg a szakember.

Nincs Magyarországon olyan ember, aki ne hallotta volna már Fazekas Anna meséjét, az Öreg néne őzikéjét. Ez a történet adta az ötletet 2009-ben, hogy legyen a borvidék logója a pettyes hátú őzike. „Az őzike marad” – szögezte le kérdésemre Kovács Zita, s bár megosztja magukat a borászokat is, a mai kor igényeinek megfelelően a közeljövőben ráncfelvarráson fog átesni.

Hosszú ideig „fejőstehén” volt a borvidék, ám egyre több helyi borász mutatja meg magát, még ha nem is tudja az összes termést feldolgozni. Generációváltás zajlik, a fiatalok érzik a felelősség súlyát, rajtuk múlik, hogy milyen lesz a jövő Mátrai borvidéke.

Forrás: 
Borászati Füzetek
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Borászati Füzetek 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Neves nemzetközi borászati elismerésben részesítették Szepsy Istvánt

Magyar borászként elsőként érdemelte ki Szepsy István a Walter Scheel életműdíjat. A rangos nemzetközi kitüntetés, a magyar bor szempontjából is hatalmas siker.

Magyarország az egyik utolsó nagy hagyományú bortermelő ország

A díjnyertes Exotic Wine Travel borturistáknak szánt kalauzt készül kiadni Magyarországról. A világjáró borszakértők „Fedezd fel a magyar bort: kalauz borturistáknak” című könyve több praktikus szempontból közelíti meg a magyar bor témáját.

4,2 millió mázsa szőlő termett idén

Körülbelül 4,2 millió mázsa szőlő termett idén, amiből 2,9-3,1 millió hektoliter bor készülhet - mondta Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára szerda reggel az M1 aktuális csatornán.

Újra kell gondolni a szőlővédelmet – Beszámoló a BASF szőlő VIP rendezvényéről

Bár még mindig a lisztharmat a szőlő leggyakoribb károsítója hazánkban, az utóbbi évek időjárása felhívta a figyelmet arra, hogy a másik két betegség, a peronoszpóra és a szürkepenész elleni védekezést is átgondoltabban kell megtervezni. Időben, a lehető leghatékonyabb készítményekkel védekezzünk, javasolták a BASF fejlesztőmérnökei a cég Villányban rendezett szőlőtermesztési VIP napján.

Csökkenő hazai pálinkafogyasztás

Januártól a népegészségügyi termékadó – a neta - is utólérte a pálinkát, a szőlő- és borágazatban ugyancsak komoly változásoknak lehettünk tanui. Ezeket a területeket járta körbe a közelmúltban a Parlament Mezőgazdasági bizottság Szőlő-, bor-, pálinka albizottsága.

12 millió euróval segítik a magyar borok értékesítését

Az elmúlt évben 10-15 százalékkal emelkedtek az unióban a borkészletek, ami nem könnyíti meg az ágazatban dolgozók helyzetét. A világ borpiaca telített, ezért a magyar borok értékesítésének támogatására 12 millió euró értékben borpromóciós programot indít az agrártárca – jelentette be Feldman Zsolt a Magyar Bor 2019/2020 című kötetet is bemutató sajtótájékoztatón.

Tokajban a kistermelők is hozzáférnek a korszerű technológiához

Közösségi borászatok készültek el a Tokaji borvidéken a kormány 8,2 milliárd forintos támogatásából. Hercegkútra, Bodrogkisfaludra és Tállyára vihetik a szőlőjüket feldolgozásra azok a kistermelők, akik eddig nem tudtak saját maguk bort készíteni. A borvidék hegyközségi tanácsa programjában szerepelt, hogy közösségi megoldásokkal kell segíteni a sok kistermelőt, akiknek nincs elég forrásuk a technológiájuk korszerűsítéséhez.

Újabb ötévnyi bizalom

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) küldöttülése a főtitkárválasztás során újabb öt évre bizalmat szavazott Dr. Brazsil Dávidnak. „Nem az elmúlt négy év folytatása, hanem új öt év indítása a célom” - ígéri Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa újraválasztott főtitkára.

Zongorabillentyűkre váltott a Liszt borcsalád

A Szekszárdi borvidék meghatározó borászata a Twickel Szőlőbirtok, amelynek belépő borcsaládját Liszt Ferencről nevezték el, a zeneszerző családi kötődésére emlékezve. A fiataloknak szánt kilenc tagú borcsalád most arculatot váltott. Ipacs Géza grafikus az új címkéken már csak zongorabillentyűkkel jelezte a zenei kötődést, nagyobb hangsúlyt kapott a pincészet neve a levegős, modern címkén.

Sok-sok alma és egy kevés szőlő

Naturalma Rozella, Naturalma Luna, Idared, valamint háromfajta szőlő: Olaszrizling, Ezerfürtű és Ezerjó. Hoffman Krisztián szépen gondozott lesencetomaji birtokán teremnek ezek a gyümölcsök. A fiatalember azt mondja, öröm látni a termést, és bár a napi munkát követően is meglehetősen sokat kell dolgozni ennek érdekében, de megéri.