Back to top

A kengurukat lelövik, ugye?

Megosztó témáról, a kenguruk ausztráliai kilövéséről közölt cikket a The Guardian. Ausztrália száraz, elsivatagosodó területein éheznek a kenguruk. A kenguruállományt öt évvel ezelőtt 50 millióra becsülték (az összesítésben a négy legnagyobb faj szerepelt) , azonban a felmelegedés, és a kevesebb élelem miatt 2018-ra 42 millióra csökkent a számuk.

Ahogyan egyre nő a szárazsággal sújtott terület az ausztrál kontinensen, egyre több kenguru húzódik a farmok közelébe és gyakorlatilag versenyez a marhákkal és a birkákkal a vízért és a megmaradt élelemért. A konfliktusok elkerülhetetlenek, és néhány területen kormányzati intézkedések is történtek az ügyben.

2018 augusztusában például Új-Dél-Wales szövetségi államban a kormány olyan szabályozást vezetett be, amely megkönnyíti a földtulajdonosok számára, hogy a kenguruk kilövését lehetővé tévő engedélyhez jussanak, így saját tulajdonú területükön kilőhetik az állatokat,.

A szabályozás következtében mintegy egymillió kenguru kilövésével számolnak;

az állatok húsát emberi és állati fogyasztásra, bőrét ipari feldolgozásra szánják. A Guardian szerint ez az eljárás - attól függően, hogy kivel beszél az ember – vagy a világ legfenntarthatóbb és legetikusabb húskereskedelmi módszere, vagy gyalázatos, állat elleni cselekedet, amely a kis kenguruk megölését is magában foglalja.

Az ausztrál nemzeti szabályozás szerint a kengurukat a fejükön kell meglőni, és nem engedélyezett a járműből való kilövés, valamint az sem, hogy az első „célpont” elpusztulása előtt egy másik állatra adjanak le lövést. A magán, nem hivatásos „vadászokat” azonban nem ellenőrzik, csak a hivatásosokat – hívja fel a figyelmet a Guardian. A vágóhidak csak fejlövés esetén fogadják el a kengurukat, így a vadászoknak sem érdeke az egyébként kevésbé humánusnak mondott kilövés, amikor nem a fejre lőnek.

Ausztráliában nincs húscélú kengurutenyésztés, így a szupermarketek polcain, vagy az éttermekben megforduló kenguruhús vadon élő, mesterlövészek által kilőtt, és a mezőn kizsigerelt kenguruk húsát jelenti.

A kis kengurukat általában akkor ölik meg, amikor édesanyjukat már meglőtték, de a hivatásos vadászoknak nem engedélyezik olyan nőstény példányok lelövését, amelyeknél egyértelmű, hogy kicsinyük van. Az erre vonatkozó szabályozás számos vitát váltott ki Ausztráliában, de szakértők azt mondják:

ez a szabályozott módszer még mindig humánusabb, mintha a kengurukat amatőr vadászok lőnék ki, vagy az illegálisan megmérgezett vizek miatt pusztulnának el, esetleg megkínoznák őket.

„Az összes dolog közül, ami a kengurukkal történhet, ez a legkevésbé rossz” – mondja Bidda Jones, az RSPCA állatvédő szervezet vezető természettudósa.

Forrás: 
The Guardian

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egymásra találhatnak a bugaci viperák

A természetes élőhelyek feldarabolódása és az ezzel járó izoláció egyre nagyobb problémát jelent a repülni nem képes, kis életterű állatfajok számára. Közéjük tartozik a rejtőzködő életmódot folytató rákosi vipera is, melynek védelme, illetve állományának növekedése érdekében egy két évig tartó projekt részeként tettek fontos lépéseket a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) szakemberei.

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

A kedvencével utazna? Mutatjuk, hova mehet

Olaszországban van a legtöbb olyan szálloda, ahová magukkal vihetik a gazdák a kutyájukat. A kutyabarát szálláshelyek toplistájának élén Olaszország, Oroszország, Lengyelország, Horvátország és Spanyolország áll. A legjobb szolgáltatást pedig a francia, a brit és az olasz szálláshelyek nyújtják a kedvencükkel utazók számára.

Fontos az önmérséklet

Dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője. Geográfus és klímakutató, több expedíció tagja és vezetője, amelyek az Antarktiszon és az Andokban kutatják az éghajlat változásait. Kíváncsiak voltunk, mit mond a jövőről.

A kurtafarkú gyík - Akár egy fenyőtoboz

A zsindelyes vagy más néven kurtafarkú gyík (Trachydosaurus rugosa) fizimiskája szinte egyedülálló az állatvilágban. Testét hatalmas pikkelyek borítják, amelyek úgy helyezkednek el rajta, mintha egy fenyőtoboz volna.

Elfeledett hős

A napokban volt 124 éve, egészen pontosan január 16-án, hogy dr. Lumniczer Sándor orvos, kétszeres Európa- és háromszoros világbajnok agyaggalamb-lövő vadászember világra jött.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.

A mejnók – Csak tágas röpdében

Bő egy évtizede Európában, így nálunk is nagy keletje volt a beónak. Pompásnak tartott hangutánzó képessége miatt sokan gondozták, ám közülük nem kevesen nagyot csalódtak benne. Ugyanis a beó nem éppen ideális házikedvenc.

Az őszi vetések jól telelnek, de a csapadékra még várni kell

Nagyrészt ködös, párás, eseménytelen időjárású hét áll mögöttünk, csak magasabb hegységeinkben és helyenként a Dunántúlon sütött ki a nap hosszabb időszakokra. Az igazi téli idő komolyabb fagyokkal, hótakaróval továbbra is várat magára.

Jobb árakért tüntettek az ír gazdák

Magasabb húsmarha-átvételi árak nélkül nem lehet fenntartani a vidéki életet Írországban – állítják a termelők, akik csütörtökön lezárták Dublin legfontosabb útjait.