Back to top

A kengurukat lelövik, ugye?

Megosztó témáról, a kenguruk ausztráliai kilövéséről közölt cikket a The Guardian. Ausztrália száraz, elsivatagosodó területein éheznek a kenguruk. A kenguruállományt öt évvel ezelőtt 50 millióra becsülték (az összesítésben a négy legnagyobb faj szerepelt) , azonban a felmelegedés, és a kevesebb élelem miatt 2018-ra 42 millióra csökkent a számuk.

Ahogyan egyre nő a szárazsággal sújtott terület az ausztrál kontinensen, egyre több kenguru húzódik a farmok közelébe és gyakorlatilag versenyez a marhákkal és a birkákkal a vízért és a megmaradt élelemért. A konfliktusok elkerülhetetlenek, és néhány területen kormányzati intézkedések is történtek az ügyben.

2018 augusztusában például Új-Dél-Wales szövetségi államban a kormány olyan szabályozást vezetett be, amely megkönnyíti a földtulajdonosok számára, hogy a kenguruk kilövését lehetővé tévő engedélyhez jussanak, így saját tulajdonú területükön kilőhetik az állatokat,.

A szabályozás következtében mintegy egymillió kenguru kilövésével számolnak;

az állatok húsát emberi és állati fogyasztásra, bőrét ipari feldolgozásra szánják. A Guardian szerint ez az eljárás - attól függően, hogy kivel beszél az ember – vagy a világ legfenntarthatóbb és legetikusabb húskereskedelmi módszere, vagy gyalázatos, állat elleni cselekedet, amely a kis kenguruk megölését is magában foglalja.

Az ausztrál nemzeti szabályozás szerint a kengurukat a fejükön kell meglőni, és nem engedélyezett a járműből való kilövés, valamint az sem, hogy az első „célpont” elpusztulása előtt egy másik állatra adjanak le lövést. A magán, nem hivatásos „vadászokat” azonban nem ellenőrzik, csak a hivatásosokat – hívja fel a figyelmet a Guardian. A vágóhidak csak fejlövés esetén fogadják el a kengurukat, így a vadászoknak sem érdeke az egyébként kevésbé humánusnak mondott kilövés, amikor nem a fejre lőnek.

Ausztráliában nincs húscélú kengurutenyésztés, így a szupermarketek polcain, vagy az éttermekben megforduló kenguruhús vadon élő, mesterlövészek által kilőtt, és a mezőn kizsigerelt kenguruk húsát jelenti.

A kis kengurukat általában akkor ölik meg, amikor édesanyjukat már meglőtték, de a hivatásos vadászoknak nem engedélyezik olyan nőstény példányok lelövését, amelyeknél egyértelmű, hogy kicsinyük van. Az erre vonatkozó szabályozás számos vitát váltott ki Ausztráliában, de szakértők azt mondják:

ez a szabályozott módszer még mindig humánusabb, mintha a kengurukat amatőr vadászok lőnék ki, vagy az illegálisan megmérgezett vizek miatt pusztulnának el, esetleg megkínoznák őket.

„Az összes dolog közül, ami a kengurukkal történhet, ez a legkevésbé rossz” – mondja Bidda Jones, az RSPCA állatvédő szervezet vezető természettudósa.

Forrás: 
The Guardian

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az ellés öröme és bánata - kecsketartás

Városiként költöztünk pár éve faluba, az első pillanattól kezdve az önellátás szándékával, állatokat tartva, növényeket nevelve. A Kistermelők Lapja júniusi számában kecsketartókká válásunk históriájáról meséltem, és az igyekezetünkről, hogy gidákkal gyarapodjon az állományunk. Több hónapnyi kudarc után, egy új baktól, Mihálytól vártuk a sikert…

Alirét vadászház

A Balaton déli partján, Siófok közelében fekszik a nemrégiben felújított Alirét Vadászház. A dombvidéki erdőktől ölelt völgyben meghúzódó elegáns szálláshelyet a SEFAG Zrt. üzemelteti.

„Az év legzöldebb hete”

Idén negyedik alkalommal rendezték meg az ország különböző pontjain zajló vándortáborokat. Ám ezúttal egy új „elemmel” bővült a táborok száma, ugyanis a VíziVándor, a BringásVándor és az Erdei Vándortábor mellett Zarándoktúrára is jelentkezhettek a felső tagozatos és középiskolás diákok kísérőtanáraikkal.

Szüret a kanadai háztetőkön

A városi méhészet már megszokott dolog Kanadában, de szőlőt termeszteni a házak tetején merőben újdonság. Montreálban három irodaház tetejét telepítették be szőlővel, az első szüretből készült bort idén tavasszal mutatták be.

Az EU zöld megállapodás nyertese lehet a juhágazat

Augusztus 7-8-án a bárányhús fogyasztását népszerűsítő Bárány napok lesznek, agrár- és turisztikai szereplőkkel Gasztronómiai Kulturális Unió Klaszter alakul, a juhágazat szereplőit pedig kétféle támogatással is segíti a szaktárca - egyebek mellett ezekről volt szó a Juh- és Kecske Terméktanács sajtótájékoztatóján.

Ne hiányozzon portánkról!

Bütykös orrú lúdnak vagy sisakos lúdnak is nevezik. Szibériából, illetve Észak-Ázsia más területeiről származik; Kínában és Japánban már évszázadok óta tartják a nagyon ízletes, porhanyós, zsírban szegény húsa és jó tojáshozama miatt, amely évente 60-70 darabot jelent, körülbelül 120 grammos átlagsúllyal.

Rovarliszt felhasználása a takarmányozásban

A gazdasági állatfajok takarmányozásban egyre gyakrabban merül fel a szójadara és a halliszt helyettesítése más fehérjeforrásokkal. A szarvasmarha szivacsos agyvelőgyulladása (BSE) miatt hozott rendeletek tiltják, vagy jelentősen korlátozzák az állati eredetű takarmányok felhasználását a gazdasági állatok takarmányozásában. Ezért az elmúlt években fokozódott az érdeklődés a rovarliszt takarmányokba történő keverésére, a szójadara és a halliszt teljes vagy részleges kiváltása céljából.

A lovak, a gyöngytyúkok, a kuvasz és a többiek…

Birka, kecske, ló, szamár és némi baromfi is van Borda István gazdaságában Jászkisér külterületén, a csatornákkal szabdalt alföldi tájon. A gazda mosolygós szemű, nagy bajszú, büszke jásznak tűnik, de amikor megszólal, ízes beszédéből kiderül, hogy palóc, családja révén Balassagyarmatról került gyerekként a Jászságba. Borda István öt éve bérli a volt TSZ-telepet.

Limousin a csúcson - Főszerepben a bikák

Tavaly a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési Napok szakmai kiállításán a Limousin fajtagyőztes hím- és nőivarú állatokat is a Városlődi Imár Bt. tenyésztette, és elhoztak egy nagydíjat is: a húsmarhák között az ő borjas tehenük lett a legjobb. Csomai Géza tíz éve tenyészti a Limousin fajtát. Jelenleg 300 tehén, 30 vemhes üsző, 45 éves üsző és 150 választás előtti, értékesítésre váró borjú van a gazdaságában.

Város- és klímatűrő útsorfák

Környezetünk változásban van, ám a városi közterületek fásítása költséges és hosszú távra szóló beruházás. A tervezők, kivitelezők, fenntartók és a városlakók közös érdeke, hogy az összetett ökológiai hatásoktól befolyásolt városi környezetben csak jó tűrőképességű fajták megfelelő minőségű és egészséges fáit ültessük.