Back to top

Összegereblyézné a lehullott leveleket? Ne tegye!

Benne vagyunk az őszben, hullanak a falevelek, és mi rendszeretetből vagy csak az elvárások miatt szorgalmasan összegereblyézzük, bezsákoljuk, és kerül a hulladékba. Környezetvédők szerint ez nemcsak saját magunkra, de az egész bolygóra nézve káros.

Összegereblyézni a lehullott leveleket nem kötelező, sőt! A környezetvédők szerint jobb, ha hagyjuk őket a talajon, ezáltal jobban óvjuk a Földet, és kevesebb szemetet termelünk.

Ha mégis úgy éreznénk, túl sok levélhalom gyűlt fel, menjünk át rajta mulcsozó fűnyíróval, azaz aprítsuk fel, hetente egyszer – javasolják a gyepgazdálkodás tudományával foglalkozó szakemberek.

Íme három ok, miért ne gereblyézzük össze a leveleket:

A talaj fontos tápanyaga

Nem kell hatalmas összegeket kiadni növényvédő és tápláló szerekre, hogy a kertünk egészséges maradjon.

„A levelek elfedik a gyökérrendszert, megőrzik a talaj nedvességtartalmát, elnyomják a gyomokat. Lassan bomlanak le, és fontos tápanyagokat juttatnak a talajba. Ez egy tökéletes rendszer, semmi sem vész el a természetben.”

- mondta David Mizejewski, az amerikai országos vadvédelmi szövetség (National Wildlife Federation) természettudósa.

Kevesebb műtrágyát kell alkalmazni, ha hagyjuk lebomlani a leveleket a talajon. Kevesebb trágya lefolyással pedig csökkenthető az egyre riasztóbb méreteket öltő algavirágzás. Az algavirágzás egyik kiváltója a vízfolyásokba került felesleges trágya; ez elpusztíthatja a vadon élő állatokat, de káros lehet az ember egészségére is.

Kevesebb hulladékot termelünk

Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal szerint a kerti hulladék mennyisége, mely tartalmazza a lehullott leveleket is, 34.7 millió tonna volt 2015-ben. Ez az összes hulladékmennyiség 13 százalékának felel meg. Ennek nagy részét – 21.3 millió tonnát – állami program keretén belül mulcsolták vagy komposztálták; 10,8 millió tonnát pedig elvittek a hulladéklerakó helyekre, ez az össz hulladék 8 százalékát teszi ki.

„A legrosszabb dolog, amit tehetünk, hogy a levél hulladékot bezsákoljuk, és a szemétlerakó helyre küldjük.”

- mondta David Mizejewski, természettudós.

Amellett, hogy sok helyet foglalnak, metán is képződhet a lebomlásuk alatt, ha más szerves hulladékkal keverednek. Ez az erős üvegházhatású gáz hozzájárul az klímaváltozáshoz.

A környezetnek szüksége van rá

A természettudós szerint a pillangók és a madarak is függenek a levél alomtól.

„A téli hónapokban sok lepke és molylepke található a levél hulladékban báb vagy hernyó formában. A gereblyézéssel pillangók teljes populációját semmisíthetjük meg.”

- figyelmeztetett Mizejewski.

A levél alomban megbúvó rovarok elpusztításával kevesebb élelem marad a madaraknak, akik így nem tudják táplálni fiókáikat. Különösen fontos erre figyelni, hisz 1970 óta mintegy hárommilliárd madár tűnt el az észak-amerikai kontinensről – közölte a szomorú tényt a Science című tudományos folyóirat ez év szeptemberében.

Forrás: 
eu.usatoday.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Érdekességek a Peszéri-erdőben

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdős sztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az ottani homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét szolgálja az OAKEYLIFE projekt.

Az idő bizonyított: jó döntés volt

Tíz évvel ezelőtt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyik tárgyalójában dr. Seregi János döntése nyomán megalakult a 22 állami erdőgazdaság közös magazinja. Miért éppen az MFB-nél? – kérdezhetik sokan. Azért, mert akkor az erdőgazdaságok felügyelete az MFB Agrár- és Zöldbank Igazgatóságához tartozott, melynek ügyvezető igazgatója dr. Seregi János volt.

Kalandos életút

Számos megpróbáltatás és mélypont nehezítette Jakkel Mihály életét, a 90. életévét betöltve azonban már mosolyogva eleveníti fel ezeket az emlékeit is. Ehhez kellett a sors fintora és az élet kifürkészhetetlensége, miáltal megadatott neki az a hivatás és hobbi, ami a múltat végérvényesen megszépíti.

Verejtékes munka gyümölcse

Az igen régi időkben az Alföldet, így Szeged környékét is alapvetően a füves puszták, mocsarak jellemezték, melyeket kisebb-nagyobb erdőfoltok tagoltak. A művelhető területek iránt fokozódó igény a 17. és 18. századra azt eredményezte, hogy az erdőterületek, facsoportok aránya, kiterjedése számottevően lecsökkent, emiatt különösen a Dél-Alföld kopárrá és fátlanná változott.

Kőbe zárt rejtély

Életünk során mindig keressük a kapcsolatot a természethez fűződő gyökereinkkel, olykor tudatosan, máskor tudat alatt. Idővel rádöbbenünk, hogy boldogságunk tiszta forrása a harapnivaló friss levegő, a fodrosodó patak csobogása, a fák ölelő karja, az évmilliókat megélt, ősenergiát sugárzó kőzet közelsége, azaz az anyatermészet kincsei.

Nincs élet nélkülük

Ahhoz, hogy az erdők-mezők és kertünk növényeinek virágaiban gyönyörködhessünk, terméseiket, magjaikat, leveleiket felhasználhassuk, elengedhetetlen a beporzók „munkája”. Ezek – többségében rovarok – virágról virágra szállva segítenek a virágpor átvitelében, a megtermékenyítésben. Nélkülük sokkal szegényebb lenne a földi élet ismert formája. Ezért védelmük mindannyiunk kötelessége.

Az év fája a süvöltény

Az Országos Erdészeti Egyesület legutóbbi online szavazásán a lehetséges három faj közül a voksok mintegy felét a lisztes berkenye (régies nevén süvöltény) kapta, így lett az Év fája 2021-ben a kecskefűz és a fehér nyár előtt. A lisztes berkenye fajcsoport (Sorbus aria agg.) számos, egymástól nehezen megkülönböztethető kis fajt takar, melyek középhegységeink sziklás talajú erdeiben fordulnak elő.

Fiókarekord parlagi sasoknál

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei a napokban végzik a parlagisas-fészkek közös éves ellenőrzését az Igazgatóság teljes működési területén.

Tovább bővül a nemzeti parkok kínálata a fejlesztéseknek köszönhetően

Rendkívüli volumenben valósulnak meg fejlesztések a nemzeti parkokban, melyeknek köszönhetően idén tovább bővül az igazgatóságok kínálata és javul a természeti környezet állapota is. Számos bemutatóhely környezete szépül meg, emellett új kiállítások, tanösvények várják az érdeklődőket, valamint 3 új látogatóközpont is megnyitja kapuit idén.