Back to top

Összegereblyézné a lehullott leveleket? Ne tegye!

Benne vagyunk az őszben, hullanak a falevelek, és mi rendszeretetből vagy csak az elvárások miatt szorgalmasan összegereblyézzük, bezsákoljuk, és kerül a hulladékba. Környezetvédők szerint ez nemcsak saját magunkra, de az egész bolygóra nézve káros.

Összegereblyézni a lehullott leveleket nem kötelező, sőt! A környezetvédők szerint jobb, ha hagyjuk őket a talajon, ezáltal jobban óvjuk a Földet, és kevesebb szemetet termelünk.

Ha mégis úgy éreznénk, túl sok levélhalom gyűlt fel, menjünk át rajta mulcsozó fűnyíróval, azaz aprítsuk fel, hetente egyszer – javasolják a gyepgazdálkodás tudományával foglalkozó szakemberek.

Íme három ok, miért ne gereblyézzük össze a leveleket:

A talaj fontos tápanyaga

Nem kell hatalmas összegeket kiadni növényvédő és tápláló szerekre, hogy a kertünk egészséges maradjon.

„A levelek elfedik a gyökérrendszert, megőrzik a talaj nedvességtartalmát, elnyomják a gyomokat. Lassan bomlanak le, és fontos tápanyagokat juttatnak a talajba. Ez egy tökéletes rendszer, semmi sem vész el a természetben.”

- mondta David Mizejewski, az amerikai országos vadvédelmi szövetség (National Wildlife Federation) természettudósa.

Kevesebb műtrágyát kell alkalmazni, ha hagyjuk lebomlani a leveleket a talajon. Kevesebb trágya lefolyással pedig csökkenthető az egyre riasztóbb méreteket öltő algavirágzás. Az algavirágzás egyik kiváltója a vízfolyásokba került felesleges trágya; ez elpusztíthatja a vadon élő állatokat, de káros lehet az ember egészségére is.

Kevesebb hulladékot termelünk

Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal szerint a kerti hulladék mennyisége, mely tartalmazza a lehullott leveleket is, 34.7 millió tonna volt 2015-ben. Ez az összes hulladékmennyiség 13 százalékának felel meg. Ennek nagy részét – 21.3 millió tonnát – állami program keretén belül mulcsolták vagy komposztálták; 10,8 millió tonnát pedig elvittek a hulladéklerakó helyekre, ez az össz hulladék 8 százalékát teszi ki.

„A legrosszabb dolog, amit tehetünk, hogy a levél hulladékot bezsákoljuk, és a szemétlerakó helyre küldjük.”

- mondta David Mizejewski, természettudós.

Amellett, hogy sok helyet foglalnak, metán is képződhet a lebomlásuk alatt, ha más szerves hulladékkal keverednek. Ez az erős üvegházhatású gáz hozzájárul az klímaváltozáshoz.

A környezetnek szüksége van rá

A természettudós szerint a pillangók és a madarak is függenek a levél alomtól.

„A téli hónapokban sok lepke és molylepke található a levél hulladékban báb vagy hernyó formában. A gereblyézéssel pillangók teljes populációját semmisíthetjük meg.”

- figyelmeztetett Mizejewski.

A levél alomban megbúvó rovarok elpusztításával kevesebb élelem marad a madaraknak, akik így nem tudják táplálni fiókáikat. Különösen fontos erre figyelni, hisz 1970 óta mintegy hárommilliárd madár tűnt el az észak-amerikai kontinensről – közölte a szomorú tényt a Science című tudományos folyóirat ez év szeptemberében.

Forrás: 
eu.usatoday.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Izlandig repítette a szaharai homokot az "éghajlatváltozás"

Izland térségéig eljutó szaharai porviharos eseményeket azonosítottak egy nemzetközi együttműködés keretében magyar kutatók az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének (CSFK FTI) vezetésével.

Egyedülálló élővilág, különleges programok és újabb fejlesztések a Kiskunsági Nemzeti Parkban

Változatos növény- és állatvilágával, színes programkínálatával a Kiskunsági Nemzeti Park a kirándulók egyik kedvelt célpontja. Évente 100 ezer regisztrált látogatót fogadnak létesítményeikben és programjaikon, például a különböző szervezett túrákon, rendezvényeken, tanösvényeken vagy a kecskeméti Természet Házában. A nemzeti park látogatóközpontja, 25 tanösvénye, 6 bemutatóhelye, 2 erdei iskolája kínál kikapcsolódást az ide érkezőknek.

Az emberek keresik a szépet

Az emberek a vírus miatt kialakult nehéz helyzetben sem veszítették el szépérzéküket, ami abban is megnyilvánul, hogy sok virágot ültetnek. A régi és az új fajtákat egyaránt keresik, mert örömüket lelik a kiskerti munkában és az eredményében. Parragi Péter és felesége, Parragi Edina a család nevét viselő kertészet alapítói fogalmaztak ekként.

Különösen veszélyes uniós zárlati károsítók

Az idegenhonos károsítók messzi tájakról érkezhetnek, nincsenek jelen nálunk, de számukra kedvező feltételek esetén meg tudnak telepedni és akár hatalmas károkat is okozhatnak. A hatékony védekezés nem megoldott ellenük, behurcolásukat hatósági intézkedésekkel lehet meggátolni.

Tetoválással a sólyomnepperek ellen

Kétségbeesett kísérlet történik a Szibéria tollas kincseként ismert kerecsensólymok védelme érdekében. A szibériai ornitológusok úttörő kezdeményezése során 12 ritka ragadozó madár csőrére tetoválták a nemzetközi SOS kódot, a lábukra a karmok fölé pedig a 22-es számot.

Klímaváltozás: alkalmazkodnak a növények a fölmelegedéshez

Egy biológusokból álló nemzetközi kutatócsoport a növények meleghez való alkalmazkodási folyamatait vizsgálta. Arra próbáltak magyarázatot keresni, hogyan maradnak a növények élettani folyamatai optimálisak a növény számára már nem ideális, túlságosan magas hőmérsékleten

Madarak tucatjai pusztultak el az egérinvázió elleni mérgektől

Madarak tucatjai pusztultak el az egérinvázió elleni mérgektől az ausztráliai Új-Dél-Walesben - írta a The Guardian online kiadása.

Új utakon - sorvezető nélkül

A Kalocsa Térségi Öntözési Közösségeket (KÖK) a hatodik és a hetedik sorszámmal ismerte el márciusban az Agrárminisztérium. KÖK Észak és Dél egységben működik, de két gazdasági társaságban, hogy a fenntartásra elérhető pályázati támogatásokat maximálisan ki tudják használni. Ez a legtöbb taggal rendelkező öntözési közösség Magyarországon.

Itt a kánikula! - Óvjuk a borjakat a kiszáradástól

A nyár berobbanásával a hőstressz egyre jobban érzékelteti hatását a szarvasmarha állományokban, a tehenek hűtése komoly odafigyelést igényel. A hőmérséklet emelkedésével azonban nem csak a tejelő, illetve szárazon álló állatok igénylik az extra gondoskodást, a borajkat is óvni kell a melegtől, mert a tomboló nyári forróságban hajlamosabbak a kiszáradásra.

Magas minőség a hegyekből

Dél-Tirol az európai almatermesztés fellegvára, amit azért is nyugodtan kijelenthetünk, mert a termőterület a tengerszint fölött 1000 méterig is fölnyúlik. Hosszú idő alatt alakult ki az ágazat mai, átfogó szervezettsége, amire a sok kis gazdaság miatt nagy szükség van. Az almaipar felépítését, eredményeit és céljait az Interpoma kiállítás első hivatalos kiadványa, az Ipoma alapján foglaljuk össze