Back to top

A méhek is szeretik a kávét - de van, amelyik válogat

Vannak növények, melyek koffeint is felkínálnak nektárjukban, hogy még inkább magukhoz vonzzák a méheket. A házi méhek engednek a csábításnak, viszont az eddig vizsgált fullánktalan méhek nem pazarolják energiájukat az alacsony minőségű nektárra.

A mainz-i Johannes Gutenberg Egyetem kutatói Brazíliában végeztek kutatásokat a nektár koffein tartalmának gyűjtőkedv fokozó hatásáról.

Minél több koffeint tartalmaz egy virág nektárja, házi méhünk annál többet látogajta.  Az adott növény beporzása így sokkal hatékonyabban megy végbe.

Koffeint nem csak a kávé termése, vagy a tea tartalmaz, hanem ezen növények továbbá  a citrusfélék virágjának nektárja is. Mint köztudott a koffein az idegrendszerre élénkítő hatással van.

A házi méhek számára ez a „függőség” nem feltétlenül jó, hiszen, elképzelhető, hogy más jobb minőségű nektárt is gyűjthetnének, ám inkább a "kávés" zamatot választják.

Másként reagálnak a fullánktalan méhek a koffeinre. Az ő számukra a koffein tartalmú nektárnak nincs csábító hatása. Legalábbis a vizsgált Plebeia droryana elnevezésű, hangyaméretű fullánktalan méheknél nem lehet megfigyelni ezt a fokozott gyűjtési lázat - állapítják meg a mainz-i kutatók. Úgy tűnik sikerült egyfajta ellenállásnak kialakulnia, mely azzal függhet össze,, hogy ezeknek az apró méheknek nagyon hatékonyan kell megoldaniuk a nektárgyűjtést.

A fullánktalan méhek ugyancsak családban élnek és nektárt gyűjtenek, mint rokonuk, a mi házi méhünk (Apis mellifera).

Érdekesség, hogy a fullánktalan méhet több országban is használják méztermelésre, bár a mézhozam nagyon csekély. Viszont a méhészkedés során ezek a méhek nem képesek szúrni, legfeljebb csak állkapcsukkal csípni.  

A fullánktalan méhekről lásd még cikkünket: Méhészkedés csípés nélkül.

Forrás: 
Deutsches Bienenjournal (Online) 2019.9. 19

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az anyacsere gyakorisága 2.

Az anyák minősége is évjáratfüggő, mint a boroké, az anyák nevelését legjobban befolyásoló tényező az időjárás - írja Buczkó Endre a Méhészet 2018. szeptemberi számában (10-11. old.). Ugyanakkor Ádám Gabriella méhészmesterrel (Tiszaszentimre) is egyet kell értsek, hogy „első éves vagy második éves, szezon eleji vagy szezon utáni, nem mindegy".

A méhek spiroplasmosisa

Sajnos, újra beszélni kell egy méhbetegségről, mivel ismét megjelent a hazai méhek kórtani vizsgálatai során. „A méhek spiroplasmosisa” címmel 11 évvel ezelőtt jelent meg írásom a Méhészetben. A jelen összefoglalás részben megismétli az ott leírtakat, részben kiegészíti újabb irodalmi ismeretekkel.

Atkakezelés anyazárkázással 2.

Mivel a vegyszerek egyre szaporodnak a környezetünkben, és „rejtélyes” módon pusztulnak méheink, fontos, hogy legalább a méhész használjon minél kevesebb vegyszert a méhek kezelésekor. Erre ad lehetőséget az őszi anyazárkázás, így az anya nem tud petét rakni, a fiasításban pedig nem tud az atkapopuláció tovább fejlődni.

Kalocsai paradicsomhibridek

A kalocsai kutatóintézetben régmúltra visszanyúló hagyománya van a fűszerpaprika-nemesítésnek és -kutatásnak. Amióta pedig a NAIK Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztálya Kalocsai Kutató Állomásaként működik, kibővült az intézet tevékenysége.

Útmutató a méhekért

A világ vegyszertermelése 2004 és 2014 között megduplázódott. Az EU különféle hatóságai is mintegy 22 ezer vegyi anyag használatára adtak engedélyt.

Előtérben a környezeti hatások – 31. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Idén 31. alkalommal került megrendezésre a Nyúl­tenyésztési Tudományos Nap a Kaposvári Egyetemen. A konferencián 11 előadást hallgathatott meg a közel 100 fős szakmai közönség. A rendezvény színvonalát emelte két külföldi kutató is mintegy félórás előadásával. Mindketten Olaszországból a Padovai Egyetemről érkeztek.

Ne legyünk önmagunk ellenségei 2.

Legutóbbi írásomban (augusztusi szám 6-7. oldalak) felsoroltam mézünk árának 18 lehetséges összetevőjét. Ha valaki vette a fáradtságot és összeszámolta költségeit, akkor rá kellett jönnie, hogy még kevesebb pénzért dolgozik, mint eddig hitte. Ne zavarjon meg bennünket, hogy a felsoroltakból egy-egy tételre ténylegesen nem adunk ki pénzt, mert attól még nem oldódik meg a problémánk.

A mézhamisítás múltja

„A mézhamisítás Európa-szerte óriási méreteket öltött” – írta a Hazánk című folyóirat. A téma most időszerűbb, mint valaha! Az Európai Parlament (EP) 2018. március 1-jei állásfoglalása is súlyozottan foglalkozik a mézhamisítással. A fenti idézet viszont csaknem 120 éves...

„A szakpolitika számára készítünk inputokat”

Király Gábor 2017 tavaszán kezdett el az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos segéd­munkatársaként dolgozni, és az elmúlt évek szervezeti átalakításai során végül a Környezeti és Humán Erőforrások Kutatása Osztályon kötött ki, immár a NAIK-AKI keretrendszerében.

Hazai méhlegelők 8. rész - Idegenhonos fás hordásnövények

Az elmúlt évtizedek/évszázadok során sok fa- és cserjefaj került be hazánkba távoli országokból, más kontinensekről. Ezeket többnyire kezdetben díszfaként, parkfaként telepítették, majd egyes kedvezőnek vélt tulajdonságaikat felismerve mindinkább elterjedtek.