Back to top

Birsalmát a teába!

A birsalma több vitamint, köztük C-vitamint tartalmaz, mint az alma, a pektintartalma pedig a legnagyobb a gyümölcsök között. Mit tegyünk vele, ha nyersen élvezhetetlen számunkra?

A világon 40-50 birsfajtát termesztenek, ezek közül Magyarországon a legelterjedtebb a Bereczki és a Konstantinápolyi birs. Mivel a birs legnagyobb mennyiségben a feldolgozóiparban hasznosul, a fajtaválasztáskor a legfontosabb a gyümölcsök aromagazdagsága, és a kősejtek alacsony aránya. A kősejt a gyümölcsök húsában is előforduló extrém vastag falú keményítő-tartalmú sejt.

A birsalma legnagyobb táplálkozási értéke abban rejlik, hogy a vitamintartalma az almáénál is magasabb, és mindez nagy pektintartalommal párosul. A pektinnek nagy jelentősége van a szervezet méregtelenítésében, megköti a káros anyagokat, gyulladáscsökkentő hatást fejt ki a bélrendszerben.

Bőségesen tartalmaz rostokat, káliumot, cinket és magnéziumot, tanninokat (csersavak), valamint A-, B-, C- és P-vitamint.

Antioxidáns hatóanyagai révén ösztönzi az immunrendszer működését. A benne lévő csersav  összehúzó tulajdonságának köszönhetően régóta alkalmazzák a gyomor és bélrendszer vérzéssel, és hasmenéssel járó betegségei esetén.

A birsalma jótékony hatása is nyersen fogyasztva érvényesülne a leginkább, viszont

azon kevés gyümölcsök közé tartozik, amelyek nyersen szinte élvezhetetlenek, így mindenképpen meg kell főzni, kivételt képez az az eset, mikor őszi-téli teánkhoz citrom helyett használjuk.

Ekkor a megtisztított és magházától megszabadított gyümölcsöt vékony szeletekre vágjuk, amellyel tetszés szerint ízesíthetjük italunkat. Savassága sikeresen helyettesíti a citromot, csodálatos aromája pedig különleges ízzel gazdagítja.  Nyersen kipréselt leve alkalmas italok, levesek savanyítására is.

Legelterjedtebb a sok cukor és fűszerek hozzáadásával készülő birsalmasajt, lekvár vagy kompót. De érdemes különféle ételekben is kipróbálni, hiszen

a pikáns ízű gyümölcsöt már eleink is használták a főzéshez,

adták ragukhoz, kacsaaprólék leveshez, de bablevest is ízesítettek vele. Illatával, aromájával különleges hatás érhető el az ételekben.  

 

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kedvezett a járvány a brit epernek

A koronavírus-járvány sok vállalkozásnak keresztbe tett, nem úgy, mint a brit epertermelőknek és -értékesítőknek: sokuk jelentősen több epret adott el idén eddig, mint tavaly, de az Egyesült Királyság egészét nézve is szép számmal emelkedtek a számok.

Agrárjövő a vírus árnyékában

Bár általánosságban véve pozitívak a középtávú mezőgazdasági termelési és élelmiszer­­-fogyasztási kilátások, a koronavírus-járvány mégis árnyékot vet a szektor következő évtizedére – derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) július 16-án publikált közös, 2029-ig terjedő előrejelzéséből.

Mikor érett a görögdinnye?

A görögdinnye vásárlásakor mindig van az emberben egy kicsi bizonytalanság, vajon érett, jó ízű lesz-e? A megfelelő érettség, íz a többi gyümölcs esetében is alapvető szempont, de ez a kérdés valahogy mégis a görödinnyénél vált különösen fontossá.

Mit tegyünk a gyümölcsmolyok ellen?

A gyümölcsmolyok jelenleg is a gyümölcsfák: az alma, körte, őszibarack, kajszibarack, szilva legelterjedtebb kártevői. A sodrómolyok népes, több mint 1000 fajt magába foglaló családjába tartoznak, nappali vagy alkonyati állatok. Jellemző tulajdonságuk, hogy a kifejlett lepkék nyugalmi helyzetben háztető alakban összecsukva tartják a szárnyaikat.

A mini zöldség a menő

A németországi Krefeldben működő Asia LLC cég már évek óta a minizöldsé­gekre szakosodott, és a növekvő keresletre válaszul fokozatosan bővíti termékválasztékát.

FruitVeB: átlagos lehet az idei zöldségtermés

Átlagos évre számít tavalyihoz hasonlóan az idén is a zöldségtermesztésben a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) a jelenlegi körülményeket figyelembe véve, ugyanakkor a következő két-három hónap még jelentősen befolyásolhatja a mennyiségeket.

Rendkívüli évük volt a dohánytermesztőknek

Próbára tette az idei év szélsőséges időjárása a hazai dohányültetvényeket, emiatt a tavalyinál várhatóan gyengébb minőségű és kevesebb lesz a termés - hangzott el egy szakmai rendezvényen a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ófehértón.

Nagyon kevés alma és körte terem idén

A tavaszi fagyok és az aszály miatt idén az átlaghoz képest várhatóan 40-50 százalékkal kevesebb alma terem. A körtét még ennél jobban is megviselte az időjárás: egy átlag évihez képest 50-60 százalékkal szerényebb lehet a termés.

A májusi fagy után 3 csövet ígér a kukorica

Kósa Sándor egyéni gazdálkodó Nagyecseden. Négyszáz hektárt művel a feleségével közösen, amiből 200 hektár kukorica, 100 hektár búza, 100 hektár napraforgó. Agrármérnöki pályáját 1973-ban kezdte a 70 éves szakember. Ezt azért fontos kiemelni, mert olyat, mint az idén, hogy az 5-6 leveles kukorica május 13-án lefagyjon, még nem tapasztalt.

Almamagból értékes olaj

Az alma feldolgozásakor a gyümölcs körülbelül 20 százaléka melléktermékként megmarad, ennek csökkentésére a bolzanói NOI Techpark élelmezési laboratóriumának kutatócsoportja kidolgozott egy új módszert.