Back to top

A rejtélyes nigériai borpiac

„Nagy mennyiségben szeretnénk az önök borait importálni, kérem, küldjön árlistát az összes termékéről, amilyen gyorsan csak lehet.” - Vajon miért írogatnak efféle e-maileket a nigériaiak, és egyáltalán: létezik nigériai borpiac? Furfangos adathalászok vagy komoly érdeklődők, akiknek viselkedése egy egészen más kultúrának tudható be? Ennek próbál már egy ideje utánajárni szerzőnk.

„Nagy mennyiségben szeretnénk az önök borait importálni, kérem, küldjön árlistát az összes termékéről, amilyen gyorsan csak lehet.” Az első ilyen e-mail örömteli, még a második, harmadik is azonnali cselekvésre késztet, de a tizedik után az ember elveszti a lelkesedését, ha egyszer nincs eredmény. 

Legalább tíz ilyen e-mailt kaptunk Nigériából, általában szinte tökéletes angolsággal, mindig magas beosztású embertől. Ha azonban visszakérdeztem, hogy mégis milyen borokat szeretne, akkor általában értetlenkedő és sürgető válasz érkezett. „Mindenfélét és sokat, mit nem lehet ezen érteni” – válaszolták, ha nem is egészen ezekkel a szavakkal. Néhány ilyet továbbítottam partnereinknek, de tudomásom szerint haladás még nem történt.

De ugyan miért írogatnak a nigériaiak, és egyáltalán: létezik nigériai borpiac?

Furfangos adathalászok vagy komoly érdeklődők, akiknek viselkedése egy egészen más kultúrának tudható be? Ennek próbálok már egy ideje utánajárni.

Dúsgazdagok és végtelenül szegények

A nigériai levelek felbukkanása óta nem mulasztom el, hogy afrikaiakkal beszélgessek a lehetőségekről, így történt ez az antwerpeni Sommelier Világbajnokságon is, ahol többek közt a mauritiusi sommelier-bajnokot kérdeztem. Az első, amit kiemel, az a turisták és helyiek alapos különválasztása. Ő az édeni Mauritius szigetén egy luxusszállodában vezető sommelier, vendégeik szinte kizárólag britek, akik ráadásul úgy érzik magukat, mint egykori gyarmatosító őseik, ezért többnyire a legdrágább bordeaux-i borok közt válogatnak. Kovács Gábor, a Magyar Sommelier Klub elnöke maga is nyaralt afrikai országban, ő is arról számolt be, hogy a tengerparti luxusszállodák a külföldiekre szakosodva gazdag borkínálattal rendelkeznek, minden kapható, különösen a francia csúcsborok. Az ország belsejében azonban a falubeliek egy kondér köré guggolva, kézzel esznek, elképzelhetetlen, hogy bort fogyasszanak.

Nigériában a lakosság hatvan százaléka napi egy dollárnál kevesebből él, elképzelhetetlen szegénységben.

Mégsem írható le az ország, 160 milliós lakosságának ugyanis a negyven százaléka is több mint egész Dél-Afrika – nem véletlen, hogy a dél-afrikaiak meg is célozták Nigériát az egyik legígéretesebb borpiacként. A sörgyárak már rég meglátták a lehetőségeket, a Heineken, a SABMiller és a Diaego régóta vizsgálják Nigériát, szép sikereket érnek el, sőt Nigériában ma már több Guinness fogy, mint az Egyesült Királyságban!

Porsche és champagne már kapható

Nigéria éves borpiaca egy 2015-ös adat szerint 370 millió USD, ennek 60%-a európai, 22%-a dél-afrikai. A nigériaiak jobban szeretik a vörösborokat, a teljes fogyasztás 73%-át ezek teszik ki. Hetven százalékban az importáló a disztribútor, kisebb részben maguk a kiskereskedések és éttermek, hotelek is importálnak.

Az országgyűlés épülete Abujában

A fogyasztók nagy részét az egymilliós leggazdagabb réteg teszi ki, őket olyan luxusmárkák is megcélozták, mint például a Porsche, de az italcégek is meglátták a lehetőségeket, a nagynevű párlatok, sőt champagne-ok is elérhetőek Nigériában.

Pedig a piacra lépés nehéz és költséges: először is 50% importvám terheli a borokat, ezen kívül be kell jelentkezni a nemzeti élelmiszerhivatalhoz (National Agency for Food and Drug Administration and Control), és ez csak egy a sok bürokratikus akadályból. A korrupció jelentős, a politikai helyzet cseppet sem stabil, így érthető, ha egy magyar borászat számára nem Nigéria az álompiac.

Ha valakit mégis érdekel a lehetőség, annak örömmel továbbítjuk Bahram Ghazi, az Avivatang Limited igazgatójának levelét. Leírása szerint cége 15 éve foglalkozik borok disztribúciójával szupermarketek és a horeca szektor számára. 35 alkalmazottal, 8 kamionnal dolgoznak, és elsősorban jó ár-érték arányú termékekkel szolgálják ki vevőiket.

Forrás: 
Borászati Füzetek
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Borászati Füzetek 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kivezették a kukoricát

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában október 21-től 43 800 forint/tonnáért jegyezték a takarmánykukoricát 2019. novemberi lejáratra, majd 29-én 100 forinttal, 43 900 forint/tonnára emelkedett. Október 30-án egyetlen szerződést kötöttek rá, és október 31-én 43 840 forint/tonna áron kivezették a jegyzését.

Sok-sok alma és egy kevés szőlő

Naturalma Rozella, Naturalma Luna, Idared, valamint háromfajta szőlő: Olaszrizling, Ezerfürtű és Ezerjó. Hoffman Krisztián szépen gondozott lesencetomaji birtokán teremnek ezek a gyümölcsök. A fiatalember azt mondja, öröm látni a termést, és bár a napi munkát követően is meglehetősen sokat kell dolgozni ennek érdekében, de megéri.

Több termelő árult a nagybanin, mint tavaly

Eredményes évet zárt a budapesti Nagybani Piac. Az év első kilenc hónapjában mintegy 240 ezer vásárlói, valamint közel 130 ezer termelői belépést regisztráltak.

KSH: 10,9 százalékkal nőtt az export szeptemberben

Szeptemberben az export euróban számított értéke 10,9 százalékkal, az importé 6,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi többlet 385 millió euróval nőtt, és 566 millió eurót tett ki - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn első becslése alapján.

Újabb brazil piacszerzés Kínában

Kína további hét brazil vágóhídnak, illetve sertéshús-csomagolónak adta meg az engedélyt az export elindításához. A kínaiak által akkreditált vágóüzemek Santa Catarina államban vannak, innen származik a brazil sertéstermelés egyharmada. Az állam állategészségügyi státusza magas, többek között mentes a ragadós száj- és körömfájástól is, ami a kínai szakemberek döntésében fontos szerepet játszott.

Márton-napi püspökfalat

A Szent Márton ünnepéhez fűződő szokások lassanként újra beszivárognak az életünkbe. Óvodások Márton-napi felvonulásokat tartanak maguk készítette lámpással a kezükben, a modern meteorológia és a klímaváltozás ellenére pedig úgy gondoljuk, hogy „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál”.

Egyetlen ország sem védett az afrikai sertéspestis terjedésével szemben

Az afrikai sertéspestis tovább terjed Ázsia egész területén pusztítva az állatállományt, és egyetlen ország sem védett a halálos állati vírussal szemben – jelentette ki az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) vezetője egy interjúban.

Felkészülés a klímaváltozásra a szőlőtermesztésben

A 2016 decemberében a HNT által elfogadott ágazati stratégia alapvető célkitűzésként fogalmazta meg a szőlőtermesztés biológiai alapjainak fejlesztését és megőrzését. Bár a génmegőrzés és a genetikai alapok fejlesztése alapvetően állami feladat lenne, a rendszerváltozás óta eltelt időszakban a borszőlő-kutatások személyi és tárgyi feltételei folyamatosan szűkülnek.

Tovább bővül a kereskedelem

Idén tizenötödik alkalommal rendezték meg az Európai Kereskedelem Napját, a kereskedelmi szektor legjelentősebb szakmai ünnepét. Az eseményen elhangzott: a kereskedelmi forgalom évek óta folyamatosan nő, és várhatóan az idei év is kiváló eredményekkel zárul majd.

Sertésspermát is szállít Franciaország Kínába

Emmanuel Macron, francia elnök Pekingben tett látogatása során 15 milliárd dollárt érő szerződéseket kötött Kínával. Az egyezség része többek között, hogy Franciaország disznóspermát is exportálni fog Kínába.