Back to top

A minőségi növénytermelés Achilles-pontjai

A mezőgazdasági termelésben ma csak a minőségnek van értelme! Mesterházy Ákos akadémikus egy héten belül kétszer is ezzel a határozott kinyilatkoztatással kezdte mondanivalóját. Szeptember 24-én, a Nyíregyháza-Gyulatanyán rendezett tanácskozáson hallgattatta el megalapozott kijelentésével a publikumot, majd a szegedi Gabonakutató kiszombori telephelyén tartott szakmai tanácskozáson is így érvelt.

Szakmai értékelése kapcsán nagyon könnyű kijelenteni, hogy igaza van. Ha jót akarunk magunknak, kövessük azt, amit ő hirdet. Elsősorban azért lenne hasznos odafigyelni rá, mert kidolgozott egy metodikát a fajták és hibridek vizsgálatára, amivel kimutatható, hogy melyik fogékony a különböző betegségekre, és melyik mutat némi ellenállóságot, vagy tekinthető rezisztensnek. Mindezt provokációs kísérletekkel előre és nem utólag tudja bebizonyítani. Így a baj megelőzhető! Néhány gazdaságban erre már odafigyelnek, de nem ez az általános!

Mesterházy Ákos akadémikus már kidolgozta a módszert, és jó lenne sürgősen bevezetni
Mesterházy Ákos akadémikus már kidolgozta a módszert, és jó lenne sürgősen bevezetni
Logikailag jól felépített gondolatmenete azon alapul, hogy feltétlenül meg kell tartani a rendszerszemléletet a búza- és a kukoricatermesztésben.

Ezen belül különösen oda kell figyelni e két növény gombabetegségekkel szembeni küzdelmére, mondhatni, az ellenálló képességére – vagy rosszabb esetben a teljes fogékonyságára.

A rendszerszintű gondolkodás egyúttal azt is magában hordozza, hogy a termesztésnek több részlete fontossá válik, és ezek mindegyikében elkövethet komoly hibát a termelő. Ilyenkor kerül előtérbe, amit a gombabetegségekről tudunk – főleg akkor, ha baj van. Ám azzal már kevésbé vagyunk tisztában, hogy a termények toxintartalma nem egyenesen arányos a fertőző gombák megjelenésének mértékével.

Szinte hihetetlen, hogy a megbetegedések és a toxin által okozott károsítás országos előfordulásáról nincs megbízható információnk – legalábbis eddig nem volt.

Mesterházy Ákos és a vele szövetkező, Szieberth Dénes elnök vezette Magyar Kukorica Klub az SGS-hez fordult, mert a szervezet sok ezer ide vágó adatot tart nyilván, megyei bontásban. Tehát csak létezik valamifajta kimutatás arról, hogy 2012–2017 között hogyan és milyen mértékben fordultak elő toxinok a magyar kalászosgabona- és kukoricatermesztésben. A Kukoricabarométer sorozatban több könyvecskét is kiadtak erről, szerzőik minden esetben Mesterházy Ákos, Tóth Beáta és Szieberth Dénes voltak. Előbb 2018-ban adták közre a kukorica és az őszi búza toxikus gombák okozta megbetegedéseivel foglalkozó színes füzetet, amiben toxintérképeken mutatták be a gombák hazai előfordulását.

Idén jelent meg a „Toxintermelő gombák okozta növénybetegségek búzában és kukoricában” című kiadvány, ami a szakmaisága mellett a benne közölt fotók miatt is „kötelező olvasmány” kéne, hogy legyen a növénytermesztők számára.

A rendszerszintű növénytermesztésben 8–10 kritikus pontot tudunk felsorolni. Ha ezek közül bármelyikben hibázunk, az egész termesztés összeomolhat. A nálunk alkalmazott növényminősítési rendszer emlékezetem szerint több évtizede azonos logika szerint működik. Ebben a rendszerben az első kérdés az, hogy adott fajtajelölt termésmennyisége felülmúlja-e a standard fajtát vagy hibridet. Ha nem, „mehet a levesbe”, nincs rá szükség. Magyarán, lehet valakinek bármilyen jó minőségű, jó beltartalmú és kiváló rezisztenciájú hibridje vagy fajtája, ha nem ad legalább egy kicsivel többet a standardnál, azzal a minősítő rendszer nem foglalkozik. Ez súlyos hiba, és erre Mesterházy Ákos is elég vaskosan hívta fel a figyelmet: jó lenne végre elfelejteni a hektáronkénti termésmennyiség mindenek feletti voltát, mert ez eléggé primitív megközelítése a dolgoknak.

A nemesítők szeme előtt még ma is az lebeg mindenek feletti célként, hogy a fajta adjon többet 1 hektárra vetítve, és nem azzal foglalkoznak, hogy megjelent egy kitűnő rezisztencia, vagy legalább mérsékelt ellenálló képesség.

Így nem csoda, hogy évtizedek óta csak beszélünk a minőségről a nemesítésben, de aki jót akar magának, az a tonnákat veszi célba, nem azt, hogy a búzája fehérjetartalma 15–17 százalékos legyen. A standardnál valamivel többet adó, tehát mennyiséget produkáló fajta esetében nem kell magyarázkodni, mert az feketén-fehéren kimutatható. Pedig kicsit részletesebben megnézhetnénk, hogy a 12 százalékos fehérjetartalmú, de 105 százalékot adó búzához képest a végeredményben mit hoz egy olyan fajtajelölt, amelyik csak 98 százaléknyi hozamra képes, de a beltartalma alapján kiváló, mert 15–17 százalék benne a fehérje. Előfordult, nem kitaláció, hogy maga a nemesítő vont vissza ilyen minőségű fajtajelöltet, mert a mostani rendszerben nem terem neki babér.

Még egy kicsit mélyebben vizsgálódva más is kiderülne. Például hogy

hiába a nagy hektáronkénti termés, mert ha az adott évjáratban fuzáriumos vagy aflatoxinos lesz, az a búza vagy kukorica csak szemét, eladhatatlan valami.

Ez mindig utólag derül ki, most Mesterházy akadémikus fordított rajta, s előre megmondja, melyik ellenálló, melyik fogékony! Bárki visszagondolhat a 2010-es búzafuzáriumos évre, vagy 2014-re, amikor a kukorica egy része vált szinte használhatatlanná. Nagyon szőrmentén ugyan, de már 2014-ben is többen figyelmeztettek rá, hogy a 2,5 millió tonna toxinnal szennyezett kukorica 100–120 milliárd forintos kárt jelentett a magyar mezőgazdaságnak. Ma sem tudjuk, hogyan oldották meg ennek a terménynek az elhelyezését, bármiféle hasznosítása, csupán az akkori jegyzetekből derül ki a mérhetetlen nagyságú kár.

A kiszombori telepen 23 kukoricahibridet vizsgáltak provokációs kísérletben; akadtak köztük rezisztensek
A kiszombori telepen 23 kukoricahibridet vizsgáltak provokációs kísérletben; akadtak köztük rezisztensek
Erről állítja Mesterházy Ákos, hogy az akkori anyagi veszteségnek az 1 százalékából teljes egészében megoldható lenne a gombafertőzés és a toxinmentesítés ügye, és ennek már a metódusát is kidolgozták. A módszer mibenlétét a kiszombori szakmai megbeszélésen tárták a szűk nyilvánosság elé.

Provokációs kísérletben mutattuk ki, mely hibridek toleránsak, vagy ellenállóak!

Amíg ezt nem valósítjuk meg, és amíg egy-egy évjáratban beüthet ilyen krach, addig nem adunk választ arra a kérdésre, milyen következményekkel jár ez a takarmányozásban, a magyar állattenyésztésben.

Megtörtént, mért eset, hogy valamelyik fajta vagy hibrid meglepően nagy termést adott, de a toxintartalom a megengedett érték háromszorosa volt. Az EU egyébként megszab határértéket az élelmiszeripari hasznosításra, ami elég szigorú, de ennél jóval elnézőbb és nagyvonalúbb a rendszer, amikor a takarmányozás körül vizsgálódunk.

MKK2 asp flavus
MKK2 asp flavus
MKK2 kontroll
MKK2 kontroll
MKK5 fungiciddel fertőzve
MKK5 fungiciddel fertőzve
MKK5 nem fertőzött csövek, jó volt az idei évjárat
MKK5 nem fertőzött csövek, jó volt az idei évjárat
MKK 6 hibrid: jó ellenállóság az A. flavussal szemben
MKK 6 hibrid: jó ellenállóság az A. flavussal szemben
Néhány alapdolgot érdemes megjegyezni. Ma is léteznek olyan kukoricahibridek, amelyek genetikája megoldást jelentenek a betegségekkel szemben. Ahol nincs fertőzési tünet, ott nem nagyon van toxin – de ez is csak 80 százalékban igaz. Ajánlatos volna a fogékonyságuk alapján a mostaninál sokkal szigorúbban szűrni a fajtákat és hibrideket.

Már egy közepes rezisztenciájú búzát is könnyebb megvédeni közepes vegyszerrel, mint egy nagyon fogékony búzát bármivel, mert azon a legkiválóbb vegyszerek sem segíthetnek.

Tökéletes fajta nincs, de a fajták és hibridek között akadnak olyanok, amelyeknek a gombásodásra való hajlama kisebb, vagy csak közepes.

A különböző gombabetegségek következtében termelődő toxinok nem analógok egymással, tehát mindegyiket külön-külön kell vizsgálni, és a fogékonyság mértékét mindegyikre külön-külön kell megállapítani.

Ebből kifolyólag helyes az a követelés, hogy a fajtaminősítésben és a posztregisztrációban sürgősen érdemi változtatásokra van szükség, mert a jelenlegi helyzetben egy erősebb fertőzési nyomású évjáratban sok tíz milliárd forint értéket veszíthetünk el. A szennyezett termés aztán mind rázúdul az állattenyésztésre – elvégre liszt készítésére csak 1,1 millió tonna jó minőségű búza kell. Ilyenkor meg csodálkozunk, hogy miért rosszak a szaporodásbiológiai mutatók, miért ésszerűtlenül nagyok a testtömeg-előállítás vagy az állati produkció (tej, tojás) fajlagos mutatói a termelésben.

Már ma sem kell megadóan feltartani kezünket, elvégre vannak olyan megoldások, amikkel a nagy bajt elkerülhetjük. A kiszombori bemutatón 23 hibridet vizsgáltak, valamennyi Magyarországon forgalmazó vetőmag-kereskedő ház anyaga megtalálható volt közöttük. A kétféle fuzáriumos (oxysporum, verticilium) és Aspergillus Flavus-os provokációs kísérletekben minden cégnek akadt rezisztens és fogékony hibridje. Tehát nem arról van szó, hogy valakit vagy valakiket el akarnának távolítani a magyar piacról, azonban

azt szeretnék elérni, hogy ne fogékony fajtát vagy hibridet kínáljanak közter­mesztésre, hanem az egyébként is meglévő rezisztens fajtákat és hibrideket ajánlják a gazdáknak.

Mindez pénzbe kerül, főleg ami a kísérletezést, a fajtaminősítést illeti, de az nem lehet vita tárgya, hogy ez közös érdekünk. Na, és az sem, hogy ez már rövid távon is megtérülő befektetés – lehetne!

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/42 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mezőgazdaságunk és Trianon

A történeti Magyarország 100 évvel ezelőtti felbomlása túlmutat a közismert számadatokon. A Kárpát-medence évszázadok során folyamatosan fejlődő, egyre összetettebb és hatékonyabban működő gazdasági és társadalomszerkezete széthullott, ami nemcsak mennyiségi, de minőségi veszteségként is nagyon súlyos terhet rótt a trianoni Magyarországra.

A kórokozók is a csapadékra várnak – növényvédelmi előrejelzés 23. hét

Az aszály nem kedvez a kórokozók terjedésének, a rovarkártevők egy része viszont erőteljesen szaporodik. Az általánosságban mérsékelt termést ezektől kell megvédenünk.

Csak a vizsgára bejelentett vagy már levizsgázott permetezőgépek használhatóak

A Nébih felhívja a termelők figyelmét, hogy idén már csak műszaki vizsgálatra bejelentett vagy érvényes műszakival rendelkező permetezőgéppel lehet növényvédelmi munkákat végezni. Azokat a gépeket, amik nem felelnek meg e követelményeknek a hatóság az ellenőrzések során leállítja, tulajdonosaikkal szemben pedig eljárást indít.

Virtuális búzabemutató Debrecenben

Amikor tavaly ősszel elvetették a kísérleti parcellákat Látóképen, arra nem gondolhattak, hogy a szokásos bemutató ezen a tavaszon elmarad. A koronavírus-járvány miatt nem ajánlatos akkora tömeget összehívni, ahányan a Debreceni Egyetem MÉK Karán meg szoktak jelenni az őszi kalászosok mustráján. Pepó Péter egyetemi tanárral és intézetigazgatóval kettesben jártuk végig a kísérleti telepet.

Árutőzsde: emelkedő nyerstejárak

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Nem javított a búzahozamon az eső

A múlt heti esők sem szüntették meg az aszályhelyzetet, a Gabonatermesztők Országos Szövetségéhez (GOSZ) beérkezett információk szerint a repce nagyon rossz állapotban van, a búza heterogén, de összességében gyenge képet mutat - mondta a Világgazdaságnak a szervezet elnöke.

Nincs esély az ASP megállítására

Szakértők szerint az afrikai sertéspestis (AFP) elleni küzdelmet elfedte a koronavírus-járvány elleni harc, ezért arra lehet számítani, hogy ebben az évben még intenzívebben terjed a sertések között a kór. Egyelőre nincs esély a megállítására.

Hiányzó kombájnok, elavult mezőgazdasági géppark

Nemrégiben még a tavaszi vetéssel voltak elfoglalva a gazdák, de ezekben a hetekben már a gabonabetakarítás van a mezőgazdasági tevékenység fókuszában. Milyen gépparkkal, hány kombájnnal aratnak Szlovákiában, tettük fel a kérdést. A szlovák agrárszakemberek szerint a problémamentes betakarításhoz 130 kombájn hiányzik az országban.

Brutális sáskajárással küzd India

Nyugat-Indiában óriási rajokban pusztítanak a sáskák, már közel 40 000 hektár szántóföldi növényt taroltak le. A sivatagi sáskák rajai elérték Jaipur külvárosát, és most Delhi felé tartanak.

Sorsdöntő növénysávok

A beporzóbarát virágzó növénysávok létrehozása segít megfékezni a beporzó rovarok számának csökkenését, viszont az ott összegyűlő rovarok nagyobb fertőzési kockázatnak vannak kitéve.