Back to top

Futurisztikus gazdálkodás - A technológia fejlődése a mezőgazdaság jövője?

A mezőgazdaság történelmi kihívással néz szembe. A következő harminc évben az élelmiszerigény hetven százalékkal fog növekedni. Ennek szem előtt tartásával szükséges növelni és fejleszteni a termelést, ugyanakkor korlátozni kell a környezetre gyakorolt hatását is.

A szerbiai BioSense Intézetnek a kutatói azon dolgoznak, hogy összekapcsolják a legmodernebb technológiákat a növénytermesztéssel, hogy megváltoztassák a jelenlegi termelési modellt. A mantrájuk az, hogy

"nem tudjuk táplálni a mai világot a tegnapi mezőgazdasággal"

– írja az Euronews.

A technológia fejlődése és a fenntartható mezőgazdaság összehangolása az Antares Európai projekt hajtóereje is. A program képviselői szerint a jövő mezőgazdasága fejlett technológiákat fog használni, mint például érzékelők, robotok, drónok és műholdas képek.

"A növekvő népességgel az elkövetkező 40 évben annyi élelmet kell majd előállítani, mint az elmúlt 10000 évben"

– magyarázza az Antares projekt koordinátora és elektronikai mérnöke, Vesna Bengin. A szakértő azt is hozzátette, hogy szükségünk van a fejlett technológiákra a mezőgazdaságban is, hogy hatékonyabbá tegyük a kultúránkat.

A mikro- és nanoelektronikai eszközök nagy segítséget jelentenek majd a termelők számára, hiszen lehetővé teszik a növények általános helyzetének az ellenőrzését, így már a nagyon korai szakaszban felismerhetők a lehetséges betegségek. A jövőbeli, mezőgazdasági technológiák ugyanakkor a környezet védelmét is fókuszba helyezik, fontos szempont például a takarékosság.

"A talajérzékelők információkat adnak majd arról, hogy mikor kell öntözni, és mikor nem. Így csökkenthető az öntözéshez felhasznált víz mennyisége"

- mondta Goran Kitić, a BioSense Intézet nano-mikroelektronikai laboratóriumának vezetője.

A mezőgazdaság fejlődését segítheti az ún. Agrosense platform is, ami egy átfogó adatbázisként lehetővé teszi a gazdák számára, hogy a különféle forrásokból (például robotok, optikai érzékelők, meteorológiai állomások és műholdak) származó adatok által megtervezzék tevékenységüket, és alaposabban megfigyeljék a termés körülményeit.

"A jelenleg alkalmazott rendszer képes azonosítani a levelek, gyümölcsök vagy zöldségek problémáit, így korábban reagálhatunk, mint abban az esetben, ha csak magunkra hagyatkozunk. Amikor mi vesszük észre, hogy gond van, akkor a növény már beteg, míg a kamera és az érzékelők észlelni tudják a betegség kezdetét"

– mondta Djordje Djukic gazda.

A gazdálkodók okostelefon alkalmazáson keresztül adatcserét is folytathatnak, képeket küldhetnek és információkat kaphatnak arról, hogy mennyi műtrágyát kell adagolniuk, vagy hogyan lehet optimalizálni az öntözést.

Forrás: 
euronews.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kaposvári Szabadságfa az Év Fája

A kaposvári Szabadságfa lett az idén az Év fája az Ökotárs Alapítvány által 2010 óta szervezett híres magyar fák versenyén. A Hős Fa címet a Vasvár határában, a Szentkúti Parkerdőben álló Szentkúti Öregharcos, míg az Országos Erdészeti Egyesület különdíját a zilizi Ezeréves tölgyfa kapta.

Megvédjük a növényvédelmet?

Elméleti számítások szerint a növényvédelem elhagyásával évente akár 400-500 ezer ember is éhenhal hatna. Nem véletlen, hogy sokan aggódva tekintenek az uniónak a kémiai védekezést szinte ellehetetlenítő nyilatkozataira. A radikális rendelkezések helyett inkább az ésszerű, kontrollált növényvédelemre kellene fókuszálni. Ezek a gondolatok is előkerültek az Agrya Tiszadobon tartott tanácskozásán.

Virágos Magyarország - Megválasztották az év főkertészét

A Magyar Önkormányzati Főkertész Egyesület döntése alapján a Virágos Magyarország környezetszépítő verseny Budapesten megrendezett díjátadó ünnepségén Az Év Főkertésze kitüntetést Székesfehérvár főkertésze vehette át. Spanyárné Halász Szilvia kertészmérnök és környezetvédelmi szakmérnök negyven éve dolgozik a szakmában, és a kezdetektől részt vesz a Virágos Magyarország verseny szervezésében.

Bárki elérheti a hiánypótló új adatbázist

Elkészült Magyarország ökoszisztéma alaptérképe, amely hazánk természeti rendszereinek állapotát mutatja be bárki számára hozzáférhető módon. Az adatbázis az Európai Unió Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását célzó projekt részeként, számos hazai intézmény részvételével jött létre.

Átadás-átvétel Mezőhegyesen

Márton napján aláírták az átadás-átvételről szóló iratokat a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt-ben, ezzel a november 11-jétől kinevezett vezérigazgató, Kovács Norbert átvette a cég vezetését.

Elsőként térképezték föl a batátavírusokat hazánkban

A korábban alig ismert meleg igényes édesburgonya fokozatosan beépül a hazai szántóföldi kultúrák közé. Emellett rohamosan terjed a dísz batátaváltozatok felhasználása is. A növényt leginkább a vírusok betegítik, és a gyakori látens fertőzések miatt feltételezhető, hogy a szaporítóanyagok fertőzöttsége sokkal nagyobb, mint gondolnánk. Ezért is nagy jelentőségűek a hazai virológiai vizsgálatok.

Tiltakozás a dán elképzelések ellen

Szlovákia egyik legjelentősebb mezőgazdasági vállalata, a Dan-Slovakia Agrar mintegy 7600 hektár területen gazdálkodik. A vállalat jelenleg évi 8500 kocát és süldőt, valamint 150 ezer vágósertést értékesít, nagyjából kétszáz fő alkalmazásával. A dán cég üzemeltetésével és terjeszkedési szándékaival szemben az ország több községében, helységében is komoly ellenállást tanúsítanak a lakosok.

Egyetlen ország sem védett az afrikai sertéspestis terjedésével szemben

Az afrikai sertéspestis tovább terjed Ázsia egész területén pusztítva az állatállományt, és egyetlen ország sem védett a halálos állati vírussal szemben – jelentette ki az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) vezetője egy interjúban.

"Vészkiáltást" adnak le a növények, ha megtámadják őket

Ugyan a növényeknek az állatokkal ellentétben nincsenek izmaik és reflexeik, ez nem jelenti azt, hogy passzívan „üldögélnek”, amikor valami elkezdi dézsmálni őket. A Cornell Egyetem új kutatása szerint nagyon is védekeznek, amikor támadás fenyegeti őket.

Szintetikus hormon állítja le a vízvesztést a haszonnövényekben

A növények által termelt abszcizinsav hormon felelős a transzspiráció általi vízvesztést korálozó pórusok (gázcserenyílások) lezárásának szabályozásáért, ezzel segítve a víz visszatartását.